Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Szentendre, Blagovesztenszka-templom
(Görög Templom)

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A török elől menekülő görög kereskedők a Fő tér és a Duna közti területen telepedtek le. A 17. században fatemplomot építettek, majd 1752-ben épült fel a jelenlegi épület. Minden bizonnyal Mayerhoffer András tervezte, mivel nagy hasonlóság mutatkozik a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, melyeket Mayerhoffer tervezett. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony.

A templom a 9 szentendrei templom közül a legjellegzetesebb és legismertebb, a város egyik jelképe. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, patinás, kelet-nyugat tengelyű templom stílusában barokk és rokokó elemek keverednek. Középtornyos főhomlokzatát négy falpillér három részre osztja. Alaprajzilag is íves főbejárata gazdagon díszített kőkapu, tölgyfa ajtószárnyakkal. Az ajtó fölött tört ívű kapuszemöldök és szemöldökpárkány. A két oldalán álló, csigás, leveles fejezetű és lábazatú oszlopok fonadékosan áttört mellvédű erkélyt tartanak. A kórusablak fölött fektetett, ovális, szemöldökkel elválasztott vakablak látható, két oldalán pedig lépcsőzetes ívű vakablakok. Homlokzati tornya 28 méter magas, a két oldalán lévő, íves oromzat párkányzatának szélén egy-egy kőkancsó és egy-egy apró obeliszk látható. A torony szélein ión fejezetű lizénák húzódnak. A kőkeretes harangablakok különlegességei az apró, íves kőerkélyek. A toronysüveg egypárnatagos, órapárkánnyal ellátott.

Kőkeretes, tölgyfából készült oldalsó bejáratát rocaille-ok és kagylók díszítik. Fölötte, íves, hornyolt keretben Szent Konstantin és Szent Ilona kissé kopottas freskóját láthatjuk. A bejárat mellett görög feliratú, vörösmárvány síremlék látható. A sír egy bizonyos Tolojanne Demeter emlékét őrzi, aki Hüpészkliász városában született, és 48 évesen halt meg Szentendrén 1759-ben. Az oldalhomlokzatokat kettős falpillérek négy szakaszra osztják. Minden szakaszban egy félköríves ablak, fölötte pedig fektetett, ovális ablak helyezkedik el. A szentély a trapéz három oldalával záródik, hátsó ablakainak elrendezése az oldalhomlokzatiakhoz hasonlatos. Az épület külseje jelenleg sürgős felújításra szorul, kívül 20 X 9,5 méteres, belül 17,5 X 7 méter.

A templom legnagyobb értéke az arányos, harmonikus belső tér. A hajót három-szakaszos, fiókos dongaboltozat, a kórust csehsüvegboltozat fedi. A kőből készült kórus alatt kosáríves árkádsor húzódik. A falakat rokokó fejezetű, kettős, szögletes féloszlopok kísérik. A boltmezőket és boltfiókokat stukkókeretekbe foglalt freskók díszítik, melyek Jézus életéből vett jeleneteket tárnak elénk. A püspöki trónust Szent Miklós képe díszíti. A görögkeleti templomok jellegzetessége az ikonosztázion, a képfal, mely a hajót hivatott elválasztani a szentélytől, ahova csak a szertartást végzők léphetnek be.

A Blagovesztenszka-templom értékes, rokokó ikonfalát Zsivkovics Mihály készítette festett, tölgyfa állványzattal az 1790-es években. A teljes belső magasságot kihasználó ikonfalat a középső osztópárkány két szintre osztja. Az alsó szintet az oszlopok öt mezőre tagolják. A középső mezőben, a cárok kapuján az Örömhírvitel képei helyezkednek el, a kapu fölött az Utolsó Vacsora látható. A cárok kapujának bal oldalán lévő mezőben, fölül Mária a kis Jézussal, alatta egészen kisméretű kép: Jézus életéből vett jelenetet ábrázol. A cárkaputól jobbra ugyanilyen elrendezésben fölül az áldó Krisztus alakja, alatta pedig egy másik jelenet a Fiú életéből. A két legszélső mezőben két-két képet láthatunk. A bal oldali szélső mezőben felül Szent István diakónus, alatta az Angyali Üdvözlet egy jelenete, a jobb oldali szélső mezőben Aranyszájú Szent János, alatta az Angyali Üdvözlet egy másik mozzanata látható. Az ikonosztáz főpárkány feletti, felső szintjén, középen a Szentháromság látható a Szűzanyával, ennek jobb és bal oldalán, volutásan kialakított építményben a 12 apostol képe látható. A képfal legtetején a keresztre feszített Jézus látató, bal oldalán a Fájdalmas Szűz Anyával, jobb oldalán Szent János képével. Az ikonosztázion szinte valamennyi képe gazdagon aranyozott keretben foglal helyet.

A szentély értékes berendezése közé tartozik a vörösmárvány oltár és a színezett kőből készült, áldozást előkészítő asztal (zsrtvenik), mely 1754-ben készült. Evangéliáriumát moszkvai ötvösművész készítette, rajta Krisztus, a négy evangélista és Szűz Mária domborművével. Az oltárasztalon copf stílusú, fából készült, aranyozott gyertyatartók és háromkaréjos szárvégződésű festett kereszt van elhelyezve.

A templom északi oldalával összeépülve áll az egykori szerb ortodox iskola kora klasszicista épülete, mely ma a neves Ferenczy Múzeumnak ad helyet. A szentendrei iskolákat a pravoszláv egyház felügyelte 1787-ig, II. József iskolarendeletéig, amikor is a császár elrendelte az iskolákban a német nyelvű oktatást. A városi tanácsnak görög és katolikus iskoláról kellett gondoskodnia. Az iskolák építése azonban olyannyira elhúzódott, hogy a helytartótanács megparancsolta, hogy a Blagovesztenszka-templomot alakítsák át iskolává és tanítói lakássá. II. József halála és az iskolarendelet visszavonása miatt erre szerencsére nem került sor. 1797-ben építették fel az iskolát a templom bal oldalán, 1812 és 16 között a szerb tanítóképző intézet épületéül szolgált.

A templom parókiájának anyakönyveit a Preobrazsenszka-temploméval közösen vezették 1751-től. Az 1920-as évek végén ez a parókia is beszűntette működését, ettől kezdve a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot az-óta is a püspöki székesegyház parókusa látja el. A Fő téri templom ma többnyire múzeumként funkcionál. Hétfő kivételével minden nap 10 és délután 5 óra között belépőjegy (2003-ban 200 Ft.) ellenében tekinthető meg.

További képek:
  
  
   

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc