Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok




Belső képek:


A harang:
A toronyóra szerkezete

Toronyablak belülről


Kaposvár, református templom


(Somogy megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc


Történet

A kaposvári reformátusok száma a 19. század második felére annyira megnövekedett, hogy 1881-ben saját egyházközséget alapíthattak, ekkor azonban még nem volt temploma, parókiája és gyülekezeti háza sem. 1880-tól a polgári iskola nagytermében tartották az istentiszteleteiket, majd ez kicsinek bizonyult, ezért 1883-ban a Petőfi téren béreltek egy helyiséget a gyülekezet számára, de hamarosan ezt is kinőtte a gyarapodó közösség, ekkor vetődött fel a templomépítés igénye. Kaposvár első református templomának alapkövét 1888. június 30-án tették le, és 1889. augusztus 18-án történt meg a felszentelése. Ez az épület a mai Honvéd utca és a Petőfi utca sarkán lévő Bethlen téren állt.

A gyülekezet azonban tovább gyarapodott a létszám tekintetében, illetve növekedésnek indult a kaposvári evangélikus egyház is, akik ebben az időben még a református templomot használták. Így alig egy évtized elteltével szükségessé vált a templom bővítése, azonban a telek mérete ezt nem tette lehetővé, így új templom építésének tervezésébe fogtak.

Kaposvár városa telket adományozott a reformátusoknak templomépítés céljára, ez a telek, amely a Kossuth utca és a Somssich utca sarkán helyezkedik el, a hercegi uradalom vadaskertje volt korábban. A korábbi templom telkét pedig eladták. A templom azonban megmaradt rajta mindaddig, amíg az új, nagyobb templomot használatba nem vették. A új templom terveit Esterházy Miklós herceg építésze, a kaposvári Nemzeti Kaszinó tervezője, Molnár Endre építész készítette el, aki a templom tervezése előtt, annak okán felbuzdulva, németországi tanulmányútra indult, ahol az ottani gótikus építészetet tanulmányozta. Ennek köszönhető, hogy a templom külső megjelenésében sok elem a német téglagótikára utal. A kivitelezésre Fejér Lajos és Ritter Ignác kapott megbízást. Az építési munkálatok 1906 novemberében kezdődtek meg, az alapkő letételére 1906. december 2-án került sor. A templom építése jelentős kölcsönök felvétele és országos adománygyűjtés mellett folyt. 1907-ben szép ütemben haladtak előre a munkálatok, olyannyira, hogy 1907 karácsonyán már a felszenteletlen templomban tartották meg a karácsonyi ünnepi istentiszteletet.

1908. január 26-án elérkezett a várva várt templomszentelési ünnepség, amelyen mintegy 2000-en vettek részt. A felszentelést Antal Gábor dunántúli református püspök végezte, az istentiszteleten tiszteletét tette Tisza István miniszterelnök, akinek dicséretét máig szívesen emlegetik a kaposvári reformátusok: "ez Magyarország legszebb református temploma". A szentelés napján az egész város ünnepelt, a vendégeket Németh István polgármester fogadta, és este a Korona Szállóban (mai Kapos Hotel) Bosnyák Zoltánné Sándor Erzsi opera-énekesnő előadásával, Eötvös Lajos író felolvasásával és Pete Lajos zongoraestjével zárult a nap. 1908 tavaszán pedig nekiálltak a régi, eladott templom lebontásának.

A templom történetében hamar szomorú időszak következett be: elérkezett az I. világháború, amikor az orgona sípjai és 2 harang esett a hadi nyersanyagigény áldozatául. Jelentős esemény volt a templom történetében, amikor Bajzsy-Zsilinszky Endre 1922-ben Kaposváron a református templomban tartott előadást.

Legutóbbi felújítása 2006-ban történt.

A Kaposvári Református Egyházközség ma is Somogy megye legnagyobb református gyülekezete, az egyházi névjegyzék 3500 tagot számlál, számos intézmény fenntartója, így a Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, a Csertán Márton Idősek Otthona és a taszári Ikfalvi Farkas Béla Református Idősek Otthona fenntartója. A városban a 2011-ben történt népszámlálás alakalmából a 29715 lakosból 3603 fő (12%) vallotta magát reformátusnak.

A templom külseje

A neogótikus stílusban épült Istenháza mind anyaghasználatában, mind formavilágában erős német hatásokat tükröz. Alaprajza görögkereszt, amelyhez a főbejárat felőli oldalon vaskos, hangsúlyos harangtorony, a fő- és kereszthajók találkozásánál 4 lépcsőtorony, a főtoronnyal átellenes oldalon pedig apszis és sekrestye csatlakozik. Az alaprajzi összetettséggel összhangban építészeti részletgazdagságával, mozgalmasságával lenyűgöző hatást kelt a vöröstégla burkolatú épület.

Északkeleti homlokzata előtt álló, 42 méter magas tornyának földszintjén a templomkapuzat csúcsíves nyílása látható, szemöldökpárkányának csúcsán lótuszbimbó ül, följebb rózsaablak, majd a harangház ablaka következik, az oromzatosan, háromszögszerűen záródó főpárkány alatt toronyórát helyeztek el, amelynek eredeti, mechanikus szerkezetét Müller János budapesti órásmester készítette, ez mindmáig megvan a toronyba, azonban a modernizáció hatásaként elektromos vezérlésűre alakították át, azonban jelenleg ez a vezérlés is üzemképtelenné vált. Az oromzatok tetején egy-egy apró lótuszbimbó látható. A főtoronynak négy apró fiatornya is van, és a zárópárkány fölött nyolcszögletű gúlasisak zárja, amelynek csúcsára a betlehemi csillagot helyezték.

A már említett 4 lépcsőtorony nyolcszög alaprajzú, közülük az utca felőliek magasabbak, az apszis felőliek kisebbek és egyszerűbbek, minden lépcsőtornyot vékony lőrésablakok és apró körablakok tagolnak, és tetejükre gúlasisak borul, ezek közül a két főhomlokzat felőli nyújtottabb, sudárabb kivitelű, míg a hátsóak sátortetőszerűek, és mind a négy gúlasisakot egyszerű toronygomb zárja.

A templom hatodik tornya a két hajó metszésénél létrejövő négyezeti tér fölötti tetőgúlán ülő huszártorony, amely nyolcszög alaprajzú, ablakai csúcsívesek, és gúla fedi, amelynek tetején az evangéliumokból jól ismert kakas magasodik.

Az oldalhomlokzatok torony felőli oldalán egy-egy csúcsíves ablak húzódik, a legtöbb fényt a kereszthajó két végében lévő hatalmas méretű, üvegablakok engedik be a belső térbe, amelyek alatt hármas ablakok húzódnak. Az apszis ablakai keskeny, csúcsíves kiképzésűek. A templomépületet körbe végigkísérik az egytagú, alacsony támpillérek. A fedélszéket szürke pala fedi.



A belső tér

Belépve elénk tárul a német historizmus puritán, protestáns belső tere, ahol a szigorú egyszerűséget remekül oldja az építészeti formagazdagság, a visszafogott, enyhe ornamentális díszítés és a berendezés harmonikussága. A 900 ülőhelyes templom középpontját a két hajó metsződésénél létrejövő négyezeti tér képzi, efölé kupola borul, amely a szemeket a magasba emeli. A kupola tetején növénydíszek láthatók, annak közepéből aranyozott csillár függ.

A négyezeti térhez a görögkereszt négy száraként négy szektor kapcsolódik, amelyeket csúcsíves, növényornamentikával díszített diadalívek kapcsolnak a négyezeti térhez. A bejárat felőli és a két oldalsó hajóban fakarzat áll, amelyeket karcsú pillérek tartanak. A bejárat felőli karzatról, téglalap alakú, háromszögű oromzattal lezárt ajtón át jutunk a toronyba. A két oldalsó karzat felől pedig enyhe növényornamentikával tarkított, nagyméretű, opálos ablakok engedik be a fényt a belsőbe.

Az elrendezés minden részlete a bejárattal szemközti oldalra tereli a figyelmet. Itt került elhelyezésre a szószék, az Úrasztala, a Mózes-székek, a presbitérium, illetve az énekkar ülőhelye, továbbá az orgona is. A bal oldalt álló szószék koronájának tetején láthatjuk a templomban megjelenő egyetlen szimbolikus ábrázolást: a fiait vérével tápláló pelikán alakját, amely az emberért önmagát feláldozó Istent, vagyis Krisztust jelképezi. Hangvetőjén növénymotívumok láthatók, kosara alatt pedig a Mózes-szék nyert elhelyezést, de találunk Mózes-széket a diadalív jobb oldalán is. A központban, a bejárattal szemközt az Úrasztala, az Úrvacsora sákramentuma kiszolgáltatásának helye áll.
Ennek remek hátteréül szolgál a karzaton, az apszis mélységében álló, neogótikus orgonaházzal megépített Angster-orgona. A neves pécsi orgonagyár által tervezett hangszer 1907-ben készült, és az orgonakészítő 599. műveként látott napvilágot; 2 manuális, 13 regiszteres.




Harang

A templomnak jelenleg 1 harangja van, amely 889 kg-os, 112,2 cm alsó átmérőjű, e1 alaphangú, F. W. Rincker vezetésével a budapesti Ecclesia Harangművek öntötte 1925-ben az I. világháborúban elrekvirált, középső harang helyett. Felirata egyik oldalán: A VILÁGHÁBORÚBA ELVITT HARANG HELYETT KÖZADAKOZÁSBÓL ÖNTETTE A KAPOSVÁRI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET 1925-BEN. Alatta a harangöntöde emblémája látható. Másik oldalán búzakalász és szőlőkoszorúba foglalt kehely képe látható, alatta felirat: TEBENNED BÍZTUNK ELEITŐL FOGVA!

1898-ban három harangot öntettek a kaposvári reformátusok korábbi, első temploma számára, amelyeket a jelenlegi templom építésekor, 1907-ben áthoztak az új toronyba. E harangok Novotny Antal temesvári harangöntő mester műhelyében készültek, aki különleges technikával öntött, és szabadalomként védett, "réselt" bronzharangjairól lett híressé a magyar harangöntők sorában. Harangjai közül az I. világháború csak egyet (valószínűleg a legkisebbet) kímélt meg. 1925-ben elérkezett a harangpótlás ideje, a Harangművek csepeli műhelyében a jelenleg meglévő harang mellé egy cisz hangú, 15 mázsás harang is készült. Kaposvár több harangtornyában komoly károkat okozott a II. világháború bronzigénye, a legkisebb és a legnagyobb harangot vitték el, és csak a ma is meglévő középharang maradt meg, amely mind a mai napig hívogatja a kaposvári reformátusokat.

A harang minden nap 9 órakor reggeli, 12 órakor déli harangszót kongat, vasárnap ezen kívül fél 10-kor, 10-kor, este fél 6-kor és 6-kor is megszólal.

Gyülekezeti ház

A Kossuth Lajos utca 37. szám alatt áll a hazai szecesszió egyik kiemelkedő alkotása, a reformátusok gyülekezeti háza, amely 1928-ben épült Lamping József építész tervei szerint, és a templom tervezője, Molnár Endre által adományozott gyülekezeti könyvtár számára is helyt adott, de itt működött a II. világháborúig a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőegylet is. Építéséről emléktábla tanúsít:

EZT A GYÜLEKEZETI HÁZAT
EMELTE
A KAPOSVÁRI REF. HÍVEK ÁLDOZATKÉSZSÉGE
a néhai özv. GYULAI GAÁL DÉNESNÉ alapítványa
jövedelmének részbeni felajánlásával,
a m. kir. népjól. miniszterium,
továbbá Somogyvármegye közönségének
támogatásával,
a Kaposvár r. t. város által adományozott telken.
EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG!
1928

Mivel a telket a város adományozta az egyház számára, a kommunista időkben kalandos sors várt a gyülekezeti házra is. Az 1950-es évektől iskola, majd 1981-től művészmozi és mozimúzeum működött a falai között. 1991-ben került vissza a református gyülekezet tulajdonába az épület, a fenntartó továbbra is moziként működtette, majd 1992 és 1994 között falai között működött az általa alapított Lorántffy Zsuzsanna Református Általános iskola, majd miután felépült az önálló, új iskolaépület, a gyülekezeti ház továbbra is moziként működött egészen 2004-ig, amikoris sor került felújítására, és eredeti állapotába történő visszaállítására, azóta nevesebb, reprezentatívabb gyülekezeti alkalmak helyszíne.




Forrásmunkák:
Magai István: Reformátusok Kaposváron. Budapest, 2003.

http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/szecesszio/
03kozepuleteink/08reformatushaz.php

http://www.parokia.hu/lap/kaposvari-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/bemutatkozas/

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/lazas-munkaval-epult-a-kalvinista-istenhaza-kaposvaron-463725

http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/egyhazi-mozi-is-mukodott-mar-a-kossuth-lajos-utcaban-458115



Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc