Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Cegléd, evangélikus templom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Mint ahogy hazánk legtöbb településén, úgy Cegléden is először evangélikus hitre tért a lakosság. A kálvini tanok elterjedésével tejes mértékben megszűnt a lutheranizmus, s csak 200-250 évvel később éledt újjá. 1783-tól 1802-ig a református egyház keretein belül folytak az evangélikus istentiszteletek. Tápiószentmártonhoz tartoztak, mint leányegyház. A Felvidékről érkező lutheránus hitű betelepülők 1791-ben megválasztották első presbitériumukat. 1802-ben saját lelkészt kaptak, 1815-ben felépült egyszerű, kicsiny, torony nélküli templomuk. Még ebben az évben egy másfél mázsás kisharangot készíttetett az egyház, melyet az itt álló faharanglábon mozgattak. A Millennium idején a városrendezésnek útjában állt a kis templom. Az egyházközség Sztehlo Ottót kérte fel az új templom terveinek elkészítésével, aki megalkotta a jelenlegi neogótikus épületet. A régi imaház, egy ideig megmaradt, s csak 1916-ban került elbontásra.

Az 1895-96 között felépült templom merészen égbenyúló, kecses tornyával a belváros és a Szabadság tér egyik meghatározó, hangsúlyos eleme. A mellette álló Református Nagytemplomnak épp az ellentéte. Míg arra "terebélyesség", monumentalitás jellemző, addig az evangélikusokéra kecsesség, "karcsúság", arányosság.

A hazai "téglagótika" egyik fellegvára. Egyedi építészeti megoldást képvisel a csúcsos sisakon levő nyolc fiatornyocska, valamint a harangtorony mellett található két lépcsőtorony. A harangtorony kiképzése is az építész gazdag fantáziájáról tanúskodik. A bejárat felett a következő felirat olvasható: "Erős vár a mi Istenünk". Ezt, az evangélikusok jellegzetes "aranymottóját" a torony több részletén észlelhető bástyás, erődszerű kialakítása hangsúlyozza. Ugyanerre a szimbolikára más templomokat is komponáltak, ám a ceglédi templom sok tekintetben, de főleg stíluselemeiben más. A toronynak négy szintje van: az elsőn a templom bejárata, a másodikon kerek, neogót rózsaablak található. A második szint bástyásan záródik. Az eddig négyszögletes torony innentől hosszú, nyolcszögletes szakasszal folytatódik, ez ad helyet a templom egyetlen harangjának. Kívül itt keskeny harangház ablakok vannak. A harmadik szint bástyásan záródik, majd ezt követi az eddiginél keskenyebb, nyolcszögletű, ikerablakos szakasz. A tornyot a már említett, fiatornyos, csúcsos sisak zárja le. Tetején, ahogy a legtöbb alföldi evangélikus templomon, nem kereszt, hanem toronygomb, kakas és a betlehemi csillag magasodik (református hatásra). A kistornyok szintén érdekes kiképzésűek. Az alsó, négyzet alaprajzú két szintet vékonyabb, kisebb téglalap alakú emelet követi, melyet hosszúkás sisak zár le. A harangtorony és a két kistorony nyerstégla burkolatú, míg a templomtest vakolt. Mindkét oldalhomlokzatán három darab hármas tagolású csúcsíves ablak áll (összesen 9 ablak). A templomtól jobbra és balra az evangélikusok által épített lelkészlakás, butikok és a Városi Könyvtár foglal helyet.

Belseje egyhajós, arányosan hosszú tér, harmonikus, sárgás festése és ablakai áhítatos hangulatot sugallnak. 300 ülőhelye és nagyjából ugyanennyi állóhelye vans. Berendezésének jó része, így a padok, az oltár, a keresztelőmedence, az orgona és a szószék is a régi imaházból származik. Az oltár a Gecsemáné-kertben gyötrődő Jézust ábrázolja (ez az evangélikusoknál gyakori oltártéma), Jakobey Károly alkotása. A bejárat két oldalán egy-egy gyönyörű kiképzésű ólomkályha található, ezek egyidősek a templommal. A hajó falán a templom tervrajza látható. A meglehetősen kis méretű orgona Bakos Károly helybéli mester munkája. 1875-ben készült, egymanuálos és 8 regiszteres. Sípjai hangra szabottak, tehát nem hangolhatóak. 
 

Az 53 méteres toronyban egyetlen harang függ, mely 600 kg tömegű, 98,5 cm alsó átmérőjű, G hangú. 1931-ben készült Seltenhofer Frigyes és fiai műhelyében, Vermes Mihály lelkes adományából. Külsejét körben indás-virágos minta díszíti, szőlőfürtökkel. A harangpalást külsejét két szöveg tölti ki. Egyik oldalán ez a felirat áll: "Jöjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az ember fiain" (Zsolt, 66.5). A másikon: "Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad" (Ján, 6.68). Az egyházközség történetében ez a második harang. Első harangját 1815-ben öntötték a református egyháztól megvásárolt kb. 95 kg súlyú kisharang érceiből, 148 kg tömegben. Az akkori imaház előtti haranglábra helyezték. 1896-ban, a templom felszentelésekor került át a toronyba. Az I. világháborúban hadi célokra felhasználták. A jelenlegi harang minden vasárnap 9, fél 10 és 10 órakor hallható.

A ceglédi evangélikusok száma az elmúlt 100 évben jelentősen megfogyott. Ugyanis, míg a múlt században kb. 500-600, a század elején közel 900 evangélikus lakost számlált az egyházközség. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint több mint 700-an evangélikusok Cegléden, ám a vasárnapi istentiszteleteket mindössze 10-20-an látogatják. Istentiszteletet egy héten egyszer, vasárnap 10 órakor tartanak, minden hónap első vasárnapján úrvacsoraosztással. A téli istentiszteleteknek a gyülekezeti terem ad otthont.

Az Evangélikus Általános Iskola 1861-ben épült, majd 1928-ban teljesen átépítették. Végül hazánk szovjet megszállása után megszűnt, mint egyházi iskola, ma a Táncsics Mihályról elnevezett önkormányzati általános iskola működik falai között. Lelkésze Péter Zoltán.

A templombelsőt előzetes telefonos egyeztetéssel lehet megtekinteni.

 

 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc