Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

A képek a www.albertirsa.hu oldalról származnak.

Albertirsa, alberti evangélikus templom

(Pest megye)

Írta: Bajkó Ferenc

Ha a 4-es főúton, Pest felől közelítjük meg a települést, az alberti evangélikus templom tornya tűnik fel először Albertirsa épületei közül. A török kiűzése következtében elnéptelenedett településre Váracskay András földesúr felvidéki, részben szlovák anyanyelvű telepeseket hívott. A felvidékiek igen kiválónak tartották a területet, és 24 szekérrel útnak indultak új hazájukba. Az első betelepülők 1711. szeptember 29-én érkeztek meg, ezt az időpontot számítjuk az egyházközség megalakulásának.

Az első albertirsai evangélikus lelkész, Claudinyi Frigyes idejében épült fel első templomuk fából és sárból. Az 1763-mas földrengés jelentős károkat okozott a Gerje-patak mellett álló templomocskában, ezért tíz évvel később az egyház templomépítési kérelemmel járult Mária Terézia elé, melyet az uralkodó jóváhagyott. Az alapkövet 1774. október 4-én tették le, de az építkezést már ezen év tavaszán megkezdték. Az új, ma is álló, klasszicizáló késő barokk (copf) templom 1778-ra készülhetett el. A torony 1798-ban épült klasszicista stílusban.

Az alberti lutheránus templom a község legnagyobb temploma. Az albertirsai templomok közül az egyetlen, amely műemléki jelentőséggel is rendelkezik. Összes ablaka szegmensíves. Kb. 30 méteres, homlokzat előtti tornyán, a földszinten téglalap formájú bejárat, fölötte üvegablak, afölött pedig rácsos ablak áll. A harmadik emeleten a harangház ablakai szintén rácsosak. A főpárkány alatti órapárkányon a település egyetlen köztéri órája mutatja a pontos időt. A díszes, zöld burkolatú toronysisak tetejére- az alföldi evangélikus szokásoknak megfelelően- nem kereszt, hanem csillag került a toronygomb fölé.

A fehér vakolatú templom két oldalhomlokzata egyforma kiképzésű, 5 részre vannak osztva, közülük hármon ablakot vágtak, a középső elé szélfogócsarnokos oldalbejárat épült. Hátsó homlokzatán nincsen ablaknyílás.

Boltozatos mennyezettel fedett belsejében közel 1000 ülőhely van. A tér végében nyert elhelyezést a 19. századból származó impozáns szószékoltár. A szürkemárványból készült, kőkerítéssel körülvett építmény klasszicista stílusú. Két oldalán négyzet alapú, gúla formájú csúcsos díszek állnak. A szószék kosarán nyitott Bibliát láthatunk, mely az oltárkép szerepét tölti be. Hangvetőjén kancsó formájú díszítmények, fölette pedig istenszem motívum látható, ez fából készült. A szószéktől jobbra és balra egy-egy szőlőfürt. Az oltárépítmény tetején két oldalt kancsódíszek, középen, a szószékoltár legmagasabb pontján a tízparancsolat táblái. A torony felöli karzaton orgona tölti be zenével a templomot. Első orgonája 1778-ban épült, később teljesen átépítették, néhány használható alkatrészét azonban (sípok stb.) felhasználták.

Három harangja van. A település legnagyobb, 400 kilós, 94 cm átmérőjű harangját Szlezák Rafael mester Rákospalotán öntötte 1949-ben. Egyik oldalán az "Erős vár a mi Istenünk", a másikon a "Jöjjetek énhozzám mindnyájan" felirat van kiöntve. A 181 kilós, 70 cm átmérőjű harang a nagyharanggal azonos öntőnél készült 1948-ban, az 1783-ban öntött és a II. világháborúban elvitt, az egyházközség első harangja helyett. Feliratának részlete: "Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat". A legkisebb harang 60 cm átmérőjű (valószínűleg 1 és 1,5 mázsa között van súlya), felirata egyik oldalán: "Alberti evang egyház 1922.", a másikon: "A.D.1922. Harangművek R.T. öntött engem Budapesten F. W. Rinker által No. 4107".

A templom elődjének is három harangját jegyezték fel 1791-ben: 316, 115 és 40 font súlyúakat. Az új templom tornyában 1840. július 19-én szintén három harang volt. A 732 font súlyút (=410 kg) Horung József öntötte 1840-ben Pesten, a 295 fontosat (=165,2 kg) 1785-ben Johannes Kohl és Anton Litmann öntötte, míg a 160 font súlyú (=89,6 kg) Johannes Kohl 1771-ben. A kisharangot először 1856-ban Jungbauer Vince Pesten, majd 1904-ben Thury János és fia, Ferenc öntötte újjá ugyanott 103 kg súlyban. Az I. világháborúban a 3 harangból kettőt foglalt le a katonai parancsnokság (előírás volt, hogy lehetőleg minden templomban meg kell hagyni 1 harangot): a 732 fontos nagyharangot és a 103 kg-os legkisebbet. A második világégés az 1922-ben újjászületett (bp-i Harangművek) nagyharangot követelte.

Úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni az 1778 előtt készült ónkelyhet, a 18. századi két ónkannát és a kívül ezüst, belül aranyozott kelyhet, 1848-ból való, Szentpétery József alkotása.

A templomtól balra 1992 óta óvodát, jobb oldalán pedig általános iskolát működtet az evangélikus egyház. Az első evangélikus iskola már 1711-ben megalapult. A II. világháború előtt létesült evangélikus is, melyet a FÉBE diakonisszái alapítottak és működtetnek. 40 évi kényszerszünet után ismét megnyithatta kapuit az intézmény. Napjainkban kb. 50 idős rászorultat gondoznak itt. Mindezen kívül főzőkonyha is létesült az intézmények köré, szintén az egyház működtetésével.

A 2600 főt számláló közösség lelkésze Szmolár Attila. A hét minden napján reggel 8 órakor istentisztelet kezdődik a templomban. Az alberti gyülekezetben született, és keresztelték meg Tessedik Sámuelt, a neves tudóslelkészt, a szarvasi arborétum létrehozóját. Apja, a hasonnevű Tessedik Sámuel a gyülekezet lelkészeként szolgált ez időben. Tiszteletére 1942-ben készült emléktábla, melyet a lelkészlakás falán állítottak fel, felirata: "Itt született 1742. április 20-án Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, a hazai népművelés úttörője, a magyar róna fáradhatatlan áldott munkása." Mellszobrát 1978-ban avatták fel, Kampfl József alkotása. Továbbá a templomban nyert elhelyezést 1990-ben az evangélikus egyház pénzéből létesült II. világháborús emléktábla.

A templom előtt, a Hősök terén találjuk az I. világháborús emlékművet, illetve az ugyanezen alkalomból ültetett tölgyfát.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc