Nagykőrös templomai:
Nagykőrös, Szt. László-plébániatemplom
Nagykőrös, református templom
Nagykőrösi segítők

 

Nagykőrös városa

Pest megye déli részén a Ceglédet Kecskeméttel összekötő 441-es számú autóútnak nagyjából a felénél terül el Nagykőrös városa, a 27000 lakosú mezőváros, határában meglehetősen kiterjedt tanyarendszerrel.

Rengeteg, főleg klasszicista kúria található a településen. Ilyen a jelenleg ifjúsági házként használt Szalay-kúria, a timpanonos Beretvás-kúria. A Halász-kúria épületében a földhivatal működik. Nevesebb földszintes kúria a Patay-kúria, a Valkó-kúria, a pillanatnyilag óvodaként hasznosított Kalocsa-kúria, továbbá a Halász-Tanárky-kúria. Arany János 9 éven keresztül élt itt. Tiszteletére nyílt meg az Arany János Múzeum, mely az egykori lovarda klasszicista épületében kapott otthont. Kertjében a millecentenárium alkalmával helyezték el a Nagy Tanári Kar című szoborcsoportot (az Arany korabeli tantestület) és a Bor-Kalán-szobrot. Varga Imre készítette őket. A múzeum jelentős néprajzi és irodalomtörténeti gyűjtemény.

A város főtere a Szabadság térből és a Hősök teréből tevődik össze. A nagyobbik és szebbik az igen nagy területen elterülő Szabadság tér, melyet kelet felöl a református templom, észak felöl a Városháza és a Művelődési Ház, nyugat felöl a római katolikus plébániatemplom és a Városi Könyvtár ural. A téren nyert elhelyezést a Kossuth szobor és a Szabadság szobor

A Hősök terén áll az I. világháború emlékműve, Zala György alkotása, a gyászba borult Hungáriát oroszlánként ábrázolja. A téren állnak az oly híres nagykőrösi református iskolák: gimnázium, általános iskola, kollégium és tanítóképző főiskola.

Három vallás öt istentiszteleti helye található a városban. A római katolikus egyház egy templommal, a református egyház a belvárosi Nagytemplomon kívül még két kisebb imaházzal rendelkezik, illetve a megfogyott létszámú, de élő izraelita hitközség mindmáig használja 1926-ban épült zsinagógáját. A mellette álló egykori zsidó általános iskola falán a holokauszt emlékére emléktáblát helyeztek el. A református egyházhoz a lakosság nagyjából 48%-a tartozik, míg a katolikusok száma kb. 41%-ot tesz ki, tehát nagyjából fele-fele arányban élnek a két történelmi egyház hívei.


Nagykőrös rövid történelme

Már a honfoglalás korában is lakott terület volt, 1368-ban I. Lajos mezővárosi rangra emelte. Neve kőrisfát jelent, ami a városcímerben is megtalálható. A török a környéken fellelhető, puskapor gyártásához használt salétrom miatt kiváltságokban részesítette. A pusztító hódításokat megúszta, de a kíméletlen adóterheket az itt élő nép sem kerülhette el. A török kiűzésekor viszont igen sok szenvedés érte. A Rákóczy-féle szabadságharcban nem vett részt. A labanc és a rác támadások igen sok kárt okoztak. 1708-ban fosztogató rácok törtek be, mely támadás ellen védelmet nyújtott az erődfallal körülvett középkori templom (a mai református templom).

Fejlettsége a reformkor idején hágott tetőpontra. 1848. szeptember 25-én a városháza erkélyéről mondta el toborzóbeszédét Kossuth, eredményeképpen 1500-an csatlakoztak a sereghez. 1851-től 60-ig a református iskola tanáraként tevékenykedett Arany János. Itt születtek a híres nagykőrösi balladák: Vörös Rébék, Mátyás anyja, Walesi bárdok, V. László stb. Elbeszélő költeményei közül itt írta a Bajuszt, a Buda halálát és a Toldi estéjét. Az Arany János Társaságot Dezső Kázmér polgármester alapította 1925-ben. A 20. század elején politikailag ugyan hanyatló, de gazdasági szempontból fejlődést hozó korszak köszöntött Nagykőrösre. Az Első Világháború 1000 áldozatot követelt.

Jelentős zöldség- és gyümölcstermesztése. Valaha a kőrösi bor felvette a versenyt az egri vörösborral. A földművelés és állattenyésztés mellett a konzerviparban is foglalkoztatottak a lakosok.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc