Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom

(Békés megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Kistemplomtól alig 15 méterre, az utca túloldalán találjuk hazánk és Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát, a Nagytemplomot.

A 18. század végére annyira megnövekedett a békéscsabai evangélikus lakosok száma, hogy a Kistemplom nem tudta befogadni őket, új templom építésének gondolata vetődött fel. A Nagytemplom helye kapcsán heves viták születtek, melyek során veszélybe került a Kistemplom fennmaradása is. Szerencsére azt a tervet fogadta el a gyülekezet vezetősége, miszerint a régi templom megmarad, s vele szemben épül fel az új. Helyéül 6 telket vásároltak meg.

A tervek elkészítését először Frantz Pumperger aradi, majd Joseph Hoffer ó-aradi mesterre bízták. Pumperger homlokzat előtti tornyos, hátul kontyolt épületet álmodott meg. Végül Czigler Antal gyulai mester tervét fogadták el, aki Pumperger tervét korrigálva a tornyot "betolta" a templom épületébe, vagyis homlokzati tornyos templomot alkotott. A hátsó homlokzatot pedig egyenes záródással képezte ki. Így sokkal elegánsabb tömeg jött létre.

Ingoványos talajra épült, ezért cölöpöket vertek le, majd erre boltozás és alaptest került. 1807-ben tették le az alapkövet, reménykedve, hogy néhány éven belül elkészül, de sajnos 1811-ben a nagy infláció miatt az építkezésre gyűjtött pénz elértéktelenedett, s az építkezés pár évre teljesen leállt. 1813-ban szakértői vizsgálat után a falakat jó állékonyságúnak állapították meg, s engedélyt kaptak, hogy folytassák a templomépítési munkálatokat. A köveket Pestről és Vácról szállították. 1814-ban 300000 téglát vásároltak, 1817-ben Homályossy Tunkl Ferenc elkészíti a fedélszéket, 1819-re már a boltozatok is elkészülnek. 1819-ben húzzák fel a tornyot, 1822-ben pedig Francz Willicsca és Franz Moldt munkája nyomán elkészül a belső díszítőmunka az oszlopfőkkel együtt. Végül 1824. június 29-én szentelik fel, és veszi használatba a gyülekezet készült el.

A csabai Nagytemplom különleges és hazánkban igen ritka építészeti stílusban született. A 19. század elején hazánkban a barokk és copf stílus már letűnt, de a klasszicizmus még nem alakult ki. Az ebben az időszakban épült templomokat és épületeket empire stílusúaknak mondjuk. Az empire stílus nagyon sokban hasonlít a copf stílusra, kicsit több benne a klasszicizmusra utaló részlet, illetve nagyobb monotonitás jellemző rá (pl. a templomtesten körbe 20 db. teljesen egyforma kiképzésű ablak van).

A templom legnagyobb evangélikus temploma a mai Magyarországnak, a történelmi Magyarországnak, a Kárpát-medencének és Közép-Európának. Az a különleges helyzete van, hogy ha valaki kelet felől érkezik, itt találkozik az első ilyen nagy méretű evangélikus templommal, ha pedig valaki nyugat felől érkezik, még talál itt egy ilyen monumentális templomot. Az épület valóban lenyűgöző, mint hatalmas méreteiben, úgy díszítettségében és harmonikusságában. Nyugati, órapárkányos tornya 75 méter magas. A toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. Belső magassága 27 méter. Belső hossza 55, szélessége 27 méter. A falak helyenként 3,8 méter szélesek. A hosszabb oldalakon 7-7, a rövidebbeken 3-3 db teljesen egyforma kiképzésű szakasz van, itt jelenik meg legjobban az empirista építészetre jellemző monotonitás. Minden egyes falsávon alul hosszú, téglalap alakú (7,5 m magas), fölötte négyzet alakú ablak van. A sávokat ión fejezetű lizénák választják el egymástól. A főhomlokzat a templom leglenyűgözőbb részlete. Itt három ajtó vezet a belső térbe.

A főhomlokzat - a fent említettek szerint - három egyforma sávra tagolódik, a középsőn a négyzetes ablak üvegablaka előtt toronyóra van. E fölött Czigler Antal terveitől eltérően nem háromszög alakú, hanem félkör alakú, copf, timpanonszerű oromzat található, mivel így jobban olvasható az aranybetűkkel beleírt szöveg: "Dicsőség legyen az ég Urának, legyen áldás a földön, imádkozzatok hívek, s dicsőítő éneket zengjetek népek!" Az orompárkányzat két szélén egy-egy hatalmas, kancsó formájú díszítmény, a párkányok torony felöli végében pedig ugyanilyenekből kisebbek láthatóak. Csak innentől emelkedik ki a templom tömbjéből a méltóságteljes torony. A harangház rácsos ablaka fölött hatalmas, kör alakú, fekete számlapú toronyóra. Az 1843-ból származó toronysisak meglehetősen ront a templom egységén. Czigler ennél jóval magasabb sisakot tervezett neki, ami a teljes toronymagasság 1/3-át tette ki. 1843-ban a gyülekezet kívánságára Guldner Ferenc és Fliegel János tervei szerint szolidabb, kisebb sisakra cserélték ki. A tetejére a tervező eredetileg keresztet tervezett, de alföldi protestáns település lévén, ez komoly felháborordást és ellenérzést váltott ki a hívekben. Emiatt csillagot helyeztek el a torony csúcsán, mint ahogy a legtöbb tiszántúli lutheránus templomon. A csillag alatti gömböt a formatervező koronaszerűen képezte ki, melyen a 12 kis ág a 12 apostolt szimbolizálja. A sisakon felfedezhető még a Hit, a Remény és a Szeretet szimbolikus alakja. A hátsó homlokzat egyenes záródású, sokban hasonlít a főhomlokzathoz. Az oromzat két szélén és a gerinc tetején egy-egy kancsódísz van.

Elszomorító, hogy hazánk legnagyobb evangélikus templomának egyetlen harangja sincs, mert azt az I. világháborúban elrekvirálták a kistemplom három harangjával együtt. Súlya 3600 kg. volt, egyéb adatairól nem lehet tudni semmit (alaposabb kutatást igényelne). Azóta a Kistemplom harangjai hívogatnak a nagytemplomi alkalmakra is.

Belseje meghökkentően hatalmas méretekkel rendelkezik. A falak puritánok, fehér és zöldes vakolatúak, az ablakok kék színűek. A hétboltszakaszos, rapidzmennyezetes, kétemeletes karzattal rendelkező tér ülőhelyeinek száma 3500, közel 5000 hívő befogadására alkalmas. A földszinten és a teret négy oldalról övező karzatok első emeletén rendes, templomi padok vannak, az ezeken elfoglalható ülőhelyek száma 2500. A második karzaton, mely három oldalról szegélyezi a templomteret egyszerű lócák találhatóak, közel 1000 ülőhellyel.

A korabeli feljegyzések szerint a templom felszentelésének idején megszabott ülésrend volt a templomban. A földszinten az idősek foglaltak helyet, a bejárattól balra a nők, jobbra a férfiak. Az oltár körül és a karzatok alatt ültek a fiatal lányok népviseletben. Az első karzaton a középkorúak, a másodikon a fiatal férfiak. Minden boltmező alatt egy-egy rendfenntartó ügyelt a rendre.

Visszatérve a templom belsejének bemutatásához, most essen néhány szó az orgonáról! Az első orgona 2 manuálos, 24 regiszteres volt, Herotek József pesti orgonaépítő készítette 1822-ben. Az 1901-1902-es javítási munkák folytán kiderült, hogy a gyártó becsapta a megrendelőt, cinsípok helyett fasípokat és ónötvözetből készült sípokat alkalmaztak. Így csaknem az egész hangszert újjá kellett építeni. A bejárat feletti karzaton elterülő, a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona jelenleg 3 manuálos, 36 regiszteres, 1902-ben szentelték fel, egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája. A 2993 sípos orgonán legutóbb 2000-ben végeztek felújítást.

Az orgonakarzattal átellenben találjuk a templom ékkövét, a kb. 15 méter magas szószékoltárt építményét. Sajnos 2000 nyarán ismeretlen tettesek a templom kapuját feltörve leszerelték az oltárról, és elvitték a Leonard Landau által festett, értékes oltárképet, mely Krisztust ábrázolta a Golgotán. Az oltárképnek azóta sincs nyoma. A hiányt 2007. júniusára sikerült pótolni. Az új oltárkép szintén a kereszerefeszített Istent ábrázolja. Hátterében halványan előtűnnek a Mennyország fényei, lépcsői. Színvilágában a vöröses fények dominálnak, ami a templom puritán hangulatával kevésbé harmonizál. A szószékoltárt két oldalról 2-2 korinthoszi oszlop keretezi. Az úrasztal fölött az úrvacsorát ábrázoló dombormű áll, melyet Dunaiszky Lőrinc készített. Rajta a tanítványok két körben ülnek. A belső körben ül Jézus a hat apostollal, Júdás is ott ül, de elfordul az asztaltól, Péter fogadkozik, János pedig álmos. A külső kör ennél jóval részletesebb, itt a legkülönbözőbb testhelyzetekben ül a maradék 6 apostol. Efölött volt elhelyezve valaha a műemlék jellegű oltárkép. Fölötte áll a szószék, kosarán az apostolok szétbocsátását ábrázoló dombormű, oldalán pedig kalácsok, kereszt, fáklya és szőlőfürt látható. A hangvetőn alul a Szentlelket szimbolizáló galamb jelenik meg. A tetején az ige közvetítőeszközei: a frigyláda, a Tízparancsolat, és a Szentírás látható. A Bibliában az "Isten igéje" felirat olvasható. Mellette pálmaág és babérlevél van. A pálma a vértanúságot, a babérlevél a megdicsőülést jelképezi. Az oltárépítmény tetején a Hitet, a Szeretetet és a Reményt szimbolizáló figurák jelennek meg. A Hit kezében táblát tart, benne a következő felirat: "Higgy Jézus Krisztusban", a Remény kezében harsonát tart, mely az áhítatosságot kívánja jelképezni. A Hit és a Remény közé, középre, a főhelyre került a Szeretet. A Szeretet feje fölött egy napot ábrázoló díszítmény van, középen háromszöggel, mely az Urat jelképezi a feltűnő nap fényében. A háromszögben héber felirat áll, mely magyarul Jehovát jelent. Az oltár előtt keresztelőmedence, mellette pedig üvegfallal elválasztott papi ülőfülke van. Az oltárépítményt Pestről szállították Békéscsabára, 5 szekérre volt szükség, hogy az összes kelléket lehozzák ide. Összeállítása egy hónapig tartott.

A Nagytemplom és a Kistemplom egy egyházközség két temploma. A Nagytemplomot nyáron, a Kistemplomot télen, a fűtési szezonban használják. Istentiszteletet vasárnap 3/4 9 (szlovák), 10 (magyar) és 18 órai kezdettel tartanak. A két templom istentiszteletek alatt nem látogatható a turisták számára az alkalmakat zavaró járkálás-fotózás miatt.

A békéscsabai egyházközség a legnagyobb evangélikus egyházközség az országban. Kb. 19000 evangélikus lakos él a városban. Egy héten a három templomban (Nagytemplom, Kistemplom és Erzsébethelyi Templom) összesen 13, köztük 7 szlovák nyelvű istentiszteletet tartanak. Az istentiszteleteken átlagosan 500 fő jelenik meg. Az egyházközségi tagok száma kb. 7000 fő, a választói névjegyzékben 1400 név szerepel. Hitoktatásban kb. 600 gyermek vesz részt. Lelkészeinek száma: 5. Jelentős csapást jelentett minden szlovák hátterű egyházközség számára - így békéscsabai evangélikusok számára is - a Benes-féle lakosságcsere, miszerint az elcsatolt, felvidéki területeken élő magyarokat Magyarországra, a magyarországi szlovákokat pedig Szlovákiába költöztették, így több mint ötezerrel csökkent a gyülekezet lélekszáma.

Valaha nagy iskolafenntartó egyházközség volt, több általános iskolát és óvodát is működtettek, ezen kívül internátust, gimnáziumot és egyetemet tartottak fenn. Az iskolák államosítását követve, csak a rendszerváltás után került ismét az egyház közigazgatása alá a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és a Művészeti Szakközépiskola, ahol 500 diák tanul jelenleg.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc