Ráckeve templomai:

Ráckeve, Keresztelő Szt. János plébániatemplom
Ráckeve, Nagyboldogasszony- (szerb ortodox) templom
Ráckeve, harangozási rend
Ráckeve, református templom
Ráckevei segítők

 

Ráckeve városa

A 8600 lakosú Ráckeve a Csepel-sziget keleti peremén terül el. Ráckevét is, akárcsak Szentendrét, a Szerbiából érkező rác betelepülők alapították. Mégis a két város hangulatilag teljesen ellent mond egymásnak. Míg Szentendrére a turisták áradata jellemző, addig Ráckevére csendes, falusi hangulat. A város északi felén kb. 30 éve működik a Tókert parkerdő, mely idegenforgalmilag kitüntetett fontosságú.

A város legjelentősebb műemléke a Savoyai-kastély, melyet Savoyai Jenő megbízásából Johann Lucas Hilderbrandt tervezett. Ez Magyarország első világi (nem egyházi) barokk épülete. A városképet jelentősen befolyásolja a szecessziós Városháza, az Árpád-híd, valamint a három műemlék templom.

A település területén három nagyobb egyház van jelen. A Görögkeleti Egyház 1440 óta, jelenleg 30-40 hívővel, a Római Katolikus Egyház a 17. század óta, jelenleg 5000 hívővel rendelkezik. A Református Egyház 1544 óta működik, 2400 hívővel rendelkezik.


Ráckeve rövid történelme

A Honfoglalás korában Árpád törzse foglalta el, ettől kezdve évszázadokon át az Árpád-házi uralkodók kedvelt vadászterülete. Az első települést, Ábrahámtelkét 1211-ben említi először okirat. Szerb betelepülői a budai (tabáni) és a szentendrei betelepülőknél is korábban, 1440-ben érkeztek. Ekkor lett neve Kis-Kevi, majd Rác-Kevi, ugyanis a betelepülők az al-dunai Kevi városából menekültek ide a török elől. Virágzása ekkor és Mátyás király idején bontakozott ki, melynek a török dúlás vetett véget. Később szultáni birtok lett, majd a török kiűzésekor ismét jelentős pusztításban volt része,  csaknem teljesen elnéptelenedett. 1698-tól Savoyai Jenő birtoka, aki a 18. században olasz és német telepeseket telepített le, a település újjáélesztésére. Ettől kezdve szerb jellege fokozatosan csökken, majd a 19. század végére, a 20. század elejére szinte teljesen el is tűnik.

A '48-as Szabadságharcba 600-an indultak, az I. világháború 133 ráckevei áldozatot követelt. 1919-ben rövid román megszállás keserítette meg a lakosság életét. A 19. század második felében járási székhellyé, 1989-ben várossá emelték. A '70-es évek óta jeles üdülőközpont is.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc