Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Fotó: Bányi Tamás


Fotó: Bányi Tamás


Fotó: Bányi Tamás


Fotó: Bányi Tamás

Szolnok, református templom

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Szolnok belvárosában, a Római Katolikus Nagytemplom és a napjainkban újuló zsinagóga szomszédságában, tiszaparti parkban meglehetősen furcsa, érdekes kiképzésű épületet pillanthatunk meg. Tornyának csúcsán kakas jelzi az építmény református voltát.

A 11. században már létező Szolnokon 1562-ben alakult meg a református egyház. 1704-ben a szabadságharc idején Rákóczi Ferenc kezébe került a város, kinek katonái jelentős segítséget nyújtottak. 1709-ben tűzvész pusztított a városban, aminek martalékául esett a reformátusok kis imaháza is. Újjáépítését az ellenreformáció és a Karolina Resolutio lehetetlenné tette. A Kiegyezés tájékán kezdett éledezni a ismét a gyülekezet. 1869-ben a kincstári sóhivatal ispánjának lakásán, a mai parókia helyén (Tiszaparti sétány 1.) létesült ismét imaház. Kezdetben a szomszédos települések református lelkészei, 1887-től pedig helybéli lelkészek látják el a lelkipásztori feladatokat.

Az 1880-as évek végén vetődött fel a gondolat, hogy templomot építsenek. A város önkormányzata - a millenniumi készülődések, a korban divatos városrendezések okán - támogatta a templomépítést a hozzá szükséges telek adományozásával. Az alapkövet 1893 őszén tették le és a következő év karácsonyára már készen is állt. Tervezője a főként evangélikus templomokat tervező Sztéhlo Ottó volt. (Sztéhloval már találkoztunk a ceglédi evangélikus templom kapcsán.)

A neogót, vöröstégla burkolatú épület igen különös, egyedi megjelenésű. A református templomépítészetben ritka, de az evangélikusoknál viszont gyakran megfigyelhető, erődszerű kiképzés több helyen is megjelenik a templomon. Ennek oka, hogy a tervező, Sztéhlo evangélikus volt, és az evangélikusok gyakori mondását ("Erős vár a mi Istenünk") kívánta belekomponálni épületeibe.

Alaprajza ötszög. Ajtaja Ék felől nyílik. Az előre ugró kapucsarnok fölött három csúcsíves, még följebb egy kerek ablak van. Az ötszög további négy oldalán az ablakok ugyanilyen elrendezésűek, csak a csúcsíves ablakok jóval hosszabbak. A kerek ablak fölött az épület keskenyebb szakasszal folytatódik. Itt, a belső teret fedő kupola fölött nyertek elhelyezést a harangok. A széles, rácsos harangházablak fölött az oromzat lépcsőzetes lejtésű. Három tornya közül a legmagasabb a harangház feletti, kakasos dísztorony, amely önmagában 12 méter, a templom padlójától a kakas csúcsáig 28 méter. A bejárat két oldalán 19 méter magas, henger alakú lépcsőtornyok, lőrésszerű, keskeny ablakokkal ellátva. Följebb, a főpárkány felett hosszabb, keskeny ablakok vannak párosával. Körkúp alakú sisakjuk tetején egyszerű toronygomb van.

Belseje az ötszögnek megfelelően centrális elrendezésű, középpontjában a szintén ötszög alakú úrasztala áll. A bejárat feletti és a tőle jobbra és balra fekvő, csúcsíves boltmezőkbe fakarzatok épültek. A bejárat felettin látható az orgona, melyet Angster József pécsi mester készített 1894-ben, egymanuálos, 8 regiszteres. A bejárattal szemben áll a szószék, két oldalán a boltmezők karzat nélküliek. A boltmezők, melyek alatt helyezkednek el az ülőhelyek, 6 méter széleses és 5 méter mélységűek. Padok a bejárat felöli oldalon nincsenek. A hívek összesen 300 ülőhelyen, padokban foglalhatnak helyet. A tér fölé ötszög alakú, rabitz mennyezetű kupola borul, rögtön alatta kerek ablakok engedik be a fényt.

A kupola fölé négy harangot helyeztek el. A legnagyobb 412 kg. súlyú, G hangú, és Szlezák afael öntötte 1948-ban Rákospalotán. Felirata: Gyűjts minket össze pogány népek közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet". Ugyanitt, ugyanekkor készült a 245 kg-os, B hangú harang "Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek és a földön békesség és az emberekhez jó akarat" felirattal. A kisharang 145 kg-os, Esz hangú, a templom legidősebb harangja, mivel építésével egy időben, 1894-ben készült Walser Ferencnél Budapesten. A legkisebb harang 50 kg súlyú, G hangú, 1948-ban készült Szlezák Rafael műhelyében. Felirata: "Ma ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek ti szíveteket".

Volt még egy ötödik, 24 kg-os kis csengettyűharangja is, amelyet 1891-ben Szokody Gyula lelkipásztor szerzett be a temető számára (Walser Ferenc öntötte). Miután a ravatalozó közös lett, a kis harang a templom pincéjében lett elhelyezve, ahonnan egyszer ellopták, de szerencsés módon visszakerült. Veresegyházi László, nyugdíjas jászapáti lelkész ajánlatot tett a használaton kívüli harang megvásárlására. Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mester 10000 Ft-ban állapította meg az árát. Így napjainkban a jászapáti imaház harangjaként szolgál.

Istentiszteletet vasárnap 10 órakor tartanak. Fél 10-kor csak a nagyharangot, 10 óra előtt 5 percig pedig valamennyi harangot meghúzzák.

Szolnokon 8000 református lakos él, evvel a lakosság 10%-át teszik ki. 407 választó tagja van a gyülekezetnek, de az alkalmakat ennél jóval többen látogatják (pl. más vallásúak és azok, akik nem konfirmáltak). Presbitériuma 16 tagú. Lelkipásztora Hamar István, beosztott lelkészi szolgálatokat teljesít Hamar Istvánné és Stummerné Nagy Ágnes, segédlelkész Bíró Botond. 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc