A béke kapuja


A háború kapuja


A Szentháromság és a Szent Antal szobor



Szt. Gellért oltára:


A Szt. Kereszt oltár és a Klebelsberg-síremlék:


A püspöki harang:

A Magyarok Nagyasszonya harang:

A lélekharang és az új Szent Teréz harang:

A régi Szt. Teréz harang a kórus alatt:

A szentély mellett felállított harang:
Szeged, Fogadalmi templom
(Dóm / Magyarok Nagyasszonya Székesegyház)


(Csongrád megye)

Írta és fényképezte Bajkó Ferenc

A Szent Demeter templom

A mai templom helyén a középkor óta mindig is templom állt, a barokk Szent Dömötör templom 1725 és 1749 között nyerte el végleges formáját. Kétoldalt a piarista rendház és a plébánia csatlakozott hozzá. Délnyugati homlokzata nézett a háromszög alakú, barokk térre, oldalfalait a gótika korából megmaradt támpillérek kísérték, körülötte egészen az 1750-es évekig temető működött. Szentélye mellett emelkedett hagymasisakos tornya, amely eltemetve magában rejtette a ma látható Szent Dömötör tornyot. Belső kiképzése, boltozása, festése és gazdag berendezése a barokk stílushoz igazodott. Az épületet 1903-ban védetté nyilvánították. A templom előtt állt a Szent Rozália kápolna, amely ma eredeti formában, de új helyen, a Lechner téren áll és a görög katolikus hívek használják.


A Demeter-templom

A nagy árvíz és a fogadalom

A történelem folyamán rendszeresen erőpróbára kényszeríti a Tisza-parti városokat az áradás. A hegyekből lezúduló, nagymennyiségű víztömeg elleni próbát Szeged többé-kevésbé kiállta, az árvíz elleni védekezés hatására a város megmenekül. 1879 tavaszán azonban minden korábbinál nagyobb árhullám rázta fel a lakosság életét. 1879. március 12-én a hömpölygő víz átszakította a gátat és elárasztotta a várost, romba döntve az épületek mintegy 90%-át, 6800 házból 6535-öt. Az aznap megjelent helyei újság utolsó számában ezt írták le: "Kongj csak városháza öreg harangja. Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosának végórája elérkezett". Úgy tűnt, a Tisza mellett meghúzódó, kicsiny város, Szeged jövője megpecsételődött, a települést az ár kis időre letörölte a térképről.


A Főtér az árvíz előtt és a belváros az gátszakadás idején

A tragédia hírére az egész nemzet megmozdult, komoly adományok érkeztek határon innen és túlról és a Ferenc József király is komoly segítséget nyújtott. A romeltakarítás már az ár levonulása utáni első hetekben megkezdődött. A várost gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni, teljesen új utcaszerkezet rajzolódott ki a nyugat-európai nagyvárosokban és Budapesten remekül bevált, reprezentatív minta, a sugaras-gyűrűs útrendszer szerint Lechner Lajos tervei alapján. Az újjáépülés reménye igazából 1880-ban, az új utcák kirajzolódásával kezdett feléledni. A szegediek örömmel és hálaadással fordultak Istenükhöz, 1880. november 28-án írásosan is fogadalmat tettek, hogy ha sikerül felépíteni a várost, hálából monumentális templomot építenek és Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlják.

A Szegediek vágya teljesült, a város pompásabb formában tárul ma elénk, mint az árvíz előtt, fejlődéséhez erősen hozzájárult még a Trianoni fájdalmas határmegvonás, amelynek következtében Szeged egyfajta határváros, végvár szerepet kapott, s mára 168000 lakosú várossá nőtte magát. Az újjáépülés szép versét a Fogadalmi templom nagyharangján olvashatjuk, ez később teljes szövegében ismertetésre kerül.

A fogadalom valóra váltása

A fogadalmat követően a városatyák kiadták, hogy egy tekintélyes méretű templom számára helyet kell biztosítani a Belvárosban. Az első elgondolások a Szent Dömötör templom helyére estek, ugyanis a városnak ősidők óta ez volt a szakrális központja, a helybéliek némiképpen szent helyként tartották számon. Azonban az új templom építése a régi lebontását vonta maga után. Itt két pártra szakadt a lakosság, illetve a hívek sok pártolták az elgondolást, mások az ősi, barokk templomhoz való kötődésük, annak építészeti szépsége miatt ellenezték a templom elbontását. Az ellenállók élére állt Varga Ferenc apát-plébános, aki 1902. május 22-én Dr. Czóbor Bélával és Stehlo Ottóval felmérette, megvizsgáltatta az épületet műemléki szempontból, és azt a Műemlékek Országos Bizottsága védetté nyilvánította, a templom elbontása így lehetetlenné vált, és új helyszín után kellett nézni.

1903-ban építészeti tervpályázatot írtak ki, amelyre 35 pályamű érkezett, eredményt 1904-ben hirdettek. Első díjat nem osztottak ki, második díjat Áigner Sándor és Rainer Károly, harmadik díjat Foerk Ernő és Sándy Gyula terve kapott, megvételre javasolták Hofhauser Antal, továbbá Gyalus László tervét. A pályaművek többsége a Dugonics térre helyezte a templomot. Szeged város vezetése egyik tervet sem tartotta méltónak, a templom ügye néhány évre megtorpant. 1906-ban váratlan fordulat állt be, a barokk Szent Dömötör templom elbontását ellenzők vezetője, Varga Ferenc plébános elhunyt, halálával az ellenzők hangja kevésbé érvényesült és egyre többen csatlakoztak ahhoz az elképzeléshez, amit a város már 1883-ban megálmodott: a templom méltó helye a város korábbi főterén volna. Lázár György polgármester a Műemlékek Országos Bizottságánál kieszközölte, hogy a város ősi templomát töröljék a védett épületek jegyzékéből, így 1907-ben érvényes bontási engedéllyel rendelkeztek.

Az új helyszín újabb pályázat kiírását vetítette elő, azonban mivel a városvezetés a korábbi pályázatnak nem érezte értelmét, ettől elálltak és 1908-ban felkérték a pályázatban bíráló bizottsági tagként részt vevő Schulek Frigyes építészt a templom terveinek elkészítésére, hiszen a kora egyik legnevesebb építészének számított a Mátyás-templom átépítésem, illetőleg a szegedi Kakasos templom megtervezésének köszönhetően. 1909 elején bemutatta az első vázlatrajzát a templomról, ez alapján a szerződést 1909. május 23-án megkötötték vele, és már 1910-re elkészült a templom tömegarányit és építészeti nyelvezetét, neoromán stílusát jól prezentáló makett, amely a körülötte kolostorkerengő módjára kialakított, szökőkutakkal tagolt oszlopcsarnokkal együtt igen nagy sikert aratott mind a városvezetés, mind a szegediek körében. 1911-ben már részletes kiviteli tervek is rendelkezésre álltak. Ekkor azonban a város sokallni kezdte a grandiózus terv költségeit, ezért a tervek leegyszerűsítését kérték Schulektől, aki azonban nem vállalta az újabb tervek elkészítését, idős korára hivatkozva visszavonult, a templomépítésben a továbbiakban nem vett részt.

Ezek után Csernoch János kalocsai érsek, Lux Kálmán és Petz Samu építészek tanácsára az igényes, téglaarchitektúrájú eklektika és historizmus egyik neves képviselőjét, Foerk Ernőt kérték fel a templom terveinek befejezésére, esetleges átdolgozására. Foerk sokáig a téglaarchitektúrájú épületeivel és templomaival elhíresült Sándy Gyulával dolgozott együtt, ők tervezték együtt a nagykőrösi református templom tornyának monumentális sisakját, és a zágrábi postaépületet. A Fogadalmi templomra kiírt tercpályázat harmadik díját is ők kapták. Foerk csak avval a kikötéssel fogadta el a megbízást, ha a templomot saját építészeti elgondolásai szerint módosíthatja bizonyos részletekben.

Schulek és Foerk templomterve tömegformálásában szinte megegyezik. A háromhajós, keresztházas térkialakítás a négyezeti tér fölé boruló, sokszögletű kupola, négy sarkán, illetve a szentély mellett a hat kisebb, a hangsúlyos két főtorony Schulek elgondolása, azonban ő a Mátyás-templomhoz hasonlóan fehér mészkőből álmodta meg az épületet. Foerk még nagyobb hangsúlyt helyezett a harangtoronyra és 76 méteres magasságukat 93 méterre emelte, valamivel beljebb tolta őket, a homlokzatok architektúráját, a nyílások rendszerét átdolgozta, illetve ami a legfontosabb változás: a templomot vöröstéglával javasolta burkolni. A tornyok szerkezete szinte teljesen megmaradt, csupán a gúlasisakot dolgozta át karcsúbbra, illetve a kupola koronaszerű végződését vetette el a tervekről. Végül is ez a tervváltozat lett a végleges, 1913. március 18-án elfogadást nyert a terv, és valósult meg a szegediek nagy örömére.

A Dóm építéstörténete

Az építkezés már 1913-ban megkezdődött, de az alapkövet csak 1914. június 21-én helyezték el. A művezetéssel Ottovay Istvánt bízták meg. A Szent Dömötör templomnak először a szentélyét bontották le, mert az lógott bele a Dóm területébe. Miután az alapokat lerakták, megkezdődött a falazás, azonban ekkor szólt közbe az I. világháború. 1914. július 27-én leálltak a munkálatokkal és az építkezés közel egy évtizedre leállt. A szegediek ekkor a szózat szavait helyezték el a falon: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért".

A régi templom elbontása közben fokozatosan emelkedik mögötte a monumentális dóm.

A templom építési munkáinak folytatását vetítette elő az is, hogy a Trianoni fájdalmas határmegvonás miatt át kellett szervezni az egyházmegyéket, a korábbi Csanádi egyházmegyéből Szeged-Csanádi egyházmegye lett és székhelyét Temesvárról Szegedre helyezték át. 1921-ben ismét gyűjtés indult a templom elkészítésére, a városban jótékony előadásokat, kiállításokat szerveztek, melyek bevételét a templomépítésre fordították. 1923-ban lassabb ütemben és körülményesebben ugyan, de ismét elindult az építkezés. Klebersberg Kuno komoly segítséget nyújtott az egyháznak. 1924 nyarán elkészült a kupola, majd a keleti, végül a nyugati torony. Ezek után a bekövetkezett gazdasági válság vetette ismét vissza a templom ügyét. A Szent Dömötör templomot fokozatosan bontották, a korabeli, archív képeken jól látszik, hogy sokáig megmaradt a barokk templom egy része és mögötte óriásként nőtt ki fokozatosan a földből a Fogadalmi templom. Időközben a régi templom barokk tornyának alsó részéről kiderült, hogy középkori eredetű, a város legősibb építészeti emléke, ezért némi ellenérveknek hátat fordítva meghagyták és restaurálták a torony alsó részét és a fölötte lévő nyolcszögletű szakaszt. Időközben a boltozat megrepedt, a tornyok elhajoltak, a hibát azonban gyorsan kijavították. 1928-tól ismét tempósabb ütemben folytatódott a kivitelezés.

1930. október 24-én, a fogadalom után 50 évvel sor került az ünnepélyes felszentelésre. Az ünnepség öt napos volt, amelynek keretein belül nem csak a templomot, hanem a Rerrich Béla tervei szerint megvalósult, a templomot övező épületegyüttes, a Szent Dömötör torony és a velencei Szent Márk tér méreteivel megegyező, tekintélyt parancsoló Dóm tér is átadásra került. A templomban elhelyezték a Glattfelder Gyula püspök által Muranoból hozott Szent Gellért ereklyét. A felszentelést Angelo Rotta pápai követ mutatta be. Dohnányi Ernő zeneszerző pompás misét írt erre az alkalomra, amit az ünnepségsorozat második napján mutattak be 200 fős énekkar, 50 fős zenekar szolgálatával. A szentmisét Serédi Jusztinián celebrálta. A monumentális épület megvalósulása a 20. század magyar templomépítészetének egyik legnagyobb sikere és a kor egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az egyetlen székesegyházunk, amely teljes egészében a 20. században épült, hiszen a magyar történelem utolsó, viharverte 100 éve nem kedvezett az ehhez hasonló, impozáns egyházi épületeknek. A fogadalmi templomnak tervezett, hálából épült templom időközben a térség egyházi központjává, püspöki székesegyházzá vált.

A Szent Dömötör torony története és leírása

A régi templom bontásakor találtak rá a középkori épületrészre. Az alapfalak 11. századiak, a négyszögletes felépítmény a 12., a nyolcszögletes a 13. századból származik. Építészeti nyelve alapján franciaországi emlékekkel mutat rokonságot. Nagy vita támadt a torony sorsáról, sokan az elbontása mellett kardoskodtak. Megmentése többek közt Móra Ferencnek köszönhető, aki írásaiban erősen gúnyolta és "keresztény barbárság"-nak nevezi a torony elbontását. Juhász Gyula így ír a toronyról: "A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett." Végülis megtartása mellett döntöttek. 1926-ban restaurálták, visszaépítették az elbontott részleteit. Rerrich Béla tervei szerint keresztelőkápolnává alakították. Eredeti bejáratát nem találták meg, ezért új bejáratot vágtak és falán elhelyezték azt az emléktáblát, a mi a régi, barokk templomon is. Az ajtó az ún. "élet kapuja", rajta az alábbi jelképek láthatóak:
- alfa, az élet kezdete
- az Atya keze
- Krisztus-monogram
- A Szentlélek Galamb formájában
- Az almába harapó kígyó, az eredendő bűn jelképe
- Bárány a kereszttel
- Oltáriszentség
- Babérlevelek, a bérmálás jelképe
- Ostor, a bűnbánat jelképe
- Két szív, az eljegyzés jelképe
- Kereszt két rózsával, a boldog élet jelképe
- Kulcsok, az egyházi rend jelképe
- Két kéz stólával, az egybekelés jelképe
- Kereszt töviskoszorúban, a komoly élet szimbóluma
- Kereszt, a hit jelképe
- Horgony, a remény jelképe
- Szív, a szeretet jelképe
- Homokóra, az idő múlásának jelképe
- Olajos edény, az utolsó kenet szimbóluma
- Omega, a vég, végítélet jelképe.

Belépve az 1932-ben készült, Aba Novák Vilmos által festett freskókban gyönyörködhetünk. A bejárattal szemközt Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán vizében, jobbra a pogány magyarokat keresztelő Szent Gellért püspök, balra Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Ezen kívül Szent Dömötör, az Árpád-házi szentek, illetve a "nagy halfogást" jelenítik meg a freskók. A tér fölé kolostorboltozat borul, középen a Weichinger Károly által alkotott keresztelő medence. Az ajtó fölött helyezték el a 12. századból való szegedi bárányt. A faragvány valószínűleg a szeged Vár templomának homlokzatáról származik, amely később a Vár homlokzatán állt. Kívülről érdekes megfigyelni, hogy a nyolcszögletű toronyrészen emeletenként más és más kialakítású ablakok helyezkednek el. A torony ma is Szeged legrégebbi építészeti emléke.



A Dóm külső leírása

Az impozáns, 12000 m2 nagyságú, téglalap alaprajzú tér közepén áll a monumentális, neoromán székesegyház, Magyarország 4. legnagyobb temploma. Hatalmas méretei mellett lenyűgöző az építészeti összetettség, a rengeteg árkád, ív, oszlop és legfőképpen a kisebb-nagyobb tornyok és a kupola összhatása. A főhomlokzat mellett, kétoldalt állnak a 93 méter magas harangtornyok (Magyarország legmagasabb tornyai), kisebb méretű tornyok állnak a kupola négy sarkán, illetve a szentély két oldalán (tehát összesen 6 db), a szentély mögött alacsony, rondellaszerű torony áll, mind a négy homlokzat két oldalán nagyobb (összesen 16 db), illetve mind a nyolc nagyobb torony négy sarkán (összesen 32 db) kisebb fiatornyok állnak. Tehát összesen 57 torony ékesíti a látványt. A fő- és kereszthajó találkozásánál létrejövő négyezeti tér fölé borul az 53,6 méter magas, tizenhatszögletű, kétszintes tamburral ellátott, gúlával lefedett kupola, csúcsán toronygömbbel és napsugaras kereszttel. Méretei a főhomlokzat felől az égbenyúló tornyok mögött eltörpülnek. A kupola négy sarkán 42 méter magas tornyok állnak, a tetőn túlnyúló toronyrészen ikerablakok húzódnak, fölötte kilátó négy sarkán fiatornyokkal. Ugyanez a toronytípus egy szint megspórolásával, csökkentett megjelenésben megismétlődik a szentély két oldalán, ezek 26 méteresek. A főhajó végében egy nagyobb, a kereszthajó két végében két kisebb apszis áll, fölöttük nagyméretű rózsaablak. A kereszthajó mellett mind keleti, mind a nyugati oldalon egy-egy bejárat látható, a Tisza felöli a Béke kapuja, ahol a félköríves képszékben a Bárány Jézust imádó két agyal látható, alattuk a Krisztus-monogramot hordozó két angyal, a kettő között felirat: "Venite adoremus" (Jertek imádni). A város felöli kapu a Háború kapuja, itt az ellenségét legyőző ember látható, alatta felirat: "Vae victis" (Jaj a legyőzötteknek), még lejjebb népies vonalban tüzet okádó sárkányok láthatóak. Ez a kapu szokott nyitva lenni a szabadtéri játékok idején. Mellette a Magyar Piéta szobor látható, a magyarok lyukas 56-os zászlaját szomorúan kezében tartó Szűzanya alakja.

A templom főhomlokzatát a két karcsú torony határozza meg, amelyek már messziről felhívják az ideérkezők figyelmét. Ezek csak egy lépésnyit nyúlnak bele a mellékhajóba, javarészt amellett állnak. Az alsó, szinte lábazati szerepet betöltő, körablakkal áttört rész fölött olvashatjuk az I. világháborúban elhelyezett feliratot, amely egyben jelzi, hogy hol állt meg az építkezés. A város felöli tornyon: "AZ + NEM + LEHET + HOGY + ANNYI + SZÍV", Tisza felölin: "HIÁBA + ONTA + VÉRT + 1914 - 1918 +" A lépcsőház hosszasan felnyúlik, itt a külső függőleges tagolás jelentősen rájátszik a karcsúság érzetéhez. A toronyórák Magyarország legnagyobb számlapú órái, átmérője 4,3 méter, a nagymutató 2,7 méter, a kismutató 2,3 méter. A számlapok mögött színes üvegablak húzódik, ez főleg föntről, a toronyból látszik. Fölötte a harangház következik, amelynek rácsos ablakát jól elrejti a tripla árkádsor. Ezután következik a 46 méteres magasságban lévő kilátószint. Különleges alkalmakkor a látogatók számára is megnyitja kapuit a nyugati toronynak ez a szintje, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra. Itt a főbejárati baldachin ismétlődik meg. A torony fölé gúlaszerű, hegyes sisak borul a tetején a kupolánál már említett, ám annál kisebb gömbű, napsugaras keresztek.

A harangtornyok által köre fogott középrészen középen a főkapu látható, amely elé baldachin épült, oszlopait egy-egy oroszlán tartja, akik kezükben őrzik Magyarország koronáját és a pápai tiarát. A háromszögű oromzat csúcsán Szeged város címerét láthatjuk. Az ajtókon a nemrég helyre állított faragványokat, Ó- és Újszövetségi jeleneteket láthatunk, ugyanis 2007. december 27-én ismeretlen tettesek tüzet gyújtottak a főkapunál és felgyújtották az ott felállított betlehemet megrongálva evvel Szőri Józsefné Boga Lujza és Heksch Nándor alkotásait, a kapu bronz domborműveit, az új kapu 12-12 bibliai faragványát Kovács Jenő szobrászművész alkotta meg újra. A megsérült oszlopokat Szigeti Márton javította ki. A kapu baldachinja Tóth István munkája. A főkapu mellett két alárendelt, kisebb kapu helyezkedik el. Szent István és Szent László szobrát Dávid István készítette. Mellettük egy-egy körablak látható. A kapu fölött Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya látható Jézussal. Két oldalán a 12 apostol mozaikképe sorakozik a sor elején az alfa (a kezdet), a végén az omega (a végítélet) jelképével, Márton Ferenc munkái. A mozaikok alatt a négy őselem szimbóluma látható: a földdé az elefánt, a levegőé a sas, a tűzé a főnix, a vízé a szirén. A 3 méter magas Mária-szobor fölött hatalmas rózsaablak húzódik két oldalán a magyar címer két mezejével. A rózsaablak fölött görögkereszt látható a négy evangélista jelképével, fölötte 13 fülke, közöttük két ülő, koronás alak, akik a pápaságot és a királyságot szimbolizálják. Az oromzat csúcsán két angyal tartja a napsugaras keresztet.

A Szent Antal kút a nyugati torony falán helyezkedik el, neogótikus alkotás, 1944-ben készítette Erdey Dezső és Sebestyén Endre. Az 5. honvéd gyalogezred hősi halottainak emléket állító domborművet Margó Ede készítette. A templom előtt áll még a Szentháromság-szobor, az Atyát, Fiút és Szentlelket megörökítő alkotás Köllő Miklós műve 1896-tól. A kommunista rendszer idejében a szabadtéri játékok ürügyén eltakarták a remekbe szabott szobrot a színpad világosító tornyával, ma viszont eredeti szépségében látható.

Látképek a nyugati toronyból:


A belső tér

Az 5000 férőhelyes, 81 méter hosszú és 51 méter széles, a fő- és mellékhajó 14,5 méter széles, magassága 20,7 méter, a kupola belső magassága 33,4 méter. Színes üvegablakait Róth Miksa és Zsellér Imre készítette. Szinte a teljes belső falat a Foerk Ernő által megálmodott, szecesszió felé hajló, indás díszítés szövi át, megfestőjük Beszédes Ottó és László voltak. Foerk már Steindl irodájában is különleges tehetséget mutatott a belső díszítés iránt, őrá bízták a Parlament színkompozícióinak kidolgozását is. A főbejáraton belépve dongaboltozattal fedett, bazilikális tér tárul elénk főhajóval, két mellékhajóval és kereszthajóval.

A keleti torony alatt a Segítő Szűz Mária, vagy más néven a gyermekek kápolnája kapott helyett, az itt látható, barokk Mária-szobor a Szent Dömötör templomból került át ide. A nyugati torony alatt a Szent Dömötör kápolna helyezkedik el, régi templom védőszentjének szentelt oltárt és domborművét Ohmann Béla alkotta 1937-ben, ezt nevezik Glattfelder-jubileumi oltárnak is. A domborművön Szent Dömötör látható katonaruhában, négy sarkán az evangélisták jelképei, bal oldalt Glattfelder Gyula püspök a püspökség 400 éves jubileumát ünneplő, térdeplő alakja, jobb oldalt Szent Dömötör védelmező alakja. A karzat alatt láthatjuk a megrepedt Szent Teréz harangot, történetéről később olvashatunk. Szintén itt, a karzat alatt fogadja a templomba érkezőket a négy evangélista szobra, Tóth István alkotásai fogadják. A keleti oldalhajóban Szent László és Szent Erzsébet, a nyugatiban Szent István és Szent Margit Árpád-házi szentek mellékoltárait láthatjuk, Ohmann Béla modern felfogású szobrászati alkotásai. Szent István szobra mellett a következő feliratot olvashatjuk: "Előtted könyörgünk bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk árva maradékid. Tekints István király szomorú hazádra, fordítsd szemeidet régi országodra".

A kereszthajó nyugati végében Szent Gellért püspök megragadó, három szoborral díszített oltára áll, Foerk Ernő elképzelései és útmutatása szerint Krasznai Lajos készítette el. A középső szoborfülkében Gellért püspök látható Szent Imre herceggel, míg a jobb oldaliban Szent István király és a bal oldaliban Boldog Gizella. Az oltárban található a Muranoból való Szent Gellért ereklye. Az oltár fölött 1980-ban készültek el Patay László szekkói, melyek Szent Gellért életéből vett jelenteteket ábrázolnak:
1. Szent Gellért Szent Imrét tanítja
2. Szent Gellért bakonybéli remeteként jelenik meg
3. az egyházmegye püspökeként igei szolgálatot végez
4. letaszítják a Gellérthegyről.

Mellette, a kereszthajó déli falánál áll Fadrusz János híres Krisztus a keresztfán című feszülete, amelyről Móra Ferenc azt írta, hogy a művész önmagát kötözte a keresztfához, lefotózta magát és ennek mintájaként készítette el művét 1892-ben. A feszület az 1900-ban rendezett párizsi kiállításon díjat nyert. Fadrusz János az akkor még épülő Fogadalmi templom számára felajánlotta, azonban nem a templomba, hanem múzeumba került. 1971-ben helyezték el Fadrusz János kívánságának megfelelően itt, a Dómban. A kereszthajó keleti oltára a Szent Kereszt oltár, 1924-ben készült. A főkép a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal. Tabernákuluma fölötti domborművén az oltári szentség előtt hódol két imádkozó angyal, ettől jobbra az utolsó vacsora látható. A feszület fölött az Atya alakja látható. Az oltár tetején két angyal koszorút helyez el egy kereszten, jobb és balszélén egy-egy angyal imádkozik. Egészen 1930-ig ez szolgált főoltárként. Körülötte a Szent Gellért oltárhoz hasonlóan 1980-ban készült, Patay-féle szekkók láthatóak, Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak:
1. Angyali üdvözlet
2. Jézus megszületése
3. Kánai menyegző
4. Vak meggyógyítása.

A Szent Kereszt oltár mellett láthatjuk Klebelsberg Kuno kultuszminiszter síremlékét, amelyet neoromán stílusban Ohmann Béla készített el 1933-ban. Csúcsíves fülkéjében a családi címer alatt a következő felirat olvasható: "GONDOLATTAL, SZÓVAL, ÍRÁSSAL ÉS ALKOTÁSOKKAL SZOLGÁLTA HAZÁJÁT ÉS SZEGED VÁROSÁT. VIRULÁSUK FELETT VIRRASZT A FELTÁMADÁSIG". A ravatalon Klebelsberg életnagyságú alakja fekszik, a ravatal homlokfalán a magyar kiscímer, illetve Szeged város címere látható.

A kupola csegelyein a Bátorság, Bölcsesség, Mértékletesség és Igazságosság (négy sarkalatos erény) allegorikus alakjai láthatóak, Muhits Sándor munkája. A kereszt- és főhajót elválasztó hevedereken középkori iniciálészerűen, keleties, bizánci stílusú megjelenésben ószövetségi próféták és jelenetek láthatóak. A kupola megragadó, élénk színű szekkóját Patay László festette 2000-ben. Lendületes, mozgalmas ábrázolásmóddal a Szentléleknek a Magyar Katolikus Egyházra való kiáradását ábrázolja. A kupola legmagasabb pontján az arany színű galamb, a Szentlélek szimbóluma látható, amelyből fényesség és lángnyelvek áradnak ki az alatta két körben különböző szituációkban álló emberekre.

A falak szekkói és freskói:

A szentélyt a főhajótól elválasztó diadalíven olvashatjuk XI. Pius pápa szavait: "Facere magna, pati fortia: hungaricum est" (magyarul annyit jelent: nagyot cselekedni, sorsot elviselni: magyarság). Az oltár fölé fehér márványból készült cibórium (baldachin) borul, amely a templomszentelés után két évvel készült el Foerk Ernő tervei szerint. A baldachin a templomnak méltóságteljes hangsúlyt kölcsönöz, ugyanakkor a szentély egyéb értékes alkotását részben kitakarja, részben elvonja azokról a figyelmet. A baldachin mögött látható a korábban főoltárképként is szolgáló Magyarok Nagyasszonya freskó, amely Szűz Máriát ábrázolja a Kisdeddel, a magyar koronával, koronázási palásttal és jogarral, Reisch Károly munkája. Alatta domborművek és szobrok váltakoznak, melyek a szegediek történetét, kötődését, az árvizet és az abból való újjáéledést, a fogadalmat ábrázolják. Balról jobbra haladva ezek a következők:
- Ádám szobra, aki sír a bűnei következményeképpen elvesztett Édenkert után.
- A szegedi emberek a városukat siratják, a háttérben felfedezhető a Dömötör-templom tömege.
- Szent Rozália szobor, amely a napjainkban görög katolikusok által használt, kis barokk kápolnára utal, ezt a Dóm építésekor lebontották és a Lechner téren állították fel.
- Ferenc József király meglátogatja a zúgó ár által elpusztult várost.
- Szent Rókus szobor.
- Noé domborműve, azt ábrázolja, amint kilép a bárkából, és áldozatot mutat be az Úrnak, utalva evvel a szegediek fogadalmának bibliai párhuzamára, indokára - ez a dombormű áll a középső helyen, mint a képsor és a templom eszmei központja: a hálából tett fogadalom.
- Szent Dömötör szobor, amely a korábbi templomra, a város árvíz előtti múltjára utal.
- Foerk Ernő bemutatja a Dóm tervrajzait, rajta kívül Glattferder Gyula püspök, Schulek Frigyes építész és maga a művész, Tóth István is megjelenik.
- Szent Flórián szobor.
- A templom ünnepélyes felszentelése.
- Éva szobra.

A szentély negyedgömb-kupoláján a Szentháromság mozaikját láthatjuk Márton Ferenc megfogalmazásában. A dongaboltozat tetején a híres "szögedi Mária" látható: Szűz Mária magyaros népviseletben, papucsban. A kétoldalt látható szekkók szintén Patay-félék, a jobb oldali a feltámadást, a bal oldali az utolsó vacsorát ábrázolja (készült 1999-ben). A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, falai áttörtek, üvegesek, így az előtte álló hívek és turisták láthatják benne Szent Gellért lábszárcsontját és combcsontját (ereklyék), illetve egy pásztorbotot és püspöki süveget. Az evangéliumi oldalon hangvető nélküli szószék látható, előtte haranglábon áll a Mrs. Betty Kadar által 2008-ban adományozott kis harang.

Az orgona

A templom kórusán, kupolájában és szentélyében látható Magyarország legnagyobb orgonája, amelynek sípjai a kóruson, a kupolában és a szentély két oldalán helyezkednek el. A 10180 síppal, 5 manuállal és 126 regiszterrel rendelkezik. Legkisebb sípja 1,5 cm, a legnagyobb 5 méter. A szentély melletti kórusok mögé campanant szereltek be, evvel a sípsorral harangjáték adható elő. 1928 és 1930 között építette a pécsi Angster József és Fia Orgonagyár (opusz 1050) az akkor öt manuálos és 97 regiszteres orgonát, ekkor még csak a karzaton és a kupolában helyezkedtek el a sípjai. 1931-ben épült meg a 32 regiszteres karorgona a szentélyben, ekkor már 132 regiszteres volt, igaz eredetileg 166 regisztert terveztek. Az orgonaházat Foerk Ernő tervei szerint az Angster gyár készítette, az angyalfejek Nagy Mihály faragványai. 1933-ban tűzeset következtében megsérült a játékasztal, az Angster cég állította helyre. A II. világháborúban, hogy megóvják a sérüléstől, a teljes orgonát leszerelték és az altemplomban tárolták. 1946-ban került vissza a helyére. 1985-től 2001-ig a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra újította fel a hangszert. 2002-ben új játszóasztalt kapott. A szentélyorgona a szentély jobb oldalán lévő játszóasztalról és a kórus új játszóasztaláról is megszólaltatható. Terveztek egy részleget a kriptába is, ez azonban nem valósult meg.

Diszpozíció:

I. Főmű

II. Pozitívmű

III. Redőnymű

IV. Mellmű

Praestant

Quintadena

Rohrflöte

Quintadena

Bourdon

Spitzflöte

Nachtborn

Nachtborngedicht

Principal

Gedeckt

Rohrbourdon

Flauta

Gernschorn

Salicional

Traversflöte

Flachflöte

Flute harmon

Gernschorn

Viola di gamba

Harmoniques

Weitgedeckt

Flöte

Vox coelestis

Quart

Oktav

Rhorflöte

Koppelflöte

Rankett

Nachthorn

Blockflöte

Violine

Clarinet

Superoctav

Piccolo

Koppelquint

Celesta

Koppelflöte

Gernsquint

Waldflöte

Tremulant

Quint

Terz

Cornett

 

Rauschfeide

Larigot

Sifflöten

 

Mixtura

Septim

Cimbel

 

Trompete

Schwiegel

Dulican

 

Clarinet

Quart

Trompette barm.

 

 

Acuta

Regal

 

 

Sordun

Trichteregal

 

 

Krummborn

Tremulant

 

 

Regal

 

 

 

Tremulant

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Kórusfőmű

III. Kórusredőnymű

 

 

Quintatön

Geigenprinzipal

 

 

Ital. Prinzipal

Flauta

 

 

Trichterflöte

Unda maris

 

 

Flute octaviane

Ital. Octav

 

 

Nachthorn

Spitzgedecht

 

 

Quint

Nasat

 

 

Tivia aperta

Flöte

 

 

Ripieno

Terz

 

 

Glocken cimbel

Larigot

 

 

 

Flageolet

 

 

 

Trompete

 

 

 

Tremulant

 

 

V. Szóló-és Bombárdmű

V. Kupolamű

Pedálmű

Seraphorbourdon

Bourdon

Bourdon

Seraphorflöte

Diapason

Prinzipalbass

Sologamba

Rohrflöte

Contrabass

Doppelflöte

Vox angelica

Subbass

Grosquint

Fugara

Rohrquint

Grosterz

Flachflöte

Octavbass

Schriari

Flageolet

Dolcan

Bombard

Plein jeu

Nachtborngedicht

Tuba mirabilis

Trompette

Quintadena

Cor harmon

Vox humana

Spitzflöte

 

Tremulant

Quint

 

 

Superoctav

 

 

Flautino

 

 

Harmoniques

 

 

Mixtur

 

 

Sordun

 

 

Posaune

 

 

Fagott

 

 

Trompete

 

 

Clarion

 

 

Cornett

 

 

 

 

 

Kóruspedálmű

 

 

Subbass

 

 

Echobass

 

 

Octavbass

 

 

Quintbass

 

 

Quintadena

 

 

Bourdon harm.

 

 

Posaune



Altemplom

Az altemplomban nyugszanak az egyházmegye püspökei, köztük Glattfelder Gyula püspök, Foerk Ernő, a templom tervezője és Klebelsberg Kuno is, utóbbi sír pontosan a templomi Klebelsberg-emlékhely alatt helyezkedik el. Rajtuk kívül szegedi polgármesterek, kanonokok, plébánosok, papok nyugszanak. Urnatemetője ma is lehetőséget nyújt arra, hogy a templom biztosítson örök nyugvóhelyet a halottaknak, híveknek.



Harangok

A szegedi Dómban hét harang található, kettő a templomban, egy a keleti, négy a nyugati toronyban.

A Tisza felöli toronyban található a Hősök harangja, amelyet a világháború és az árvíz emlékére öntettek. Az egyházmegye első püspökének, Szent Imre nevelőjének, Szent Gellértnek szenteltek. 8537 kg-os és 245,2 cm az alsó átmérője, alaphangja F0. F. W. Rincker, a budapesti Ecclesia Harangművek mestere öntötte Sinben, Németországban 1927-ben. A hatalmas méretű harang megöntéséhez jelentős támogatásokat nyújtott a Honvédelmi Minisztérium és Klebelsberg Kunó kulturális miniszter. A szegediek erős hitét bizonyítja megható, szép felirata, amely tulajdonképpen egy három versszakos vers:

"AZ ÚR IGÉJÉT HIRDETEM, AZ ÚR VIRRASZT A FÖLD FELETT AZ ÚR KOPOG A SZÍVEKEN, NYISSATOK AJTÓT EMBEREK! ATYA AZ ÚR, IGAZ, ERŐS, ATYA AZ ÚR, SZELÍD, SZERET BALKEZE ÁRVIZET ESŐZ, DE JOBBJA ÚJ NAPOT KELET. NAPOT A VÉRZŐ FÖLDEKEN, A VÉRTANÚ SÍROK FELETT, AZ ÚR KOPOG A SZÍVEKEN, NYISSATOK ATJÓT EMBEREK!"


Másik oldalon a keletkezési felirat:
"ÖNTETTE A SZEGED-BELVÁROSI PLÉBÁNIA, VÁRHYELYI JÓZSEF PÁPAI PRELÁTUS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE GLATTFERDER GYULA DR. PÜSPÖKSÉGE IDEJÉN,
KLEBELSBERG KUNO KULTUSZMINISZTER TÁMOGATÁSÁVAL,
AIGER KÁROLY FŐISPÁNSÁGA, SOMOGYI SZILVESZTER DR. POLGÁRMESTERSÉGE ALATT
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT GELLÉRT TISZTELETÉRE, AZ 1914-18-IG TARTOTT
VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÉRE AZ ÚR 1927. ÉVÉBEN"


A harangon ezen kívül Rincker-cég emblémája látható a 1927-es évvel.

Egészen 1990-ig, a budapesti Szent István Bazilika nagyharangjának megöntéséig ez volt Magyarország legnagyobb harangja, ma tömeg szerint csak a második legnagyobb, viszont alsó átmérője 5 cm-el meghaladja a budapesti Bazilikáét. Ütőjét 2003-ban cserélte ki a passaui Perner cég a mostanira, amely 450 kg-os. A korábbi ütő ma is ott van a toronyban, 500 kg-os, a födémet átfúrva engedték le az alatta lévő szintre. Évente hét alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Szilveszterkor, a nagy árvíz évfordulóján, Húsvétkor, Pünkösdkor, augusztus 20-án és a Trianon évfordulóján.

A nyugati toronyban is láthatunk egy tekintélyes méretű harangot, a 2669 kg-os, 165,2 cm alsó átmérőjű, C1 hangú Szent Imre püspökharang ez, amely a Hősök haranggal egy időben készült F. W. Rincker műhelyében. A püspök által celebrált szentmisék alkalmával szólal csak meg, illetve az egész órákat üti. Egyik oldalán Szent Imre alakja látható, alatta az alábbi felirat:
"SZENT IMRE HERCEG! SZÉP LILIOMSZÁL!
NEVELJ NEKÜNK TISZA NEMZEDÉKET,
ATYÁD HITÉHEZ, KORONÁJÁHOZ
ÉS TÖRVÉNYEIHEZ HÚ IFJÚSÁGOT!"


A másikon:
"ISTEN DICSŐSÉGÉRE
SZENT IMRE HERCEG TISZTELETÉRE
ÖNTETTE A SZEGED-BELVÁROSI EGYHÁZKÖZSÉG
VÁRHELYI JÓZSEF
PÁPAI PRELÁTUS, PLÉBÁNOS, EGYHÁZI ELNÖK ÉS
MUNTVÁN ISTVÁN DR.
TÁBLAI ELNÖK, VILÁGI ELNÖK IDEJÉBEN
AZ ÚRNAK 1927. ESZTENDEJÉBEN"


A két nagyharang érdekessége, hogy füles koronás felfüggesztést kaptak.

Nagyság szerinti sorrendben a következő az 1020 kg-os Magyarok Nagyasszonya harang, alsó átmérője 120 cm, alaphangja F1. 1996-ban öntötte Gombos Lajos Őrbottyánban a II. világháborúban elrekvirált harang helyébe. A korábbi harang a templom legrégebbi harangja volt, a Dóm megépülte előtt a Szent Dömötör templomban szolgált, onnan hozták át. Egyik oldalán Szűz Mária dombormű látható, a másikon felirat:
"A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOMBÓL
A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1943 BAN ELHURCOLT
MAGYAROK NAGYASSZONYA HARANG EMLÉKÉRE
GYULAI ENDRE MEGYÉSPÜSPÖKSÉGE ÉS
ÁBRAHÁM ISTVÁN PLÉBÁNOSSÁGA IDEJÉN
ÖNTÖTTE GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ
ŐRBOTTYÁNBAN 1996 ÉVBEN".


Koronája tárcsás. Vállán (felső pártázat) koszorúba foglalt angyalfejek láthatóak, az alsón pedig a harangöntőre, illetve a Szlezák-harangokra jellemzően gyümölcskosár és koszorút a szájában tartó madár váltakozik. A Magyarok Nagyasszonya harang a negyedeket pengeti, illetve vasárnapi és ünnepi szentmisék alkalmával szólal meg.

A Szent Teréz harang a legfiatalabb, 2003-ban készült Passauban Rudolf Perner öntödéjében a 2002 februárjában megrepedt 400 kg-os harang helyet, melyet megnagyobbítva, 580 kg-os tömeggel, 98 cm alsó átmérővel Aisz1 hangra hangolva készítettek el. A harang öntésével egy időben a Perner cég felújította a Fogadalmi templom többi harangját is, mindegyik új nyelvet kapott és felülütős lengetésre szerelték át őket. A harang palástján a védőszent, Lisieux-i Kis Szent Teréz alakja látható. Felirata:
"ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT TERÉZ TISZTELETÉRE ÖNTETTE
A SZEGED-BELVÁROSI EGYHÁZKÖZSÉG
GYULAI ENDRE PÜSPÖKSÉGE IDEJÉN
AZ ÚRNAK 2003. ÉVÉBEN".


A Lélekharang 250 kg-os, 74 cm az alsó átmérője, 1921-ben öntötte August Rincker Sinnben, Németországban. Az esti harangszó után, illetve szentmisék kezdetekor szólal meg. A hétköznapi szentmisékre a Dóm két legkisebb harangja hív. Felirata egyik oldalán:
"BOLDOGOK, AKIK
AZ ÚRBAN HUNYTAK EL"


A másik oldalon:
"ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS KÖZÜLÜNK ELKÖLTÖZÖTT
DINIKE FIUNK EMLÉKÉRE ADOMÁNYOZTA
DR. MILKÓ ENDRE ÉS NEJE
ZNIOBÁNYAI KRISZTINA 1921"


A templomban két harang látható még. Az egyik a szentélytől balra látható, 40 cm alsó átmérőjű, kb. 70 kg-os harang, amelyet 2008-ban öntött Rudolf Perner Passauban. A harang Mrs. Betty Kadar adománya. Egyik oldalán a Magyarok Nagyasszonya dombormű, a másikon felirat látható:
"ADOMÁNYOZTA
MRS BETTY KADAR
2008
SZEGED"


A kórus alatt láthatjuk a régi Szent Teréz harangot, amelyet a plébánia nem olvasztott be, hanem megőrizték az utókor és a templomba érkező látogatók számára. A 400 kg-os, repedt, tárcsás harangot F. W. Rincker öntötte 1921-ben Sinnben. Felirata:
"ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT
TERÉZ TISZTELETÉRE ADOMÁNYOZTA
SZŰCS BÉLA ÉS NEJE JUHÁSZ AMÁLIA 1921."



A Dóm tér

Klebelsberg Kunó miniszter 1927-ben pályázatot írt ki a teret övező építészeti együttesre, a pályázat nyertese, Rerrich Béla kapta meg a feladatot, hogy a templomot méltóságteljes térfallal övezze. Az épületegyüttesben az egyetem tanszékei, fakultásai és a püspökség került elhelyezésre. Az észak-európai téglaépítészetet mintapéldaként tekintő együttes főeleme a Fogadalmi templommal szemben lévő zenélő óra, amely hazánkban páratlan alkotás. Minden nap 12.15-kor lép működésbe a szerkezet. Ekkor ballagási zene mellett körbejárnak az óra előtt az egyetem diákjai, illetve tanári kara, a bábuk neves magyar személyeket jelenítenek meg.

A diákok:
- Mikes Kelemen
- Dugonics András
- Barabás Miklós
- Vasvári Pál
- Bessenyei György
- Szemere Bertalan
- Petőfi Sándor
- Csokonai Vitéz Mihály
- Kazinczy Ferenc
- Tinódi Lantos Sebestyén
- Bercsényi Miklós
- Vedres István.

Rektor:
- Klebelsberg Kunó

Dékánok:
- Brassai Sámuel
- Kolozsváry Sándor
- Tóth Lajos
- Herman Ottó

A zenélő órát Csuri Ferenc órásmester készítette Rerrich Béla ötlete nyomán, a szerkezet ma is mechanikusan működik, a dallamok egy henger és 37 pálca segítségével szólalnak meg. A Dóm óraütéseivel együtt jelzi a negyed- és egész órákat.

Az impozáns teret árkádsor övez, amelyben Rerrich tanácsára pantheont alakítottak ki, kezdetben Stróbl Alajos 12 mellszobrát helyezték el, majd egy év múlva, 1930-ban már 45 szobor állt itt. A gyűjtemény folyamatosan gyarapodott és gyarapszik ma is. Így jött létre a teret övező Szegedi Pantheon, amely művészi sokszínűsége ellenére hirdeti a magyar nemzeti identitást és méltó tárháza a 20. századi portrészobrászatnak.

A Dómmal szemközt, a déli oldalon az alábbi szobrok sorakoznak (sorrend: az Aradi Vértanúk tere felöli bejárattól számolva)

Schulek Frigyes építész (alkotó: Stróbl Alajos)
Brassai Sámuel polihisztor (alkotó: Istók János)
József Attila költő (alkotó: Tápai Antal)
Lotz Károly festőművész (alkotó: Stróbl Alajos)
Szinyei Merse Pál festőművész (alkotó: Stróbl Alajos)
Zichy Mihály festőművész (alkotó: Stróbl Alajos)
Móra Ferenc író (alkotó: Tápai Antal)
Radnóti Miklós költő (alkotó: Beck András)
Lóczy Lajos geológus (alkotó: Székely Károly)
Hermann Ottó polihisztor (alkotó: Székely Károly)
Berzsenyi Dániel költő (alkotó: Czélkúti Züllich Rudolf)
Verancsics Antal bíboros, történetíró (alkotó: Aradi Zsigmond)
Bőhm Károly filozófus (alkotó: Taiszer János)
Semmelweis Ignác orvos (alkotó: Lux Elek)
Bolyai Farkas és Bolyai János matematikusok (alkotó: Gárdos Aladár)
Bessenyei György író (alkotó: Mártai Lajos)
Korányi Frigyes orvos (alkotó: Petri Lajos)
Péterfy Jenő irodalomtudós (alkotó: Keviczky Hugó)
Ady Endre költő (alkotó: Mészáros Dezső)
Bethlen Gábor fejedelem (alkotó: Julier Ferenc)
Báthori István fejedelem (alkotó: Huszár Adolf)
Iszó Miklós szobrász (alkotó: Stróbl Alajos)
Ferenczy István szobrász (alkotó: Stróbl Alajos)
Vedres István mérnök (alkotó: Schaár Erzsébet)

A város felöli nyugati oldal szobrai és domborművei a Dóm felé közeledve így sorakoznak:

Csontváry Koszka Tivadar festőművész (alkotó: Kiss Kovács Gyula)
Csanád vezér Anjtony feletti győzelme (alkotó: Pásztor János)
Csaholi Ferenc csanádi püspök halála (alkotó: Szentgyörgyi István)
Erkel Ferenc zeneszerző (alkotó: Stróbl Alajos)
Liszt Ferenc zeneszerző (alkotó: Stróbl Alajos)
Jedlik Ányos fizikus (alkotó: Körmendi Firm Jenő)
Eörvös Lóránd fizikus (alkotó: Körmendi Firm Jenő)
Ipoly Arnold művészettörténész (alkotó: Füredi Richárd)
Ozoral Pipo hadvezér (alkotó: Ohmann Béla)
Mátyás király (alkotó: Ohmann Béla)
Jókai Móri író (alkotó: Stróbl Alajos)
Vitéz János bíboros, politikus (alkotó: Taiszer János)
Székely Bertalan festőművész (alkotó: Stróbl Alajos)
Pázmány Péter bíboros, író (alkotó: Vass Viktor)
Feszl Frigyes építész (alkotó: Ohmann Béla)
Kodály Zoltán zeneszerző (alkotó: Vigh Tamás)
Kós Károly építész (alkotó: Szatmáry Gyöngyi)
Derkovics Gyula festőművész (alkotó: Mikus Sándor)
Bartók Béla zeneszerző (alkotó: Makrisz Agamemnon)
Katona József író (alkotó: Pátzay Pál)
IV. Béla városi rangra emeli Szegedet (alkotó: Szentgyörgyi István)
Clarck Ádám mérnök (alkotó: Ohmann Béla)
Katona István történetíró (alkotó: Medgyessy Ferenc)
Széchenyi István politikus (alkotó: Markup Béla)
Temesvári Pelbárt szerzetes, író (alkotó: Ohmann Béla)
Benczúr Gyula festőművész (alkotó: Kisfaludi Stróbl Zsigmond)
Révai Miklós nyelvtudós (alkotó: Tóth István)
Munkácsy Mihály festőművész (alkotó: Stróbl Alajos)
Mikes Kelemen író (alkotó: Berán Lajos)

A Tisza felöli oldalon a Dóm felé közeledve:

Pollack Mihály építész (alkotó: Rafael Monti)
Segner János András természettudós (alkotó: Mikus Sándor)
Budenz József nyelvtudós (alkotó: Túri Jobbágy Miklós)
Plósz Sándor jogtudós (alkotó: Papp József)
Wenzel Gusztáv jogtörténész (alkotó: Papp József)
Vajda János költő (alkotó: Stróbl Alajos)
Apáczai Csere János pedagógus (alkotó: Martinelli Jenő)
Hunfalvy János földrajztudós (alkotó: Hadzsy Flóra)
Lechner Ödön építész (alkotó: Ligeti Miklós)
Szamosközi István történetíró (alkotó: Maugsch Gyula)
Mikó Imre politikus (alkotó: Lőte Éva)
Steindl Imre építész (alkotó: Stróbl Alajos)
Toldy Ferenc irodalomtörténész (alkotó: Bory Jenő)
Szalay László jogtudós, történész (alkotó: Bory Jenő)
Horváth Mihály püspök (alkotó: Bory Jenő)
Vörösmarty Mihály költő (alkotó: Taiszer János)
Csokonai Vitéz Mihály költő (alkotó: Szandai Sándor)
Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós (alkotó: Ohmann Béla)
Deák Ferenc politikus (alkotó: Stróbl Alajos)
Ybl Miklós építész (alkotó: August Sommer)
Apáthy István biológus (alkotó: Somló Sári)
Kemény Zsigmond író (alkotó: Kuzmik Lívia)
Trefort Ágoston művelődéspolitikus (alkotó: Tiligner Viktor)
Eötvös József író (alkotó: Izsó Miklós)
Kazinczy Ferenc költő (alkotó: Horváth Géza)
Stróbl Alajos szobrász (alkotó: Damkó József)
Petőfi Sándor költő (alkotó: Horváth János)
Arany János költő (alkotó: Stróbl Alajos)
Madách Imre költő, író (alkotó: Kövesházi Kalmár Elza)
Riesz Frigyes és Haár Alfréd matematikusok (alkotó: Borsos Miklós)
Nagy Lajos király (alkotó: Kisfaludi Stróbl Zsigmond)
Virág Benedek költő (alkotó: Ferenczy István)
Hunyadi János hadvezér (alkotó: Rerrich Béla, Sidló Ferenc)

(A szoborjegyzék forrása: Péter László: Szeged, 1986)

A plébánia élete

A templomhoz tartozó hívek száma 15600. Szentmisét hétköznap 7 és 18, vasárnap 8.30, 10, 11.30, 17, 18 és 20 órakor mutatnak be. A 17 órakor kezdődő szentmisét a Szent Dömötör kápolnában tartják angol nyelven, a 20 órai pedig az altemplomban mutatnak be gitáros szentmisét, amely nagyböjt és advent idején gregorián jellegű, utóbbi alkalom június 14 és augusztus 31 között.



Forrásmunkák

Ágoston István et al: Magyar harangok. Bp., 2003

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. h.n. 1998

Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. 1938.

Csigó László - Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Anno Kiadó, Budapest, 2000.

Dercsényi Balázs et al: Katolikus templomok Magyarországon, Bp.,1991

Dercsényi Balázs- Marosi Ernő: Templomok Magyarországon. Officina '96. Budapest, 2002.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Ferencz Zsuzsanna: Nemzeti örökségünk. Publi-CITY "1492" Kiadó Kft. Budapest, 1995.

Hadik András: Szeged, Fogadalmi templom. A TKM Egyesület kiadása. Bp., 1986.

Péter László: Szeged. Panoráma kiadó. Bp., 1986.

Sisa József - Dóra Wiebenson: Magyarország építészetének története. Vince Kiadó, Budapest, 1998.

Solymosi Ferenc - Czár Attila: Magyarország orgonái. Kiadja: Magyarországi Orgonák Alapítvány, Kiskunhalas, 2005.

Varga József: Adatok a szegedi fogadalmi templom építéstörténetéhez - Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972-1973

www.dom.szeged.hu

www.miserend.hu

http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

http://cserkesz.hu/otker/szakagak/vizi/arvizi_evfordulo/dom.html