Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok





Ráckeve, református templom

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

(Pest megye)

Kiskunlacháza felől érkezve a város négy tornya köszönti a látogatót: a katolikus, a református, az ortodox templom és a Városi Bíróság tornya. Közülük a legmagasabb, kecses torony a református templomé, amely kedvező, Duna-parti fekvésének köszönhetően Ráckeve legimpozánsabb temploma.

Történet

A ráckevei reformátusság történetének legkiemelkedőbb személye Szegedi Kis István prédikátor, aki minden túlzás nélkül, az egyik legnevesebb magyar kálvinista prédikátornak mondható. Munkásságának jó részét Szegeden, Szolnokon, Cegléden és itt, Ráckevén végezte. Mai napig híres az 1565-ben történt ráckevei pápista-kálvinista hitvita, amikor Szegedi Kis István vitába szállt Panthanus Serphantine, olasz katolikus baráttal, ahol a katolikus szerzetes feldühödötten megadta magát és vitairataival, könyveivel együtt kivonult a templomból.

Ráckevét a 16. században a magyar reformátusok, az olasz katolikusok és a szerb görögkeletiek népesítették be.

A reformáció megjelenésekor az itt álló barokk, korábban szerb ortodox birtokban lévő templomot vették használatuk alá a reformátusok, puritán elveknek, kálvinista istentiszteleti hagyományoknak megfelelően, mindenféle cikornyás díszítéstől megfosztották. Egy korabeli római katolikus feljegyzés szerint belseje nem különbözött a legegyszerűbb parasztház belsejétől. Falai egyszerűek, alacsonyak és fehérek voltak. A centrális elrendezésű templom közepén a szószék és az úrasztala volt, a karzaton kicsi, egyszerű orgonával, amelyet 1872-ben 12 regiszteresre bővítették. 1909-ben ismeretlen okokból kifolyólag tűzvész keletkezett, amely az orgonáját elpuszította, a templomot jelentősen megrongálta. Így aztán a csaknem 400 évig használt kicsiny, barokk épület olyannyira megrongálódott, hogy a város építési hatósága nem engedélyezte további használatát.

Mivel a régit már nem lehetett rendbe hozni, új templom építésébe kezdett az egyház. Ekkor értesült arról a presbitérium, hogy Tiszakécskén szép, új templomot szentelnek a reformátusok. Leutaztak hát oda, hogy megtekintsék. A tiszakécskei neogót hajlék annyira elnyerte a tetszésüket, hogy úgy döntöttek: Ráckevei templomuk is ugyanilyen legyen. A kécskei templom (1906-09) tervezőjét, Dobovszi Józsefet kérték fel a ráckevei templom tervének elkészítésére. Az alapkövet már a tűzvész évében, 1909-ben elhelyezték, az építkezés az akkori viszonyok ellenére rendkívül gyors ütemben haladt, így már 1913-ban felszentelhették.

Külső

A templom tömegében és részletformáiban a tiszakécskei istenháza tökéletes mása, azonban egy részletben mégse: csúcsos toronysisakját a tiszakécskei toronynak megfelelően eredetileg még magasabbra tervezték. A császárfát az építéskor egy éjszakai szélvihar lesodorta és az azt tartó falécből egy kb. 3 méteres darab letört. A törött részt lefűrészelték, és a sisak vonalát némileg megtörve építették tovább, így a kécskeihez képest 2 méterrel alacsonyabb lett.
Az épület tornyával nyugat felé néz és a Duna felőli, keleti oldalon, négyszögletesen záródó apszisban végződik. Főhomlokzata a Kossuth Lajos utca szűkössége, templom előtti köztér híján nem tárul igazán. Homlokzat előtti tornya 43 méter magas, földszinti bejárata fölött keskeny ablakok, ezek fölött pedig kör alakú ablak, majd ezt a következő szinten a lépcsőház csúcsíves, rácsos ablak, a harangok szintjén pedig dupla, neogót ablakok vannak. A toronyóra 1999-ben készült el. A négyfiatornyos, csúcsos sisakkal záródó torony tetején csillag és toronygomb van.

A templom falait mindenütt vöröstéglából készült csúcsíves párkányzat szegélyezi. A templomtesten összesen 10 db. kis tornyocska van. 2-2 az épület két keskenyebb végében, 2-2 a kereszthajó két végében, valamint 2 a Duna felöli, négyszögletes apszis oromzatán. Jól megfigyelhetők a neogót stíluselemek: a falakat kísérő támpillérek és a csúcsíves ablakok.
A templom külseje a közelmúltban gyönyörűen megújult. 2004-ben a toronysüveg felújítása került napirendre, teljesen új vörösrézborítást kapott, majd 2005-ben mázascserép borítással látták el a templomhajó tetőzetét. Mindkét munkálatot Ócsai Sándor ráckevei vállalkozó végezte, kiváló munkájáról a templom összképe árulkodik, így manapság a ráckevei templom szebb, mint új korában.



Belső

A reformátusoknál megszokott, fehér falú, puritán, funkcionális térképzéshez képest szokatlanul lágy, harmonikus, szemeket a magasba emelő belső tér tárul a betérő elé, amely ugyanakkor szigorúan követi a kálvini teológiai elveket tükröző, mindenféle díszítést és figurális ábrázolást mellőző, az igét középpontba helyező térképzést. A templom alaprajza egyhajós, kereszthajóval tagolt, neogótikus tér, fiókos dongaboltozatú, csúcsíves záródású mennyezettel. Az elrendezés centrális szervezésű: a középpont az északi fal felénél van, itt helyezkedik el a csúcsos hangvetőjű szószék, mellette a mózesszék (papok ülőhelye), valamint a díszes fakerítéssel körülvett úrasztal. A padok e köré szerveződnek, bennük a karzatokkal együtt 850 fő számára van ülőhely. A bejárattal szemközti oldalon karzat található padokkal, az apszis diadalívén a református himnusz olvasható: "Tebenned bíztunk eleitől fogva", mögötte az apszis falán körablak látható. A karzat alatt három színes, vékony ablak engedi be a fényt.

A teret az egyik oldalon 5, a másikon 4 színes, csúcsíves ablak világítja meg. A szószékkel szemben a templom oldalsó bejárata, fölötte kerek ablak, majd afölött olvashatjuk: "A te igéd igazság".

A két karzat a templom két keskenyebbik végében épült, mindkettőt 4 db öntöttvas oszlop hordozza, ezáltal öt ívet alkotva. A két szélső szegmensíves, a középső csúcsíves. közülük a bejárat felülin található a templom szép orgonája, mellvédjén a templomból kifelé induló, illetve a bejárattal szemközti oldalon ülő hívek olvashatják: "Dicsérjétek az Urat".

A torony felöli karzaton van a 2 manuálos, pedálsoros, 16 regiszteres, 1914-ben elkészült, hangképe szerint romantikus, pneumatikus (levegővel működő) rendszerű versenyorgona (pedál: 3 regiszter, 1. manuál: 8 regiszter, 2. manuál: 5 regiszter). A manuálok hangterjedelme 58 hang, míg a pedáloké 30 hang. A neves pécsi Angster-cég készítette. Az I. világháborúban elvitték az orgona cinsípjait. Mivel a cinből készült sípok általában az orgona első, homlokzati részén helyezkednek el, sokáig meglehetősen szomorú látvány volt.

A 35 méter hosszú és 12 méter széles belsőt az építészeti és igei igényességen túl különösen vonzóvá, méltóságteljessé és békességet, nyugalmat árasztóvá teszi a falak és berendezések festése, a színek jó összhangja, amelyet kiemel a színes ablakokon beáradó, kellemes tónusú fény.



Harangok

A toronyban négy harang van, melyek közül a három nagyobb nevet is kapott. A legnagyobb a Zsuzsanna-harang, amely 606 kg-os, Moharos Bálintné Fehér Zsuzsanna öntette az egyház számára. Adakozókészségéért emlékül minden év február 19-én (névnapján) megszólaltatják. Szlezák László öntötte 1912-ben. Hangja e1 és f1 között van. Idomacél, megtört jármon függ, nyelve eredeti, Szlezák-féle. Koronája tárcsás.

A Hősök harangja 350 kg-os, a két világháborúban elhunytak emlékére Lengyelországban készült Przemyslben, Jan Felczynski mester öntödéjében 2004-ben. Beszerzése a Testvér-haranggal együtt a monori Farkas Títusz harangforgalmazó- és villamosító közreműködésével történt. A harang egyik oldalán a magyar címer, a másik oldalán Ráckeve címere jelenik meg. Felirata: E HARANG ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETETT, KOMLÓSI PÉTER ESPERES LELKIPÁSZTORSÁGA IDEJÉN RÁCKEVE VÁROS I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE A REFORMÁTUS HÍVEK ADOMÁNYÁBÓL, AZ ÚR 2004. ESZTENDEJÉBEN.

A Testvér-harang 190 kg-os, Lengyelországban készültek Przemyslben, Jan Felczynski mester öntödéjében 2004-ben. Egyik oldalán a magyar és a svájci címer, a másik oldalán Ráckeve és Möhlin címere látható. Felirata: E HARANG A MÖHLINI (Schweiz) REFORMÁTUS TESTVÉRGYÜLEKEZETÜNK SOK TAGJÁNAK ADOMÁNYÁBÓL ÖNTETETT, AZ ÚR 2004. ESZTENDEJÉBEN, KOMLÓSI PÉTER ESPERES LELKIPÁSZTORSÁGA IDEJÉN. HIRDESSE ÉS SZOLGÁLJA ISTEN DICSŐSÉGÉT A KÉT GYÜLEKEZET TESTVÉRI KAPCSOLATA. A két új harang velük azonos időben készült, megtört, acél jármon függ, lekötött nyelvvel. Koronája füles, rajta ember arcok láthatók. Mindkettőnek érdekessége, hogy palástjuk barnított (harangöntői sajátosság).

A kisharang 96 kg-os, f2 hangú. 1929-ben Gyenes György presbiter és felesége adakozásából született. Ezt is, akárcsak a nagyot, Szlezák László, Magyarország aranykoszorús harangöntője készítette. Koronája tárcsás. Idomacél, megtört jármon függ, ütőjét Gombos Lajos harangöntő készítette.

1913-ban, a templom felszentelésekor négy harangot húztak fel a toronyba. A legnagyobb a mai is meglévő nagyharang, a három kisebb pedig a régi, barokk templom hagyatéka volt. Ezek 438, 257 kg és 180 kg-osak voltak. Az Első Világháborúban a három kicsit, az orgona cínsípjaival együtt elvitték ágyúkészítés céljából. A harangok a két világháború között pólásra kerültek, azonban a II. világháborúban a két középsőt ismét katonai célokra kellett átadni. Mivel a templomnak mindigis négy harangja volt, a templom legutóbbi, teljeskörű felújításakor 2004-ben lehetőség nyílt a két hiányzó harang pótlására. A nagyobbikat a ráckevei gyülekezet, a kisebbiket a möhlini testvérgyülekezet öntette. 2004 májusában érkeztek meg, az Úrasztala mellett voltak sokáig megtekinthetők, majd júliusban ünnepélyes keretek között felkerültek végső helyükre, a toronyba.

Minden délben a Zsuzsanna-harang szól és a vasárnapi istentiszteletre is ez hívogat fél 10-kor és háromnegyed 10-kor. A vasárnap 10 órai istentisztelet kezdetét a három nagyobbik harang hirdeti 5 percig. Negyedóránként a legkisebb kisharang üt, egészkor a nagy.

1974 és 2009 között Komlósi Péter esperes-lelkész szolgált a gyülekezetben, szolgálata alatt épült fel 1983 és 87 között a parókia és a templom közötti, üres területen a Szegedi Kis István gyülekezeti ház, kívül-belül megújult a templom, és megtörtént a harangok pótlása is. 2009 óta Kálmán Béla a ráckevei reformátusok lelkipásztora. A város 8674 lakosából a 2001-es népszámlálás alapján 2310-en voltak reformátusok, közülük vasárnaponta átlagosan 100 felnőtt és 50 gyermek jár istentiszteletre.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc