Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Kőszeg 1746-ban


Kőszeg 1860 előtt


Kőszeg 1860 előtt


Alaprajz


A Palástos Madonna a helyreállítás előtt


A Szent Jakab templom apszisa


A Mária-oltár


A Palástos Madonna helyreállítás után (1938)


A Palástos Madonna (Radocsay, 1977)


Notabilitások a köpeny alatt


Ülőfülkék a szentélyben; stukkó a Xavéri Szt. Ferenc kápolnában
Kőszeg, Szent Jakab templom

(Vas megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

A városba látogató előtt, amint áthalad az 1880-ban meggondolatlanul lebontott Alsó (déli) kapu helyén álló, a városképbe kevésbé illő Hősök kapuján, amelyet az 1532. évi várostrom 400. évfordulójára építtetett a város, feltárul az egységes, harmonikus megjelenésű középkori városmag, barokk épületek képében. Nem hiányzik a nagy hagyományú városi főterek tartozéka, a templom sem, melyből a Kőszegi Jurisics téren kettő is áll, egymás tőszomszédságában. Az uralkodóan magas, hagymakupolás Szent Imre templom takarásában szinte észrevehetetlenül húzódik meg a város legősibb, Szent Jakab apostolhoz címzett egyháza. Elődjének az elsőként 1246-ban említett, és Habsburg Albert katonái által 1289-ben felgyújtott minorita templom tekinthető. A ma is álló, Isten-háza (nevezték öreg-, nagy- és német templomnak is) keletkezéstörténete időnként vita tárgya. A szakirodalom túlnyomó többsége építési idejét 1403 - 1407 közé teszi, építtetőjét, Garai II. Miklós nádor személyének, mint Kőszeg birtokosának tulajdonítja. Bizonyítékul, többek között, a XV. századra jellemző stílus-ismérvek és a szentély előtti boltozat Garai-címert ábrázoló záróköve szolgál. Az "egyszerű címerpajzs kék mezejében cölöp mentén balra tekeredő, koronás aranykígyó látszik, szájában keresztes országalmát tart. Ez a Garaiak XV. századi címere". (Bakay, 2001. 184. o.) Azonban, folytatja a szerző, a címer XIV. és XVI. századi heraldikai változatai is ismertek, "A Garai-címer tehát nem bizonyíték a templom 1403/7. évi keltezése mellett"…(Bakay, 1989. 334. o.)

A mai templom elődjét, az évszázadok során megviselt állapotú minorita templomot és kolostorát a Garaiak lebontatták. Új, gótikus stílusú csarnoktemplomot építtettek, sokszögzáródású, mérműves ablakokkal ellátott szentéllyel. A feltevést, hogy a Szent Jakab templom a lebontott helyén épülhetett, alátámasztja, hogy "északi hajóját lezáró fala szokatlanul vastag, "nagy teherbírású", ebből következhet, hogy a lebontott templom tornya itt állhatott. Csaknem bizonyos, hogy az új templom is toronnyal készült, de erről csupán XVII. századi metszetes ábrázolások tanúskodnak, de egy fennmaradt irat szerint a torony óráját 1615-ben javította Pidler Kristóf (Dercsényi, 1982. 2. o.)

1440 és 1720 között tíz tűzvész pusztította a várost, a templomot, rombolták falait az 1532-es várostrom hadieseményei is. A többszörös javítás, újjáépítés következtében a gótikus templomra csupán szentélye emlékeztet. Az északi oldalon valaha állt torony helyett a barokk-korban átépített főhomlokzat csúcsán ma csak egy deszka-harangház, tornyocska szerénykedik. A történelmi városmag domináns elemévé az ugyancsak gótikus szentélyű, homlokzatain és tornyán reneszánsz-barokk stílusjegyeket mutató Szent Imre templom vált.

A hitújítás Kőszegen

A Szent Jakab plébániatemplom 1550-ig szolgálta a város katolikus híveit. 1554-re olyannyira megerősödött a protestantizmus, hogy Alts Mihály katolikus lelkész feltehetően a zaklatások miatt állomáshelyét elhagyni kényszerült. (Chernel, 1877. 98. o.) 1560-ig a helvét, majd pedig az ágostai hitvallás követői kerülnek többségbe. A vallási türelmetlenség jegyében a templom hét oltárának alépítményét (stipes) szétverik, a falakat díszítő, XV. századi falfestményeket lemeszelik, a gótikus szárnyasoltárokat szétszedik (Dercsényi, 1982. 2. o.), megszüntetik a katolikus vallásszabadságot, város katolikus iskoláit bezárják, a papokat elüldözik, sőt, "a kőszegi vár urának még azt sem engedik meg, hogy saját házi kápolnájában, zárt ajtók mögött szentmisét hallgasson" (Horváth, 1930. 832. o.)

A vármegye tudományos folyóiratában a fentebb leírtakat cáfoló közlemény jelent meg 1936-ban. A város okiratai alapján állítja a szerző, hogy Alts Mihály a vár 1532-es ostroma idején káplánként szolgált; két 1559-ből származó iratból megtudjuk, hogy "van még a plébániatemplomban szentmise és vesperás, a szentéjszakán oblatio, éneklik a primát, himnuszt … az uraság idejár a templomba. Papi működéséről egy 1568-ban végrendelkező asszony, Hafnerné Weilandt Ilona elismerően nyilatkozott és négy tallért hagyományoz Alts részére. A városi tanács 1564-ben, majd 1568-ban leltározott a templomban, és egy aranyozott ezüst fej-ereklyetartó eltűnéséért akarták felelőssé tenni a plébánost, azonban egy újabb, 1572-ből származó leltár megállapítja,…hogy ezt még maga a városi tanács ajándékozta ifjabb Jurisics Miklós várúrnak". A tanulmány szerzője ugyancsak iratokra utalással közli, hogy Alts Mihály 1571 karácsonyán még élt, az 1572. június 28-i iratok szerint "állítólag úgy mérgezték meg, de nem bizonyos". A szerző végső summázata: "Alts Mihály tehát nem hagyja el híveit 1554-ben; 1554-60-ig a kálvinistáknak semmi nyomuk Kőszegen… Igazi hitújítás csak 1571 után van itt. (Barcza 1936, 376-381. o)

A Wesselényi-összeesküvés felgöngyölítésével és megtorlásával egyidejűleg megkezdődik a protestánsok vallásszabadsága megszüntetésére irányuló akció-sorozat. Ürügyül szolgált, hogy az összeesküvés hívei között számosan voltak protestáns prédikátorok, tanítók. Így jutottak el a vizsgálók 1671. elején Kőszegre, hogy a városbírót és tanácsosait vallomásra késztessék. A felderítés kárvallottjává Fekete István magyar prédikátor és gróf Széchy György, a kőszegi vár ura vált. Utóbbi büntetését nagy összegű pénzbírsággal megváltotta, Fekete István pedig elmenekült a városból. (Chernel, 1878. 89. o.) Ebben az időben közölték a várossal, hogy a kormány visszaállítani szándékozik az eredeti állapotot. A város vezetőit a Szent Jakab templom önkéntes átadására igyekezett rávenni Lobkowitz herceg-miniszter csapata. A város két tekintélyes polgárát menesztette a császári udvarba, kieszközlendő a döntés visszavonását. A küldöttség Bécsben felkereste a főhercegeket és Montecuccolit, ajándékaik átadásával egyidejűleg ügyük pártfogását kérve. Küldetésük nem járt sikerrel.
Sőt, Simon János küldött azzal érkezett haza Bécsből, ha "opponállyuk magunkat, az egész szabad Városunkat elvesztjük"… (Chernel, 1878. 91. o.)

1671. áprilisában Kőszegre érkezett Széchenyi György érsek, győri püspök, a későbbi esztergomi prímás, ugyancsak a templom azonnali és önkéntes átadásának igényével. A város az átadás kényszerét a király pecsétes okiratának hiánya miatt tagadta meg. Az érsek- püspök április 20-án távozott a városból. Alig egy hónappal később, május 12-én viszont Pálffy Tamás kancellár, nyitrai püspök vezetésével katolikus főpapokból, szerzetesekből, plébánosokból, segédlelkészekből, grófokból, főispánból, alispánokból álló királyi küldöttség érkezett a városba katonák kíséretében. Tudtul adták további 300 fős katonaság érkezését, és a megfélemlítés fokozásául elrendelték a katonák magánházaknál történő majdani elhelyezését. A bizottság küldetésének célja, a Szent Jakab templom önkéntes átadására való rábírás nem változott. De nem módosult a város álláspontja sem. Nem részletezve a bizottság és a város közti további eseményeket, a fegyveres összetűzést megakadályozandó, a város vezetése hosszas tanácskozást követően engedett az erőszaknak. A templom bezárt kapuit ugyan nem nyitották fel, de május 14-én délelőtt 11 órakor átadták kulcsait Széchenyi György érseknek. Pálffy Tamás kancellár, mintegy utolsó megalázásként, utasította a városbírót a templomkapu személyes felnyitására, aki tartva a népharagtól, csak némi vonakodást követően teljesítette a parancsot. A királyi bizottságot bevezette a templomba, onnét pedig a sekrestyébe. Innét kövessük a szemléletes leírást a további eseményekről: "miután a kancellár püspöki egyházi ruhában a templomot kívül és belül körüljárta, háromszor megszentelte, díszöltözetben, püspöki bottal és süveggel 'te deum' isteni szolgálatot tartott; trombiták harsogása, dobok pergése, lőfegyverek ropogásától kísérve". (Chernel 1878. 100 - 101. o.)

A város tanácsának döntése szerint a visszafoglalást követően templom nélkül maradt német-ajkú és magyar evangélikusok ezután a magyar templomnak is nevezett Szent Imre templomban közösen és felváltva tartják istentiszteleteiket. A közösködés sok zavarral, kényelmetlenséggel, viszálykodással járt, következésképpen a véglegesnek tűnő megoldásig magánlakásban gyakorolta vallását a német nyelvű lutheránus közösség. De a magyar nyelvű evangélikusok sem használhatták sokáig addigi templomukat, minthogy alig két év múltán erőszakkal, ez is "kikerült körükből", olyannyira, hogy prédikátoraiknak a város elhagyására mindössze két órát engedélyeztek. (Bariska - Németh, 1989. 78. o.)

A Szent Jakab templomban 1675-től a Jézus Társasági atyák (jezsuiták), 1777 - 1815 között a kegyestanító rend (piaristák), 1815-től a szerzetesrendek önkényuralmi szétszóratásáig (Elnöki Tanács 1950: 34. sz. tvr.) a Szent Benedek rend szerzetesei (bencések) szolgálták a kőszegi katolikusokat.



Jurisics Miklós és a Jurisics-gyermekek epitáfiuma


Széchy Mária; Gyöngyösi műve; Miske Kálmán báró

Leírása

Az idősebb Szent Jakab vértanú-apostol tiszteletére emelt templomot a jezsuiták jelentősen átalakították. Hangsúlyos nyugati főhomlokzatának csúcsán minden oldalról nyitott, fából készült barokk-kori harangház ül, tetején apostoli kettős kereszt magasodik. A hullámos, törtvonalú, volutás oromzat alatti falfelületen szimmetrikus kiosztásban kerek ablakok és négy kerek medaillon látható, bennük katolikus jelképekkel, monogramokkal. A legfelső ablak alatti főhelyen a jezsuiták által használt monogram, az IHS (Jesus Hominum Salvator Jézus, az emberek szabadítója) olvasható, körülvéve Jézus mártíromságának egyik jelképével, a kereszt szögeivel. Az alatta kialakított fülkében Szent Jakab szobra áll. A szélső falsíkokban két nagyméretű, kerek mezőbe Szűz Mária és Szent József monogramját illesztették. A támpillérek között elhelyezkedő pálcatagos-bélletes, középkori eredetű kapu fölötti nagy medaillonban a PAX felirat valamint öt lángoló szív, a Szent Benedek rend 1930-ban felhelyezett jelképe látható. A kapu lunettaszerű kiképzésében Jézus félalakos szobrát látjuk. A szobor Bertel Thorvaldsen (1770 - 1844) dán szobrászművész alkotásának másolata, Mayer Sándor műve. A csúcsíves fülkében elhelyezett szobrot "Jőjjetek hozzám / mindnyájan. Máté 11 - 28", az Újszövetségből vett idézet keretezi.

Az azonos magasságú háromhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítették, számuk az átépítések következtében csökkent. A főhajó meghosszabbításaként alakították ki a nyolcszög három oldalával záruló, mérműves ablakokkal ellátott, három pillérrel támasztott apszist, ormán huszártorony ül, melyet a Szent Imre templom Sanctus tornyának mintájára készíttette a gyülekezet. (Horváth, 1930. 7. o.). A templom szentélyéhez délről a Xavéri Szent Ferenc kápolna, északról a sekrestye simul. A déli és északi homlokzathoz két-két kápolna-fülke csatlakozik, mindegyikben oltárral. A homlokzat ablakai barokk-koriak.
Az 1965. évre tervezett homlokzat felújítást megelőző falkutatás során Tóth Melinda és a tervező megállapította, hogy " a déli kápolnák építése különböző idejű. A déli oldalbejárat mellett előkerült a középkori oldalbejárat helye" (Sándy 1964)

A bordás keresztboltozatot zömök, fejezetnélküli kétszer három pár oszlop tartja, átmérője 135, kerülete 375 cm (Bakay, 2001. 185. o.). Az orgonakarzat csupán egy boltozat- szakasz fölött épült. Az orgonát 1611-ben az evangélikusok építtették, a visszafoglalást követően a jezsuiták nagyobbra cserélték fel 1748-ban. A csere következtében a karzat mellvédjét megbontották. Napjainkban az l910-ben épített Rieger-orgona szolgálja az egyházközséget. (Bariska - Németh: 1989. 82. o.)

A templom ékessége a három, fényt árasztó csúcsíves ikerablak előtti, oszlopokkal, párkányokkal hármasan tagolt főoltár, melynek felépítménye a szentély teljes magasságát kitölti. Az oltárt a XVII. század végén építtette herceg Esterházy Pál nádor (1635 - 1713). A vízszintesen is hármas tagozódású főoltár csúcsán felhős-sugaras mezőben lévő Isten-szeme motívum alatt Szent Jakab, kissé alacsonyabban Loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobra áll. Az oltár mögé vezető kagyló (rocaille) mintás ajtók fölött, oszloppárok közé helyezett Szent Péter és Szent Pál-nagyplasztika veszi közre a gyermek Jézust tartó Szűz Mária szobrot (készült 1500 körül). A szentély mélyén, a főoltár által takartan, XV. századi pasztofórium (szentségház) rejtőzik a falban.

A szentély lecke oldalán csúcsíves papi ülőfülkék maradtak ránk a századokból. A szentélyből nyílik a gazdagon díszített, stukkós Xavéri Szent Ferenc-kápolna, a bejárata fölötti kronosztikon építésének idejét, az 1700. évet adja ki. A kápolnát a hagyomány szerint a Rákóczi-szabadságharcot eláruló és kivégzett kuruc Bezerédy (Bezerédj) Imre építtette.
A templomban hét, barokk-kori mellékoltár áll. A főoltártól az evangéliumi oldalon a bejárat felé haladva: a Szent Benedek, Szent Alajos- és Szent Anna-, a Xavéri Szent Ferenc kápolnától ugyancsak az előző irányt követve a Szűz Mária -, Szent Kereszt- és a Nepomuki Szent János oltár látható.

A templom 1932-es kifestése során falképekre bukkantak, melyeket avatatlan kezek átfestettek a déli mellékhajó északi zárófalán lévő freskótöredék kivételével. Ezt követően az itt álló Szűz Mária oltárt renoválás miatt elbontották. A munkával megbízott építész, Maitz Andor a lebontott oltárkép helyén a sokszoros mészréteg alól egy csaknem teljesen ép Mária-fejet fejtett ki. A szakszerűtlenül végzett letisztítás jóvátehetetlen károkat okozott a freskón. (Dex 1938. 8 - 13. o.)
A Műemlékek Országos Bizottsága Dex Ferencet bízta meg a helyreállítással. Az óvatosan végzett feltárás során napfényre került a csaknem két méter magas Palástos (vagy Köpenyes) Madonna. Feje körül adoráló angyalok lebegnek, jobbján feltehetően Árpád-házi Szent Erzsébet áll, akinek csak ruha-szegélye és kenyeret tartó bal kezének töredéke maradt fenn, a Mária balján álló, koronát viselő Szent Borbála ostyát és egy tornyocskát emel. A restaurátor a freskó technikával készült falképet nem csak feltárta, konzerválta, hanem a mai műemlékvédelmi előírások által tiltott kiegészítéseket is alkalmazott. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása a palást alatt menedéket lelt alakok sokasága. A Madonna jobbja alatt ábrázolt személyek egy részét felismerhetően "nevesítette": a csoportosulás közé festette a kortárs Grősz József szombathelyi megyéspüspököt, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot (Bariska - Németh: 1989. 80. o.), Bárdos Remig majdani pannonhalmi főapátot, Nagy Balázs, Kovács Arisztid kőszegi bencés gimnáziumi volt igazgatókat, Saly Arnaulfot, az akkori igazgatót, báró Miske Kálmán régészt, a Vasvármegyei Múzeum egyik, és a kőszegi helytörténeti múzeum alapítóját, további még két tanárt (Bakay, 2001. 197. o., és Tompa, 1943. 259-260. o.)

A Palástos vagy Köpenyes Madonna (kifejezőbb német neve: Schutzmantelmadonna) fogalom, és annak képzőművészeti, irodalmi megörökítése egy, a XII. században keletkezett irodalmi műre vezethető vissza [(Heisterbachi Caesarius (1170 -1240): Dialogus Miraculorum), Fábián, 21. o.]. A kőszegi freskón kívül leghíresebb még a vizsolyi református templomban látható ábrázolás. (Radocsay, 181. o. , ill. 28. kép)
Ugyanezen a falsíkon, a Palástos Madonna fölött felfedezett Három királyok nevet elnyert falkép, és a falsáv bal szélén feltárt "Szent Kristóf hatalmas, meglehetősen torzra sikerült alakja" (Bakay, 2001. 198. o.) secco technikával készült.

Az evangéliumi oldalon épített rokokó stílusú szószék alkotásának pontos idejét nem ismerjük. Érdekessége, hogy kosarának mellvédjén a négy evangélista helyett Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak a domborművek. A hangvetőn a hitet jelképező allegórikus alak ül.

A templom egyik nevezetessége az 1538-ban meghalt Jurisics gyermekek reneszánsz epitáfiuma. Az álló téglatest alakú, monumentális, vörös márvány síremlék felső kétharmada a Jurisics- bárói címert ábrázolja, az alsó mezőben német nyelvű felirat emlékezik:
"Én, Jurisics Ádám, Kőszeg bárója, leány testvéremmel, Annál [(így!), helyesen: Annával] együtt fekszem e sírban, amelyet atyám, Niklasz Jurisics, Kőszeg bárója, felséges német-római császár tanácsosa, kamarása, az öt alsó-ausztriai és vend tartomány főkapitánya, Kraina kormányzója építtetett. Ezzel legyen hozzánk a Jóságos Isten kegyes és irgalmas. Anno 1538". (Bakay, 2001. 206. o.)

Chernel Kálmán a sírbolt 1873. évi felnyitásakor az északi hajó alatt keleti irányban lévő sírüregben talált maradványok alapján feltételezte, hogy a gyermekek apja is itt lelt örök nyugodalmat. A remélt örök nyugodalom azonban nem teljesült, a templom visszavételét követően a sírboltot "a jezsuiták is használták temetkezési helyül, s elhunyt rendtársaik koporsóit nem igen kegyeletesnek nevezhető módon, a család hullái fölé fektették; továbbá a báró Pucheim-család egyik tagja szintén itt van eltemetve"… A főhajó padozatába és a templom falaira további neves személyiségek emlékezetét megörökítő sírkő lapokat ágyaztak be. A hagyomány szerint ebben a templomban temették el Széchy Máriát (1610 - 1679), a Gyöngyösi István eposza által megörökített "Murányi Vénuszt", gróf Wesselényi Ferenc nádor feleségét. (Chernel, 1875. 128-132.o.)

A kripta 1842-ig volt használatban, amikor is lejáratát befalazták. Újabb feltárására 1930-ban Horváth Detre dr. bencés szerzetes kapott engedélyt. A harmadik, eddig utolsó megnyitására 1982-ben került sor, beigazolódott, hogy "a főszentély és a sekrestye padozatát felszedve, belülről mélyítették ki a kripta helyét" 1673 -1682 között, tehát a sírbolt nem egyidős a templommal. Ugyanakkor "a templom más helyén van korábbi temetkezés" (Bakay, 2001. 207 - 208. o.)

A II. vatikáni zsinat szellemében a templom új liturgikus terét 1982-ben alakították ki Szilágyi István tervei alapján. A bejárat előtti teret és a hajót elválasztó rácsot Kremnicsán Ilona tervezte. A fűtést és világítást az egyházközség megrendelésére 1983-ban korszerűsítették.


Irodalom

Bakay Kornél: Mit bizonyít a kőszegi régészásó? In Magyar Nemzet, 1985. július 27. 7. o.

Bakay 1989 = Bakay Kornél: Feltárul a múlt? Múzsák Közművelődési K., 1989

Bakay 2001 = Bakay Kornél: A középkori Kőszeg. Jurisics Vár Műv. Közp. K. Kőszeg, 2001

Barcza 1946 = Barcza Leander: A kőszegi Sz. Jakab-templom legrégebbi papjairól és a hitújítás kérdéséről 1571 után. In Vasi Szemle III. 1936. 5-6. sz.

Bariska István (vál., szerk., bev., jegyz.): Kőszeg ostromának emlékezete. Európa / Helikon K., Bp., 1982

Bariska István: Eltűnt a tizenötödik századi Kőszeg? In Magyar Nemzet 1985. október 11. 10. o.

Bariska - Németh 1989 = Bariska István - Németh Adél: Kőszeg. Panoráma K., Bp., 1989

Benda Kálmán (fősz.): Magyarország történeti kronológiája IV. Akadémiai K., Bp., 1982

Benkhardt Lilla B. - Mentényi Klára: Műemlékvédelem Kőszegen. In Műemlékvédelem XLVIII. 2004. 2. sz.

Bodó Sándor - Viga Gyula (fősz.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Pulszky Társaság - Tarsoly K., Bp., 2002. 616-617. o.

Chernel 1875 = Chernel Kálmán: Kutatások a kőszegi Szent-Jakab egyház sírboltjaiban. Századok, 1875. IX. k.

Chernel 1877 = Chernel Kálmán: Kőszeg sz[abad] kir[ályi] város jelene és múltja. 1. rész. Seiler H. k. , Szombathely, 1877

Chernel 1878 = Chernel Kálmán: Kőszeg sz[abad] kir[ályi] város jelen és múltja. 2. rész. Seiler H. k., Szombathely, 1878

Cséri Dezső: A megújhodó Kőszeg. In Katolikus Szó, 1961. aug. 8. 2. o.

Dercsényi Balázs: Szent Jakabapostol-templom. In Déri Erzsébet et al (fel. szerk.): Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa K. Bp., 1991

Dercsényi 1982 = Dercsényi Dezső: Kőszeg, Szent Jakab templom. TKM k., Bp., 1982. TKM 127.

Dex 1938 = Dex Ferenc: A kőszegi Szent Jakab-templom újonnan felfedezett freskóinak helyreállítása. In Vasi Szemle V. 1938. 1-2. sz.

Ezeréves Magyarország. A Pesti Hírlap kiadása. Bp., 1939. (Jurisics, Széchy Mária képe)

Fábián Mária, K.: A kőszegi palástos madonna. In Tükör, 9. évf. 1941. 1. sz.

Genthon István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1951

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1959

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Corvina. Bp., 1974

Harrach Erzsébet C. - Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Vas megyei tanács műv. Oszt. Szombathely, 1983

Horváth Detre: A kőszegi Szent Imre-templom. In Katholikus Szemle XLIV. 1930. 832. o

Hunfalvy János - Rohbock Lajos: Magyarország és Erdély eredeti képekben, II. k. . Darmstadt, 1860. (Hasonmás k.: Európa, Bp., 1986)

Ikafalvi Diénes Virág (szerk.): Magyarország műemlékjegyzéke II. k. Országos Műemléki Felügyelőség k., Bp., 1990

Ivicsics Péter: Kőszeg, Rájnis József u. Szent Jakab templom. In Horler Miklós - László Csaba (szerk.): Magyar Műemlékvédelem X. Országos Műemlékvédelmi Hivatal k. Bp., 1996.

Kováts Aladár (szerk.): Magyar nemzeti nagy lexikon. MNNL kiadása, Bp., 1933. 447. o.

Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata. Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja k., Bp., 1951

Kőszegi József: Kőszeg szab. kir. város ismertetése. Tolnai nyomda k., Bp., 1932

Lelkes István: Kőszeg. Officina Nyomda és Kiadóv., Bp., 1943

Lelkes István: Kőszeg. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1960

Radocsay, Dénes: Wandgemälde im Mittelalterlichen Ungarn. Corvina Verlag, Bp., 1977

Sándy 1964 = Sándy Péterné: A kőszegi Szt. Jakab templom… In Műemlékvédelem VIII. 1964. 4. sz. 250. o

Sedlmayr Jánosné: Kőszeg műemléki védett területének rekonstrukciós kérdései. In Műemlékvédelem XII. 1968. 1. sz.

Seibert, Jutta (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Corvina. Bp., 1986

Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Bp., 1938

Sziklay János - Borovszky Samu (szerk.): Vasvármegye. Apollo Irodalmi és és Nyomdai Rt. K., Bp., 1898

Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. Műemlékek Országos Bizottsága és a Magyar Könyvbarátok Kiadása, Bp., é. n. [1934]

Thirring Gusztáv: Kőszeg. In A Pallas nagy lexikona X. k. 935-936. o. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Bp., 1895 T

Tompa Ferenc: Báró Miske Kálmán. In Dunántúli Szemle X. 1943. 7-8. sz.

Zádor Anna - Genthon István (főszerk.): Művészeti lexikon IV. k. Akadémiai K., Bp., 1984

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc