Kecskemét templomai:

 

24 16 25 18 17 19
Kecskemét, Szentháromság- (magyar ortodox) templom
Kecskemét, evangélikus templom
Kecskemét, református templom
Kecskeméti harangozási rend
Kecskeméti segítők

Kecskemét

A hírös város tornyos főterén

A 110 000 lakosú mezőváros a Kiskunság legnagyobb települése. A város a korok, stílusok, vallások keveredésének mintaképe. A protestáns és katolikus vallás jelentős központja, a kalocsai érsekség bazilikája (az Öregtemplom) is itt épült fel. Található római katolikus, református, evangélikus, ortodox templom és valaha zsinagóga is működött a városban (ma a Technika házának ad otthont), de a vallásokon kívül a stílusok is keverednek.  A belvárosban igen nehéz két egyforma stílusú épületet találni.

Mint ahogy a legtöbb hazai városban, úgy Kecskeméten is a Római Katolikus, Református és Evangélikus Egyház a legjelentősebb. Rajtuk kívül jelen van még a Görögkeleti Egyház, a Baptista Egyház, a Hit Gyülekezete, a Jehova Tanúi és a Krisztus Követői Egyház. A "hírös város" lakosságának 60-65-%-a katolikus, 20-25%-a református, 1%-a evangélikus és 5-10%-a más vallású. Kecskeméten 9 templom van: az Öregtemplom, a Szent Miklós-templom, a Piarista, a Református, az Evangélikus, a Szent Erzsébet-, a Szent Család-, a Görögkeleti templom és a Mária-kápolna. A kecskeméti egyházak nemcsak a templomok falain belül, hanem a mindennapi életben is megtalálhatóak.

Ha száz évvel ezelőtt valaki a város felé közeledett, először 8 templomtornyot láthatott. A mai látogató, bárhonnan is jön (kivéve Szeged felől), legfeljebb 3-4-et láthat. Ennek oka a mai Kecskemét rettenetes kiépültsége. A külvárosba megérkező turista, a tízemeletes beton negyedeket nézve, tán nem is sejti, hogy a város centruma micsoda gazdag, értékes építészeti és kulturális emlékeket, igazi történelmi város jelleget hordoz magában. A belvárosban szinte nincs két szomszédos épület,  mely ugyanazon században épült volna.

Kecskemét legnagyobb műemléképület együttese a főtér, mely hét térből álló, minden túlzás nélkül gigantikusnak mondható, kellemes hangulatú park. A Szabadság, a Széchenyi, a Kossuth, a Kálvin, a Katona József, a Lestár és a Piaristák terét, valamint a környező utcákat 1991-ben műemlék jellegű területté nyilvánította a Művelődési és Közoktatási Minisztérium.

A Szabadság teret övező házak közül a legértékesebb az eklektikus Református Újkollégium (1911-12), a szecessziós Cifra Palota (1902), a mór-romantikus Tudomány és Technika háza (1864-71), a szecessziós Luther-palota (1912), a neoreneszánsz Magyar Nemzeti Bank palotája (1874), illetve az OTP palota. A Szabadság és a Kossuth tér határát a Református templom (1680-84) és a bazársor (1877-78) képzi.

A Kossuth téren találjuk a Szent Miklós-templomot (XIV. század), az Aranyhomok Szállót (1962) és a Római Katolikus Nagytemplomot (1774-99). A tér hátterében húzódik a szecessziós Városháza (1893-95), melynek harangjátéka Kodály Zoltán, "Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját" című nótájának dallamát játsza óránként. Déli 12 órakor, este 6 és 8 órakor a déli és esti harangszó után más kedves magyar népdalokkal folytatódik a népszerű harangjáték, csak ekkor szól mind a 37 harang. A Városházát, mely Kecskemét egyik leglátogatottabb műemléke, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte.  Belseje sem marad el külső szépségétől. A 174 helyiség közül a közgyűlési terem bizonyul a legszebbnek. Falképeit (szekkóit) Székely Bertalan festette. A terem éke a 12 mázsa súlyú, 62 égőt magába foglaló, 5 méter magasságú csillár.

A Kálvin tér a Református Újkollégium mellett terül el. Itt található a Károlyi Gáspár Református Jogakadémia (a régi kollégium), mely 1830 és 38 között épült.

A Széchenyi tér magába foglalja a Görögkeleti templomot (1824-29), a busz-pályaudvart, a magyaros-szecessziós Iparos Otthont (1909), valamint a Görög Kávéházat.

A Katona József téren épült fel az eklektikus, főleg barokk hatású Katona József színház (1895-96), előtte pedig a Szentháromság-oszlop áll (1738-39, barokk).

Kissé távolabb, a Széchenyi tér szomszédságában áll a Piaristák tere, a hit és tudás tere. Itt épült fel a Piarista templom, rendház, diákotthon, gimnázium és általános iskola. A tér déli oldalát szegélyezi a Katona József Könyvtár. A templommal szemben pedig a Tanítóképző Főiskola épülete magasodik.

A belvárosban rengeteg szobor, emlékmű és szökőkút van. A Szabadság téren áll a Kodály Zoltán szobor, a "Mikrokozmosz a makrokozmoszban" című alkotás (Bartók Béla- emlékmű), az "Éneklő lány" és az "Életfa" című műalkotás.  Az Öregtemplom előtt találjuk az Iránydombot, melyen 6 városcímer: Baja, Kecskemét, Kalocsa, Kiskörös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas látható. A városháza mellett van Katona József emlékköve. 1830-ban ezen a helyen szakadt meg szíve. A Lestár téren pedig Katona József szobra áll. A négy szökőkút közül a legnagyobb az Öregtemplom előtt, a Kossuth téren, kettő a Szabadság téren, a negyedik, a Művészek kútjának nevezett pedig a Szent Miklós-templom és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet mögött érhető el.

A törökök 150 éves uralma alatt megkötötték Cegléddel és Nagykőrössel a három város szövetségét. Kecskemét a találkozások városa. Nyáron szinte minden héten valami rendezvény zajlik a főtéren, a Nagytemplom előtt.


A képek fentről lefelé:
1. Városháza

2. Tudomány és Technika Háza (volt zsinagóga)

3. Katona József Színház

4. Cifrapalota

5. Református Újkollégium

6. A Nagytemplom és a Városháza előtti főtér

7. Városháza

8. Városháza (részlet)

9. A Szt. Miklós-templom a Kodály Zenepedagógiai Intézettel és háttérben a Nagytemplommal

Néhány szobor, emlékmű a belvárosból:
A Kossuth szobor, a Mikrokozmosz a makrokozmoszban c. szobor, a Szentháromság-oszlop két képe és az "Életfa" című alkotás.

Kecskemét rövid történelme

Kecskemét területe már a Honfoglalás előtt 3000 évvel lakott volt. 1368-ban már mezőváros, érdekessége, hogy vár, erődítmény nem védte soha, mégis túlélte a rettentő pusztításokat. Védelmében közrejátszottak a város melletti mocsarak, szikes tavak, morotvák, valamint az oly jellegzetes kiskunsági homokdűnék. Másrészt a török 150 éves uralma idején a szultán saját városának tekintette, a török hódítások előtt pedig királynéi birtok volt.

Jelentős szenvedés köszöntött a városra a török kiűzésekor, illetve a sok kecskeméti embert is zászló alá hívó Rákóczy-szabadságharc idején. Fejlődése a 18. század végén kezdődött, a mai műemléképületek, templomok jó része is ekkor épült, vagy ekkor nyerte el mai arcát.

1834-től földesúri terhektől mentesen él a kecskeméti nép, 1870-től szabad királyi város, önálló törvényhatósággal. Az 1850-es évek derekán épül meg a vasútvonal, s ezzel a város bekapcsolód-hatott az ország "vérkeringésébe", ez ismét gazdasági fellendülést hozott. 1819-ben hatalmas tűzvész, 1911-ben csaknem fél óráig tartó földrengés döntötte rommá házak sokaságát. 1950-ben alakult meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Bács-Kiskun megye. Ekkor lett Kecskemét megyeszékhely.

Jelentős mezőgazdasága és ipara is. Mai napig fogalom a kecskeméti sárgabarack és zöldség. Fejlett konzervipara, a mezőgazdasági gépgyártás, a szerszám és gépipar, illetve a cipőgyártás. Mindezen kívül iskolaváros. Évente 20000 diák tanul oktatási intézményeiben (3 felsőfokú, 16 középfokú, 28 általános iskola).

Itt született Katona József, Kodály Zoltán, Latabár Kálmán, de Petőfi Sándor, Jókai Mór és Móricz Zsigmond is megfordult "Kecsköméten".


A képek fentről lefelé:
1. Tudomány és Technika Háza

2. A Szt. Miklós-templom előtt lévő kálvária

3. A református ókollégium századeleji képe, háttérben a reformátusok templomával

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc