Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


A felszentelés idejében







Archiv képek:


A korábbi katolikus kápolnával, illetve a ma is álló fogadalmi templommal


Távlati kép, illetve a később felépült Kultur-Ház
Budapest, Kispest
Templom téri református templom


Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A kispesti Templom téren magasodó három templom közül a legkisebb a református felekezeté. Az 1863-ban felparcellázott településen a kezdetektől fogva nyomon követhető a kálvini hit, hiszen az idetelepülők között sokan alföldiek voltak. A missziót Szabó Aladár teológiai tanár indította, ő volt a kispestiek első lelkésze. Az első istentiszteletet 1885. húsvétján tartották meg Füredi Pál Fő utcai lakásában. A templomépítés csak 10 évvel később, Török József lelkipásztor idejében került napirendre. A telket már évekkel korábban, 1873-ban templomépítés céljára bocsátotta a város. Az alapkövet 1896. május 25-én tették le, a csillagot 1897. augusztus 16-án helyezték el a torony csúcsán, felszentelésre került 1898. május 15-én. A gyülekezet első saját lelkipásztora 1899-ben kezdte meg a szolgálatokat Fábián Dénes személyében.

Jelentős tevékenységgel szolgált Pruzsinszky Pál Kálvin-kutató beosztott lelkész, aki kispesti lakosként - mivel akkor még nem volt gyülekezeti ház - saját otthonában tartotta a KIE-s fiatalok bibliaóráit. Az ő ügybuzgalmának köszönhető, hogy 1926 és 29 között a templom jobb oldalán felépült a neobarokk Kultur-Bérház, ahol lelkészlakásokat, gyülekezeti termeket, illetve lelkészi hivatalt alakítottak ki, az épület többi részét pedig bérbe adták, az Ady Endre úti frontjába boltok költöztek. 1952-ben államosították az épületet, a telekre pedig 71%-os állami tulajdonjogot jegyeztek. A rendszerváltást követően nem adta vissza az állam az épületet, csupán kárpótlást fizetett. Ebből az összegből vásárolták meg az önkormányzattól a templomtól balra eső, nem államosított telekrészt, és itt épült fel 2002-re az új Kispesti Kálvin-Ház 86 millió forintos költséggel. Nagyterme 110 m2-es. Jelenleg ez a Református Fiatalok Szövetségének (REFISZ) székháza.

Kispest legrégibb temploma, melyet Majthényi Ferenc építész-presbiter tervezett a kerület arculatának fontos meghatározója, sok nehéz időt átvészeltek kövei. Az észak-déli fekvésű, neogótikus épület egyszerűségével és arányos méreteivel nyűgözi le a látogatót. Külső megjelenésében különös fontosságot kap a homlokzat előtti, karcsú harangtorony, melynek két sarkán egy-egy magas, hangsúlyos támpillér húzódik. A tornyot két vízszintes párkány tagolja. Bejárata és harangablakai csúcsívesek, jellegzetesek a torony kör alakú ablakai. Valaha toronyórája is volt a templomnak, ez viszont a II. világháborúban odaveszett. (A kispesti templomok közül ez szenvedett a legkevesebb kárt.) A torony két oldalán egy-egy csúcsíves vakablak látható. A templom képét ütemessé teszi az oldalhomlokzatokon végigfutó támpillérek sora, melyek a csúcsíves templomablakokat választják el egymástól. Északi végénél a nyolcszög három oldalával záródik a hajó. A templomot a Kálvin-Házzal nyakfolyosó köti össze.


Nagy-Balogh János festőművész szobra és a szökőkút

A felújítás előtt:


Szürke toronysisak-héjazattal:


A teljes felújítás után:

A templom előtti teret 2007-ben reprezentatív módon felújította a kispesti önkormányzat, méltó környezetet adva evvel a kerület történelmi magjának. A református templom és a katolikus templom tengelyének metszéspontjában szökőkút áll, a Kálvin-ház előtt körülkerített játszótér, a bejárattól jobbra pedig Nagy-Balogh János festőművész szobra.

Belső terét az 1910-ben gyülekezeti tagok által adományozott, színes üvegablakok ékesítik, melyek a bejárati ajtó színes ólomüvegével együtt meghatározzák a templom hangulatát. A padok párhuzamos elrendezésűek, az apszisban áll a szószék, fölötte kereszt, tőle balra pedig a 2002. március 15-én felállított, Ungvári Ottó és Németh István presbiterek által adományozott két zászló látható. A tér fölé csúcsíves fiókos dongaboltozat borul. A 20 méter hosszú és 11 méter széles belsőben 234 ülőhely van. A bejárati oldalon, a két karcsú oszlopon álló fakarzaton egy 1906-ban épült Angster József-féle, 1 manuálos, 8 regiszteres orgona állt korábban. Napjainkra elavulttá vált, ezért lebontották, helye egy ideig üresen állt. Helyére néhány éve készült el a templom neogótikus stílusához kevésbé illeszkedő új hangszer, amelyet Vági Orgonaépítő Kft tervezett 2 manuálos és 17 regiszteres méretben. A templom száz éves jubileumára elkészült a külső és belső felújítás, továbbá elkészült a padlófűtés is, így télen is a templomban tartják az istentiszteleteket.

30 méter magas tornyából két harang szólítja a híveket templomba. A nagyobbik 420 kg-os, 91 cm alsó átmérőjű, a kisebbik 200 kg. súlyú és 71,5 cm az alsó átmérője. A nagyharang vállán körbefutó felirat: "Öntötte és felszerelte Thury János és fia, Ferenc Budapesten, 1904." Ezen kívül semmi felirat nem található rajta. Egyik oldalán búzakoszorúba foglalt magyar koronás címer, a másik oldalon pedig Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Utóbbi domborműből arra következtethetünk, hogy a harang valaha katolikus tulajdonban volt, és őtőlük vették meg a reformátusok. Az öntési évszámot nézve elképzelhető, hogy a szomszédos Nagyboldogasszony-templom tornyában függött régen, ezt azonban alátámasztani nem tudjuk. A kisharangot Szlezák László mester öntötte Budapesten 1928-ban Budapesten. Külsején a Máté evangéliumából származó bibliai idézet: "De az én beszédim semmiképpen el nem múlnak." Feliratából megtudjuk még, hogy Ravasz László püspök látogatásának emlékére öntette a kispesti református nőegylet. Harmadik harangját a II. világháborúban elvitték, helye üresen áll. Eredeti három harangját 1898 április 9-én szentelte fel Keresztessy Sámuel zuglói lelkipásztor, közülük a legkisebbet és a legnagyobbat vitték el az I. világháborúban, az újjáöntött kisharangot azonban az utóbbi években használaton kívül van.

Kispest lakosságának 12,5%-a, vagyis 13300 lakos református vallású. Vasárnap 10 és 18 órakor tartanak istentiszteletet. Lelkészei voltak: Fábián Dénes (1899-1929), Balázsfalvi Kiss Ernő (1929-67), Tóth Péter (1967-88; ő keresztelte e sorok íróját), Szél János (1988-96). Jelenlegi lelkésze Ablonczy Zsolt, aki 1997 óta szolgál a gyülekezetben.

Irodalom:

Bertalan Béla: A kispesti ev.-ref. egyház története 1884 és 1898 között, 1898

Buza Péter: Kispest anno, 1998

Herein Károly: Kispest-Pestszentlőrinci Almanach, 1927

Kósa László: Reformátusok Budapesten, 2006

Mohos Márta: Regélő Kispest, 1994

Molnár Géza : A 100 éves Kispest, 1996

Molnár József: Kispest megyei város városismertető kiállítása, 1938

Szabó Csaba: Dokumentumok Kispest történetéhez, 1999

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc