Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok




Esztergom, belvárosi Kálvária-kápolna

 

Fényképeze és írta: Vizler Imre

 

            A Kálvária a keresztrefeszítés helye Jeruzsálem mellett. De kálváriának nevezzük azokat a helyeket is, ahol a keresztút tizennégy állomását (stációját) állítják fel annak az útnak az emlékezetére, melyen az Üdvözítő Pilátus házától a Golgota hegyéig a keresztfát vállán vitte. A keresztút felállításához többnyire valamely magaslatot választanak, ennek lábánál helyezik el az első stáció eseményét ábrázoló képet vagy domborművet. A csúcson a keresztrefeszített Üdvözítőt ábrázolják, jobbján és balján ugyancsak kereszten függő két latorral. Nem ritka, hogy kiegészítik Mária, Mária Magdolna, János evangélista alakjával a szoborcsoportot.

 

Jézus szenvedéstörténete útjának bejárását szerzetesek, főként a ferencesek szorgalmazták.

A 15. század óta általában hét stációra osztják a keresztutat, de létezett nyolcas és kilences megoldás is.  A 18. századra általában kialakult az ájtatosság 14 állomás szerinti formája, amelyet 1731-ben hivatalosan is jóváhagytak a következő sorrend szerint:

           

                        Jézust Pilátus halálra ítéli

                        Jézus vállára veszi a keresztet

                        Jézus először esik el

                        Jézus találkozik anyjával

                        Cirenei Simonnal vitetik a keresztet

                        Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak

                        Jézus másodszor esik el

                        Jézus szól a síró asszonyokhoz

                        Jézus harmadszor esik el

                                  Jézust megfosztják ruháitól

                        Jézust keresztre feszítik

                        Jézus meghal a kereszten

                        Jézust leveszik a keresztről

                        Jézust sírba helyezik

 

            A szokások szerint a kálvária mellé kápolnát építettek, benne a szent sírral, ennek őrzésére remeték vállalkoztak, részükre remetalak készült. A 19. században hazánkban a kálvária együttes a stációkra és a kápolnára csökkent.

 

            A kápolnához vezető tizennégy stáció terméskő alapon nyugvó téglafülke, lunettában végződik, ebben kis tábla a keresztút aktuális számával. A négyszögű mezőben vasháló és üveg mögött a keresztút jeleneteit ábrázoló, mozgalmas, életszerű, festett szobrok.

 

            A kálvária együttes magas talapzaton álló öt életnagyságú festett horgany szoborból áll. Krisztus keresztjétől jobbra, ugyancsak magas talapzaton Mária, balra Mária Magdolna látható, valamint a két lator. A jobb oldali lator arca megnyugvást fejez ki, ezt erősíti lábainak párhuzamos állása. A bal oldali lator tehetetlen dühét fokozza a derékszögbe felrántott jobb lábszára, és magasba emelt jobb karja.

 

            A görög kereszt alaprajzú, neoromán kápolna igénytelen, nyerstégla falazású, de tetszetős épület. Háromszögben végződő egyforma homlokzatuk oromzatán gúlasisakos négyezeti torony ül. A magas, keskeny, osztott ablakok félkörívben végződnek. A főhomlokzati oromzat közepén mélyített keretezésű ökörszem ablak. Az alatta lévő egyenes záródású kaput lunettában végződő, bimbós díszítésű keret fogja közre. A lunetta valamikori festményéből ma csak színtöredékek vehetők ki. Az ajtó gerendázatán az építkezés idejét (1900) római számokkal jelezték.

 

Irodalom

 

Katolikus lexikon II. Szerk: Bangha Béla S. J. Magyar Kultúra kiadása. Bp., 1931.

Köztéri alkotások 1. Esztergom 2000 Enciklopédia. Szerk.: Szabó Károly. Keresztény Múzeum Alapítvány. Esztergom, 2001.

Szilágyi István: Kálváriák. Corvina. Bp., én.[1980]

Szilágyi István: Magyar kálváriák. In Építés-Építészettudomány. IV. k. 1-2. Akadémiai. Bp., 1972.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc