Cegléd templomai:

 

Cegléd, Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Cegléd, Református Nagytemplom
Cegléd, Szent Kereszt-főplébániatemplom
Cegléd, evangélikus templom
Cegléd, újvárosi református templom
Cegléd-Felszeg, református templom

 

Cegléd, a fák és Kossuth városa

A 40000 lakosú mezőváros Magyarország földrajzi középpontjától nem messze, Budapest központjától 70 kilométerre fekszik. Történelmi múltú város: Kossuth Lajos innen hívta harcba az Alföld népét. Erre az eseményre a Szabadság teret övező házak közül az egyiknek falán emléktábla hívja fel az arrajáró figyelmét. A pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye, melyről Kossuth Lajos, Batthyány miniszterelnökségét jelentette be, a Református nagytemplom mellett található. Egyetlen város sincs Magyarországon, mely ennyire ápolná Kossuth emlékét. A ceglédi Kossuth-szoborról mintázták a washingtoni Kossuth-szobrot, ezen kívül a városban található Kossuth legnagyobb ereklyegyűjteménye. A Kossuth-szobor érdekessége, hogy nemcsak Kossuthot, hanem két másik alakot is ábrázol. Az egyik a háborúba induló katonát, a másik a tőle búcsúzó édesapját ábrázolja. Az 56-os forradalom emlékére, a Nagytemplom mögötti füves téren lett felállítva a Szabadság fája.

A belvárosban rengeteg védett műemléképület van. Közülük a legértékesebb a három belvárosi, nagy templom: az Evangélikus, Római katolikus és Református templom. Kiemelkedően szép épület még az 1902-ben épült, szecessziós Kossuth Múzeum, az 1893-ból való, eklektikus stílusban épült Városháza, valamint a Vasútállomás épülete.

Cegléd a fák városa, 806 fája áll önkormányzati védelem alatt, ezen kívül szépen ápolt, ligetes köztereiről is nevezetes. Két legnagyobb tere a Szabadság tér és a Kossuth tér. A Szabadság tér a Honfoglalás millenniuma alkalmával, a városrendezések idején alakult ki. Ez a város reprezentatív főtere. A téren áll a már említett Kossuth szobor, valamint a város legnagyobb befogadóképességű középülete, a kéttornyú, kupolás Református Nagytemplom. A Kossuth tér az 1849-es Kossuth-féle toborzóbeszédről nevezetes, mely ezen a téren zajlott. Szintén a csendet, nyugalmat, harmóniát kedvelőket várja a Gubody kert, melynek közepén szökőkút található, a ligetbe székely kapu vezet. Itt található még 6 kopjafa, közülük öt db. Cegléd öt székely testvérvárosának tiszteletére van felállítva, a hatodik pedig Cegléd városának kopjafája.  A város kellemes kisvárosi hangulatát jelentősen elrontják a 70-es, 80-as években épült panelházak, melyek főként a város ÉK-i peremén terülnek el.

A legújabb tervek szerint az önkormányzat pénzéből 12 méter magas Millenniumi Torony épül a város északi peremén, az Öregszőlők vidékén. Innen ugyanis csodálatos kilátás nyílik az Alföldre és Cegléd virágos, parkos városára.

A városnak hat temploma épült. Közülük 3 református (Nagytemplom, felszegi és újvárosi templom), 2 katolikus (Szt. Kereszt- templom, Magyarok Nagyasszonya kápolna) és 1 evangélikus.

Cegléden mind a négy történelmi egyház képviseltetve van. Lakosságának 42%-a katolikus, 28%-a református és 2%-a evangélikus vallású. Ezen kívül igen kis létszámban ugyan, de működik Izraelita hitközség is (27 fő). A történelmi egyházakon kívül három kisegyház is jelen van (Hit Gyülekezete, Adventista, Pünkösdi Egyház).



Cegléd rövid történelme

Ez a terület, melyen a mai város elterül, 5000 éve lakott. Neve valószínűleg a cegle, cigele szóból származik, ami fűzfát jelent. A honfoglaláskor Árpád és Kurszán népei telepedtek le. Évszázadokon át királyi birtok volt. 1358-ban Nagy Lajos király édesanyjának, Erzsébetnek adományozta, aki később, 1368-ban óbudai klarissza nővéreket telepített le. A mohácsi vész után Enyingi Török Bálint tulajdona.

1514-ben Dózsa György itt tartotta toborzóbeszédét, a "ceglédi kiáltványt", minek hatására sokan vettek részt a parasztfelkelésben. A felkelés nagy támogatója volt Mészáros Lőrinc plébános, akiről az óta iskolát is neveztek el. II. Rákóczy Ferenc 1710-ben szólította harcra a ceglédi népet. 1848. szeptember 24-én tartotta Kossuth Lajos a mai napig is híres ceglédi toborzóbeszédét, 1849. július 2-től 9-ig itt működött hivatala. 1877-ben indult el Turinba (ma Torino) a Turini Százas Küldöttség, hogy felkérjék Kossuthot az országgyűlési képviselőségre, amit természetesen nem fogadott el. Később fia, Kossuth Ferenc, majd Károlyi Mihály lett Cegléd képviselője.

Itt élt Táncsics Mihály, előadásait a mai napközi otthonban tartotta. Bajcsy Zsilinszky Endre a róla elnevezett tér 2-es számú házában tartotta fasizmus elleni előadásait. Talán kevesen tudják, hogy 1902-ben itt alakult meg az ország első termelőszövetkezete. 1847-ben Cegléd és Pest között épült meg az ország harmadik vasútvonala, amit később Szolnokig bővítettek. 1866-ban az állomáson született Tömörkény István, kinek leghíresebb műve a "Valér a földbe megy".

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc