Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Szentendre, Pozsarevacska-templom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Bükkös patak jobb partján, a belváros déli "kapuja" előtt találjuk a Szent Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelt, szerényen meghúzódó, barokk templomot. Kelet-nyugati tengelyű elhelyezkedése, keletelt szentélye az ortodox liturgia szigorú szabályait követi, így a főhomlokzat nem az utca felé, hanem a Római Tábor dombja felé néz, ami miatt szinte alig emelkedik ki a környező épületek közül. Körbeépítettsége és a körülette elhelyezkedő fák sűrűsége miatt (a Preobrazsenszka-templomhoz hasonlóan) nehezen fényképezhető épület. Külseje meglehetősen egyszerű kialakítású. A falakból előreugró támpillérek között kőkeretes, félköríves, füles-pálcatagos ablakok helyezkednek el. A kosáríves alaprajzú szentély külső fal egyszerű, keskeny falsávok által öt mezőre oszlik, melyek közül a két-két szélsőn cikk-cakkos ívű vakablakok figyelhetők meg, a középső szentélyablak a hajó ablakaihoz hasonlatos kiképzésű. A déli oldalon lévő, ízléses copf kőfaragványos kapuzat vezet a belsőbe.

A torony kialakítása a templométól szemmel láthatóan különbözik. A főhomlokzatból jelzésszerűen előreugró, 23 méter magas torony háromszintes, valamennyi ablaka kőkeretes, kosáríves. A földszinten lévő ajtó két oldalán két-két falpillér húzódik, az ajtó fölött a kórusablak. A kórusablak fölött a vastag, cseréppel fedett párkányzat az egész főhomlokzaton végighúzódik. Az íves orompárkányon, ahogy a többi szentendrei pravoszláv templomnál is láthattuk, egy-egy kőkancsó helyezkedik el. A harangablak két oldalán lizénák futnak. A toronyóra nélküli órapárkány alatt a copf stílusra jellemző ornamentikák láthatók. Az órakörök fölött oromzatos ereszpárkány zárja a torony falazatát, sisakja egyszerű, sátortetős. Egy 1855-ös összeírás szerint négy harangja volt, melyek közül a legnagyobbat, a közel 10 mázsa súlyút Boskovitz Ignác adományozta, egyet 1851-ben öntöttek. Ezek közül hármat az I. világháborúban vittek el. A templomot vastag kőkerítés veszi körül, melynek Kossuth utca felöli, kovácsoltvas kapuján juthatunk a templomkertbe, ahol régi sírköveket láthatunk.

Ha belépünk, ión fejezetű, kettős pilasztereken nyugvó, kettős hevederívek által három szakaszra osztott, csehsüvegboltozattal fedett, egyhajós, teremtemplom jellegű, kissé sötét térbe jutunk. Említést érdemelnek a falak stukkószerű, festett díszítései. Kórusépítménye nincs. A pronaoszt a naosztól, vagyis a nők helyét a férfiakétól díszes, fából készült, oszlopos rekesztő választja el. A hajó két oldalán megtalálhatóak a támaszkodószékek, az énekesi padok, a copf stílusú Mária-trón (Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja). A püspöki trón kétoszlopos, empire stílusú, Szent Miklós püspök festményével.

A templom kiemelkedő értéke az ikonfal, amely a többi szentendrei ikonosztáztól nagyban különbözik, azoktól sokkal régebben készült. Az egyetlen szentendrei képfal, amely a posztbizantikus, görög elvben született, átmenet a korábbi, alacsony és a későbbi, nagy magasságú ikonosztázionok között. Készítője, a készítés helye és ideje mindmáig ismeretlen. A szerbek szájhagyománya szerint még a betelepülők hozták magukkal régi hazájukból, Pozsarevácból, így legkésőbb a 17. században készülhetett. A többi szentendrei képfallal szemben jellemző rá a puritánság, egyszerűség. Nem tagolják erőteljes választópárkányok, és elmarad a mennyezet felé törő, íves oromzat is. Kevés szőlőfürtös, indás dísz választja el egymástól a gazdagon aranyozott képeket. Ajtói közül csak a középső, a cárok kapuja eredeti, a két szélsőt a XX. században kellett kicserélni, mivel a régebbiek elöregedtek. A korábbi szélső kapuk Tóth Antal írása szerint gótizáló ívekkel rendelkeztek. A kapuk oldalain álló oszlopok is feltehetően később készültek.

A cárok kapujának kígyóvonalban vezetett, kecses, gazdagon aranyozott, áttört ágaiból kihajló virágaiban ovális képmezők vannak. A legfelsőben, a kapu csúcsán a Szentháromságot, a jobb és bal ajtószárnyak tetején elhelyezkedőkben az Angyali Üdvözlet egy-egy jelenete látható. Ettől lejjebb, a többi képmezőben a 4 evangélista és 8 próféta látható. A kecses cárkapu két oldalán többek közt a templom védőszentjei: Szent Mihály és Gábriel arkangyal, továbbá sárkányölő Szent György kép látható. A cárok kapuja fölött, középen a Deészisznek nevezett ikonográfiai kompozíció látható rajta az Atyaisten és Jézus, kétoldalt Máriával és Keresztelő Szt. Jánossal. A Deésziszt jobbról és balról 6-6 apostol veszi körül. A legfölső sorban 16 próféta és egyház-atya sorakozik. Az ikonosztáz tetején feszület látható, mellette Szűz Mária és János apostol.

A Pozsarevacska Egyházközségben 1752 óta folyt rendszeres anyakönyvezés. A szentendrei szerb parókiák közül ez szűnt meg legkésőbb, 1930-ban. Azóta a Saborna parókia, vagyis a püspöki templom parókusa látja el. Rendszeres szertartásokat nem tartanak benne. Pénteken, szombaton és vasárnap 11 és 17 óra között tekinthető meg belépőjegy ellenében (2003-ban 200 Ft). A templom sürgős külső-belső felújításra szorul.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc