Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Törökszentmiklós, református templom

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

A 15. század derekától kezdve terjedt el a kálvini hit az akkor még Balaszentmiklósnak nevezett településen. Középkori temploma, melyet Szent Miklós püspök tiszteletére szenteltek, református tulajdonba került. A reformátusok 1657-ig háborítás nélkül élhettek a településen. A török hódítások nyomán a templom elpusztult, a község elnéptelenedett. A település újjáépítése 1720-ban kezdődött meg, így a templomé is. A régi templom helyén kicsi nádimaház létesült, 1726-ban vályogtemplom épült helyette meglehetősen sok nehézség útján. Mivel a templom engedélyeztetésével gr. Erdődy Gábor egri püspök nem értett egyet ("virgácsolni kell őket, nem engedélyt adni" - írta), a Helytartótanács elé terjesztették a templom lebontását. Ez azonban mégsem következett be, mivel a Helytartóság a templomépület megtartásáról szóló kérvényt fogadta el.

A gyülekezeti jegyzőkönyvekben 1782-ben olvashatunk először arról, hogy a kinőtt vályog-templomocska helyett új, nagyobb templomot szeretnének építeni a reformátusok. Ennek a Türelmi Rendelet adott szabad utat. 1787. október 2-án a reggeli istentisztelet után tették le az alapkövet, és két év elteltével, 1789. október 25-én szentelték fel. Rábel Károly gyöngyösi építész tervezte. Az építkezés költsége 11019 forint és 87 dénár volt, 588 000 tégla került felhasználásra. 1851-ben a tetőt újrazsindelyezték. 1871-ben villámcsapás érte a harangtornyot. 1879-ben nagyméretű külső és belső átalakításokat kezdtek. 1881-ben magasították meg a tornyot, elnyerve evvel mostani magasságát. A tűzőr sétáló rácsát Kristóf Alajos, a toronyórát Kádár Dávid készítette. A toronygomb, a vitorla és a csillag aranyozása Sánta Sámuel presbiter adománya.

A reformátusok a város északi felén telepedtek meg, itt, a 4-es számú főút mentén áll az észak-déli tengelyű, későbarokk templom. 50 méter magas, homlokzat előtti, eklektikus, galériás tornya van. A torony falát kissé bemélyedő faltükrök tagolják. Több alföldi protestáns templomnál megfigyelhető, hogy a torony alatti bejárat nem az utcafronton van, hanem a torony jobb oldalán. A harangház, a tűzőrszoba és a hajó ablakai félkörívesek. A torony kétoldalt homorú oromfallal kapcsolódik a templom hajójához. Az oldalhomlokzat felénél előreugró kapucsarnok épült. A templom a déli oldalon a nyolcszög három oldalával záródik. A tetőgerincen csillag látható. A korábbi fazsindely fedést 1912-ben eternit palára cserélték.

Belseje egyhajós teremtemplom, 34 méter hosszú és 12 méter széles. Korábban sík, vakolt mennyezete volt, 1899-ben a belmagasság csökkentésével készült el a jelenlegi rabitzboltozat. A teret három oldalról karzat övezi. A torony felöli oldalon és vele átellenben a templommal egyidős kőkarzatok, a keleti hosszoldalon pedig a templom egységét jelentősen megbontó, acélszerkezetű karzat húzódik, mely 1905-ben készült. A nyugati hosszoldalon látható az 1789-ből való, rokokó szószék, mely a templom legértékesebb berendezése, a református szószékekhez viszonyítva rendkívül díszes kialakítású. Koronájának tetején a tízparancsolat táblái, illetve három kancsódíszítmény, alján pedig a Szentlelket szimbolizáló fehér galamb látható. A szószékkel egyidősek a padok, illetve az úrasztala is. A padokat 1938-ban festették újjá.

A torony felöli oldalon nyert elhelyezést az orgona. Az első orgonát 1865-ben építették, majd 1905-ben Országh Sándor tervei szerint a következőt 1 manuállal és 12 regiszterrel, ezt először Angster József bővítette, majd 1937-ben Barakovits János építette át. A jelenlegi hangszer 2 manuálos, 14 regiszteres, sajnos rossz állapotban van, felújításra vár.

Tornyába négy harang foglal helyet. A nagyharang 1770 kg súlyú, 1926-ban öntötte Szlezák László Budapesten. Egyik oldalán a keletkezési körülmények olvashatók, a másikon egy nyitott Biblia látható, rajta kehely, két szál búzakalász, koszorú szőlővel díszítve. Alatta a következő felirat: "Tebenned bíztunk eleitől fogva Uram!" (Zsolt.90.). A legrégebbi harang 750 kg-os, 1805-ben Eberhard Henrik öntötte Pesten. Külsején olvasható, hogy "a törökszentmiklósi ref. sz. ekklesia tulajdon költségével ... öntetett". A harang öntésének idejében így igazolták a harang tulajdonjogát, mivel az ellenreformáció korában sok esetben megtörtént, hogy azokat a harangokat, amelyekre nem tudták a protestánsok bebizonyítani, hogy ők öntették, a katolikus egyháznak ítélték. A kisharang 420 kg-os, a nagyharanggal azonos származású. Külsején a magyar korona látható búzakalász koszorúban, mellette szőlőfürtön és búzakalászon kehely. Alatta a következő felirat: "Hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában!" A legkisebb harang 220 kilós. Felirata egyik oldalt "Isten dicsőségére készítették ezen harangot a törökszentmiklósi református egyházközség hívei az 1926. évben". Alatta: "Öntötte Szlezák László harangöntő Budapesten". A másik oldalon egy búzakalász-koszorúba foglalt kehely látható, alatta a "Jöjjetek, imádjuk az Urat" felirat.

A város mintegy 22%-a, azaz kb. 5000 fő vallotta magát reformátusnak 2001-ben. A törökszentmiklósi gyülekezet a Nagykunsági Egyházmegye egyik legélőbb gyülekezete. Érdekessége, hogy itt a reformátusok sok esetben a kun emberek, akik nehezen megszólíthatók, de akit szívükbe zártak, azt tenyerükön hordozzák. Működtet a református egyház egy általános iskolát és szakmunkásképzőt kollégiummal. 720 tanulója van az intézménynek. Gyülekezeti istentiszteletet vasárnap 10 és 15 órakor, gyermek-istentiszteletet 9 órakor tartanak. A presbitérium 20 tagú. Szórványgyülekezetei: Surján, Szajol, Szakállas, Tiszatenyő, Tiszapüspöki. Lelkipásztora Szabó József és Szabóné Csökmei Edit, segédlelkészi szolgálatot teljesít Nagy Zoltán Csaba.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc