Monor templomai:

 

Monor, Református Kistemplom
Monor, Református Nagytemplom
Monor, Római Katolikus Nagytemplom
Monor, evangélikus templom
Monor-Telep, Roman Catholic Smallchurch
Monor-telepi Kistemplom
Monori harangozási rend
Monori segítők
Monor városa

A Budapest határától 20-25 kilométerre, a 4-es főút mellett elterülő város, Monor falusias, kisvárosias hangulatával fogadja a látogatót. A Cserhát és a Gödöllői dombság nyúlványai közti város lakóinak száma közel 21000. Híres bortermelő vidék. A város melletti Száraz-hegy és a Strázsa-hegy környezetében csaknem 1000 borpince és présház található. A Strázsa-hegy a Gellért-heggyel egyen magasságú, közel 200 méter magas a Gödöllői-dombság része, védőszentje Szent Orbán, kinek tiszteletére pár éve szobrot emeltek a monoriak. Neve onnan származik, hogy a Monoriak innen őrködtek a vidék felett a török támadások idején. Szőlészete a Gyöngyösi bortermelő vidékhez tartozik. Monoron működik a Strázsa-borrend, szintén a hegyről kapta nevét.

A városra élénk közösségi élet jellemző. Immáron 6 éve minden év május 25-én kerül megrendezésre az  Orbán napi felvonulás a város főutcáján, a Kossuth Lajos utcán. Ezen kívül szokás még ősszel a szüreti felvonulás, és majálisokat is gyakran tartanak, de híres még a város sportélete is. Monoron várja vendégeit Közép-Európa legnagyobb nádfedeles üdülője, a Nyerges Hotel. Határában nagy kiterjedésű erdők terülnek el, melyekben néhány ritka növényfaj is található.

Ódon stílusú, régi épületet keveset találunk itt. Legtöbbjük a város főutcáján, a Kossuth Lajos utcán áll.  A város két legjelentősebb építészeti emléke, a katolikus és a református Nagytemplom egymással szemben áll. A református templom és a Kossuth Lajos Általános Iskola között, a Kálvin tér virágos, ápolt parkjában terül el az 1923-ban állított I. világháborús emlékmű. A templomépület másik oldalán 2002-ben létesült az 1956-os hősök emlékműve. A főutcán továbbhaladva, a katolikus Nagytemplom impozáns épületét csodálhatjuk meg, mellette a Szent István téren az 1993-ban a szovjet emlékmű helyén felállított II. világháborús szoborral. A Városi Bíróság eklektikus épülete előtt Kossuth mellszobra áll, szemben a Városi Könyvtárban Helytörténeti Gyűjtemény vár-ja az érdeklődőket. A Városháza a XX. században épült. A Kossuth utca méltó lezárását az evangélikus templom épülete adja.  A külvárosi negyedek falusias, vidékies hangulatúak. Többemeletes háztömbök csak a református templom mellett, a katolikus templommal szemben épültek.

A város teljes területén 5 templom, 6 egyházközség és 5 egyház működik. A Római Katolikus Egyház a lakosság 43%-át Református Egyház szintén 43%-át, az Evangélikus Egyház a 4%-át, a Baptista és az Izraelita Egyház pedig együttesen alig fél %-át teszi ki a lakosságnak. A már említett 5 templom között van: 2 református, 2 katolikus, 1 evangélikus. A baptisták tornyos imaháza a buszpályaudvar mellett épült, az izraelita zsinagóga 1857-re készült el.


AMonor történelme

A XIV. században említik először nevét, mely egyes vélelmek szerint török eredetű szó és ködöt jelent. Más elgondolás alapján Aynard francia lovag, a település egykori tulajdonosának nevéből ered. Bár bizonyítékkal alá nem támasztható, de valószínűsíthető, hogy már az Árpád-korban is lakott vidék volt. III. Béla király a francia Aynard lovagnak adományozat a települést Zsámbékkal és Perbállal együtt. Később a Maróthyak, majd a Rozgonyiak birtoka. 1494-től egészen 1909-ig az egri káplán (Monorierdőn 1933-ig) a település földesura. A monoriak részt vettek a Dózsa-féle parasztfelkelésben Medgyasszai Mészáros Lőrinc ceglédi plébános vezetésével 1514-ben. A Rákóczi-szabadságharcban 22-en harcoltak monoriak.

A mohácsi vész idején a török kegyetlen pusztításai elől elmenekültek a lakosok és csak 70-80 év után vándoroltak vissza. Hasonlóan történt ez 1683-ban, a török kiűzésekor, 13 évig volt lakatlan a település. 1705-ben osztrák csapatok dúlták fel a falut, kis időre ismét elnéptelenedett. A XVIII. században jelentős fejlődés indult meg, elkezdődött az elnéptelenedett települések benépesítése. A század második felében katolikusokat telepített le a földesúr ezen a vidéken.

Monor kivette részét a '49-es Forradalomban és Szabadságharcban. Az 1847-ben megépült vasúti sínek felszedésével próbálták feltartóztatni a császári csapatokat. A tetteseket a megtorlás részeként bebörtönözték. 1889-ben egy hadgyakorlaton, melyen Ferenc József is részt vett, helybéli fiatalok letépték a császári sasos zászlót Ferenc József szálláshelyéről. Az I. világháború 200 lelket követelt. 1919-ben a román csapatok megtámadtak egy vöröskatonákkal teli vonatot. A lövöldözésben az egyik román férfi meghalt. Megtorlásul 53 vöröskatonát végeztek ki a románok a helybéli agyagbányában, tárgyalás és kihallgatás nélkül. 1917-ben rövid ideig itt tartózkodott József Attila.

A 600 éves település a magyar történelem során már többször is viselt városi címet, majd megfosztották tőle. 1970-ben nagyközségé nyilvánították. 1989-ben ismét visszanyerte városi rangját. Monor fejlettsége és történelmi szerepe miatt is méltó arra, hogy városnak nevezzük.


Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc