Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Albertirsa, református templom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Az irsai evangélikus templommal szemben, a Luther utca túlsó végében áll a reformátusok szerény, kis méretű temploma, kelet-nyugat tengelyben. A község birtokosai, az Irsay család a mohácsi vészt követően katolikusról református hitre tértek. Egy ideig Ónodon találtak menedéket a török támadásai elől. Irsára való visszatérésük után a helybéli evangélikus gyülekezet lelkes patrónusai lettek, mivel a községen református lakosok nem éltek. A XIX. században Fényes Elek statisztikus összeírása szerint lakosai evangélikusok, katolikusok és zsidók voltak. Néhány kálvinista lakosa a XIX. század végén a közeli Nyáregyházára, vagy Ceglédre járt templomba, avagy a helybéli evangélikus gyülekezetekhez tartoztak.

Számuk a 20. század elejére némileg megnőtt. 1907-ben Beretvás János helybéli lakos saját házánál összegyűjtötte a község kálvinista lakosait, és a nyáregyházi lelkipásztor megtartotta az első istentiszteletet. 1908-ban Irsay Károly nagymértékű adományt bocsátott az egyházi élet megindítására. Ekkor vették meg a mai templomtelket, és építették fel az imaházat. Kezdetben nyáregyházáról látták el, mint fiókegyházat. 1911-től önálló gyülekezet, 1914-ben saját lelkészt kaptak. A mai templom 1939-től 1940-ig épült fel Csapó Ferenc építész tervei szerint, Horthy Miklós kormányzóságának 21-edik évében - tudhatjuk meg a belsőtérben felállított emléktábláról.ű

A meglehetősen egyszerű, de ízléses eklektikus templomépület nyugat felé néző főhomlokzatából 16 méter magas tornya jelzésszerűen kilép. A főhomlokzat és a torony ablak- és ajtónyílásai csúcsívesek, az ablakokat könyöklőpárkánnyal látták el. Az ajtó előtt oszlopokon nyugvó előcsarnok, mellette kétoldalt pedig üvegablak látható. A kapu fölött a karzatot megvilágító ablakot, fölötte pedig ugyanilyen kiképzésű rácsos toronyablakot látunk. A toronyfalazat bástyaszerűen végződik , és nyolcszög alakú gúlasisak fedi, csúcsán toronygomb és csillag. Az oldalhomlokzatokon 3-3 félköríves ablakot látunk. Nyugati oldalán szentélyszerűen, a nyolcszög három oldalával záródik. Az apszis jobb oldalán sekrestyére emlékeztető, szögletes épületrész van, melyen keresztül a szószékre jut fel a lelkipásztor.

Belseje 160 ülőhelyes, dongaboltozattal fedett. A hajó 8X14 méteres, ehhez csatlakozik a kissé szűkebb, 4X4 méteres apszis, benne az úr-asztallal és a kegyúri székekkel, három ablaka kör alakú. Az úrasztaltól jobbra a szószék áll. Érdekessége, hogy feljárata nem a templombelsőből, hanem kívülről nyílik. Tehát, ha a lelkész fel akar menni rá, előbb ki kell mennie a templomból. A bejárat feletti karzaton az Angster József-féle 1 manuálos, 5 regiszteres, 1940-ben készült orgona látható. 

Két harang lakik a templom tornyában. A kisebbik 105 kilós, 1910-ben Hőnig Frigyes öntötte Aradon, átmérője 525 mm. A vasárnap 9 órakor a nagyharang, fél 10-kor a kicsi, 10 órakor pedig a két harang együtt szól. Istentiszteletet egy héten egyszer, vasárnap déle-lőtt 10 óra 10 perckor tartanak, bibliaórát pedig szerda délután. Az Alberirsa-Ceglédberceli társult egyházközség presbitériuma 20 tagú, lelkipásztora Ágai Erzsébet, segédlelkésze Hajnal Zsuzsa, Kiss István Béla pedig nyugdíjas lelki-pásztorként tevékenykedik a gyülekezetben. Albertirsán kevesebb, mint 300 református lakos él jelenleg, Ceglédbercellel, valamint Dánszentmiklós és Mikebuda szórványával együtt 350 lelket számlál az egyházközség.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc