Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Kőbánya, református templom

(Budapest)

Írta: Bajkó Ferenc
Fényképezte: Koncz Attila, Vizler Imre és Bajkó Ferenc

Budapest egyik legimpozánsabb református templomának megépítését a Kőbányán történt iparosodás következtében megnövekedett lakosságnövekedés tette lehetővé. A bővülő munkalehetőségek egyre több református hitű munkás letelepedését tette lehetővé. Két egyházközség látta el az itt élők lelki gondozását: a Budapest - Kálvin téri, illetve a rákoscsabai, azonban mindkét templom komoly távolságra volt innen, ezért kevesen jártak el istentiszteletekre. Dr. Bereczky Endre körzeti orvos ideköltözése után kezdett neki a gyülekezeti élet megszervezésének. Praxisa alkalmával 732 református lakost számlát meg Kőbányán, és hivatásának érezte a református lelkipásztori gondozás megoldását. Kérésével Szász Károly dunamelléki püspökhöz fordult, aki Szabó Aladár segédlelkészt küldte Kőbányára. A Füzér utca 17. szám alatti, azóta már lebontott házban, Kovács József katolikus ácsmester lakásában tartották 1885. május 24-én, Pünkösd 1. napján. A templomépítés már ezidőtájban felvetődött, de amíg nem valósulhatott meg, továbbra is szükségmegoldást kerestek, Almási Balogh Albin rendőrkapitány Állomás utca 26. szám alatti lakását bérelték ki gyülekezeti teremként, majd 1898-tól, amikor már ez is szűkösnek bizonyult, a leányiskola egyik termét, illetve tornatermét használták istentiszteleti helyként. Evvel egy időben már rendelkezésre állt az 1880 óta gyűjtött templomépítési alap, így megtörténhetett az alapkőletétel és elkezdődhetett a templom építése (1898).

A templom megjelenésében Pecz Samu templomaira emlékeztet, mivel a nagy templomtervező tanítványa, Schodits Lajos volt a templom építésze. A külső felszentelésére 1900 Karácsonyán került sor, felépülését jelentős fővárosi anyagi forrás segítette. A berendezés csak 1905-re készült el, a végső felszentelés 1905. november 5-én történt meg.

A II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett a templom, beszakadt a mennyezet. Helyreállítása csak 1985-ben kezdődött meg.

Vizler Imre képei:

Koncz Attila képei:

A neogótikus templom Budapest egyik legimpozánsabb református temploma, északkelet-délnyugati tengelyben áll az Ihász utca és a Gergely utca sarkán családi házak között. Jelentős méretei, tömeghatása a körbeépítettség és a templom előtti tér hiánya miatt nem érvényesülnek, a fantáziadús részletek rejtve maradnak. A templom háromhajós, kereszthajóval ellátott épület. A nyugati sarkon campanileszerű, a különálló, a templommal mellvédfallal összekötött, 54 méter magas, karcsú torony magasodik a csúcsán csillaggal. (Hasonlóan kezeli Petz Samu a Szilágyi Dezső téri református templom tornyát.) A főhomlokzat másik oldalán lévő, az oldalhajóból kiemelkedő kistorony jóval alacsonyabb, 35 méter magas és a sisak kakasban végződik. Az oromzatos főhomlokzati középrész azonos kialakítású az oldalhomlokzatiakkal. Előreugró kapuépítmény fölött csúcsíves keretben rózsaablak látható. Az oromzaton ötosztatú ablak lótuszbimbóval. A harangtorony csúcsíves harangház ablaka fölött háromszögű oromzatban toronyórák helyezkednek el. A templom karcsúságát, égbetörő voltát a magasba törő támpillérek és a két rendkívül nagy méretű toronysisak határozza meg. A hátsó homlokzat érdekessége, hogy itt a rózsaablak elmarad, befalazott formában jelenik meg, rajta a reformátusoknál ritkán alkalmazott szimbólum, a kereszt látható. Az épület nyerstégla burkolatú.

Belseje 600 ülőhelyes, négy oldalról famellvédes kőkarzat övezi és karcsú pilléreken nyugvó, hevederekkel tagolt keresztboltozatos mennyezettel fedett tér. A karzatok árkádjai szegmensívesek. A bejárattal szemben, a főhelyen látható az 1911-ben készített, 2 manuálos, 26 regiszteres orgona, alatta a szószék, a Mózes-szék és az úrasztala, utóbbiak Almási Balogh Albin adományai. Több emléktábla is látható a templom belső falain, így a Don-menti harcosok, a gályarab prédikátorok, a gyülekezeti lelkipásztorok és a templomépítési emléktábla.

Az 1450 kg-os nagyharang 1905-ben készült, Budapest legnagyobb református harangja. A dr. Soos Gézáról harang és a legkisebb Béke-harang 2000-ben készült Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében. Istentiszteletek előtt fél órával a nagyharang egyedül három percig, kezdéskor pedig mindhárom egyszerre három percig szól.

Összehúzás hanganyaga (1) >>>
Összehúzás hanganyaga (2) >>>

Istentiszteletet vasárnap fél 9, 10 és 18 órakor tartanak, Kőbánya 80852 lakosából és 48220 felekezethez tartozó polgárából 9648-an reformátusok.

Irodalom:

Dr. Kováts J. István: Magyar református templomok II. K., Athenaeum. Bp., 1942.

Millisits Máté: A budapesti református egyházközségek. = Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten 1. Argumentum - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék. Bp., 2006

http://refkobanya.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc