Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Rákosliget, Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom

(Budapest)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Történet

Rákosliget központját a neogótikus katolikus templom szervezi. A templom és a katolikus közösség története szorosan összefügg Rákosliget történetével és fejlődésével. A Rákoskeresztúrhoz tartozó, új településrész Munkás Otthon telep néven a 19. század végén alakult meg. A házakat az Általános Munkásbiztosító Pénztár építette munkások számára. A kialakítást Fach Károly miniszteri tanácsos vezette. Munkáját az utókor megtisztelte, hiszen róla nevezték el a telep főterét, a jelenlegi Hősök terét és a katolikus templomot is az iránta érzet tisztelet jeléül szentelték Borromei Szent Károly tiszteletére. Az itt élők szerettek volna önálló községgé válni, ezért 1903-ban kérvényezték "Rákosliget" néven az önálló településsé szerveződést. Az új nevet megkapták, de a leválással 1907-ig még várni kellett. Az egyre népesebbé váló lakosság lelki életének a szomszédos községek egyházai vetettek alapot, így az evangélikusokat Rákoskeresztúrról, a reformátusokat és a katolikusokat Rákoscsabáról látták el lelki gondozással. 1903-ban határozták el a katolikusok, hogy saját templomot építenek, erre azonban még várniuk kellett. 1911-ben a Munkás Otthon Szövetkezet telket adományozott az új templom számára, méghozzá méltó helyen, a telep központi terén. 1914-ben felkérték Sztanek Pál építészt a templom tervezésével. Az alapkövet 1914. május 1-én helyezték el, a felszentelésre 1915. augusztus 15-én Nagyboldogasszony Ünnepén kerülhetett sor, a szentelést Varázséji Béla prépost, újpesti plébános végezte. Még ebben az évben lelkészséggé vált Rákosliget, majd 1920-ban plébániai rangra emelte Hanauer Á. István váci megyéspüspök.

A felszentelést követően a templom a felvetődő új igényeknek megfelelően bővült. 1936-ban kereszthajószerűen két mellékoltár számára helyet adó oldalkápolnával bővült, ezek az új épületszárnyak a templom hajójánál jóval alacsonyabb kialakítást kaptak. Ugyanekkor a hajót a torony irányába bővítették a harangtorony mellé emelt két lépcsőtoronnyal. 1982 és 1984 között a templom mögötti sekrestye átalakítása történt meg: a sekrestyéből hittan termet alakítottak ki, ahonnan a templom szentélyébe tekinthetünk át ablakokon keresztül, így a szentmisére érkező, gyermekes anyukák innen tudnak bekapcsolódni a szentmisébe. A sekrestye pedig a szentély túlsó oldalára került át. A korábbi két sekrestye ajtó helye ma is látható, ezeket az átalakítások során befalazták.

A templom védőszentje

Fach Károly rákosligeti munkásságát megtisztelve a templomot is az ő védőszentje, Borromei Szent Károly tiszteletére szentelték. 1952-ben Szent István lett az új védőszentje a templomnak, majd ezt 1992-ben Magyarok Nagyasszonyára változtatták.



Belső leírás

A védőszentekkel együtt mindkét változás esetében a főoltár is cserélődött. Az eredeti, neogótikus alkotást Strizs István készítette lucfenyőből, a Szent Károlyt ábrázoló főoltár képét Széchy Gyula festette meg. Az 1952-ben a kelenföldi (Ménesi út) lazaristák rendházának működését betiltották, ekkor a ligeti templom kapta meg a lazaristák Szent István oltárát, ez alkalomból a templom védőszentje is Szent István lett, az eredeti oltár pedig vidékre került. A rendszerváltást követően ismét szabadon gyakorolhatták vallásukat a budai lazaristák: kápolnájukat és rendházukat visszakapták és visszakérték a rákosligeti templomban szépen megőrzött Szent István oltárukat is. Ekkor (1992) készült el az új, jelenleg is látható főoltára Máriahegyi János alkotása nyomán. A neogótikus építmény három fülkében álló szoborból áll. A főhelyen Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya kapott helyet, kezében a Kisded Jézus és jogar látható. Tőle balra Borromei Szent Károly alakját látjuk, kezében feszülettel, jobbra pedig Szent István áll, kezében országalma, fején a magyar korona. Így kovácsolja egységbe az új főoltár a templom közel évszázados múltját, történetét. A szembemiséző oltár a lazaristáktól került ide, rajta a kitárt karú Kisded látható.

A falakat helyenként szekkók díszítik, amelyeket Nagy János és Kutas Artúr ligeti festőművészek készítettek. A hajót a szentélytől elválasztó, csúcsíves diadalíven Szent István, Szent László és Szent Imre látható. Az oldalkápolnákat is diadalívek választják el, a bal oldalin Szent János és Szent Máté, a jobb oldalin Szent Márk és Szent Lukács evangélista látható. A kereszthajóban kialakított oldalkápolnákban a templom mellékoltárai nyertek elhelyezést: a bal oldali Jézus Szíve, a jobb oldali Szűz Mária tiszteletére szentelt.

A szószék kosarán Jézus és a négy evangélista van kifaragva, a hangvetőn a Szentlélek galambját láthatjuk. A diadalív szószékkel átellenes oldalán neogótikus ihletésű keresztelőmedence áll. Az üvegablakokat Palka József készítette. A hajó bal oldali ablaksor első üvegablakán egyedi téma jelenik meg: Jézus az elesett rákosligeti katonákkal, majd Jézus Szíve, Szent István, szemközt, a jobb oldalon Szent Anna Szűz Máriával, az Angyali Üdvözlet és Szent Erzsébet jelenik meg. Az ablakok alatt a stációk faragványai sorakoznak. A kórus alatt, a bejárat mellett az alvó Jézust ölében tartó Szűz Máriát láthatjuk. A kórus mellvédjén a római Szent Péter Bazilika és a váci Székesegyház látható, hiszen a templom korábban a Váci Egyházmegyéhez tartozott. A szentély falán pedig már a jelenlegi felettes egyházszervezet: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye két főtemploma: az esztergomi és a budapesti Bazilika jelenik meg. A kóruson rezonátorcsöves, elektromos orgona kapott helyet.

Az egyhajós, mellékkápolnákkal bővített tér fölé csúcsíves dongaboltozaton nyugvó rabitzmennyezet borul.



Külső leírás

A Hősök tere közepén, a Ferihegyi út mellett áll a 30 méter magas toronnyal ellátott, szentélyével kelet felé tájolt templom. A torony a hajó oromzata előtt áll, mellette két alacsony hajlásszögű tetővel ellátott, lépcsőtoronyszerű épületrész, ezeket később építették a templomhoz, így a templom homlokzatának eredeti aránya megbomlott. Kapuzata csúcsíves és bélletes, a hajó ablakai hármas kiosztásúak. A harangház ablak fölött toronyóra kapott helyet, amely negyed óránként harangkondulásokkal jelzi a pontos időt. A tornyot lezáró főpárkány csúcsíves oromzatot kapott. A toronysisak egyszerű, gúlaszerű. A szentély egyenes záródású.

Harangok
4 harangja van: 3 acél, 1 bronz

Acélharangok:

Mindhárom a Diósgyőri Acélgyárban készült 1922-ben.

A Szent György nagyharang 440 kg-os, 96 cm alsó átmérőjű. Felirata: "SZENT GYÖRGY KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! STREMENT GYÖRGY ADOMÁNYA. DIÓSGYŐR 1922."

A Szent Teréz harang 145 kg-os, 66 cm alsó átmérőjű. Felirata: "SZENT TERÉZ KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! STREMENT GYÖRGY ADOMÁNYA. DIÓSGYŐR 1922."

A Szent József lélekharang 45 kg-os, 43 cm alsó átmérőjű. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE SZENT JÓZSEF TISZTELETÉRE DR. RÉVAI FERENC ADOMÁNYA. DIÓSGYŐR 1922."

Bronzharang

Szent László harang: A templom legrégebbi harangja, korábban valószínűleg más templomban szolgált, hiszen Rákosliget benépesedése előtt öntötték. 100 kg-os, 58 cm az alsó átmérője, 1882-ben id. Walser Ferenc öntötte Budapesten. Szent László domborművén kívül latin felirat díszíti a harangot: "IN HONOREM SZ. LADISLOI E PIUS FIDELIUM OBLATIS PROCURATA DIE 27 JUIIN 1882. ÖNTÖTTE WALSER FERENC BUDAPESTEN 1313. SZ."

A plébánia területén 1997-ban 4000 római katolikus vallású lakos élt.

Irodalom:

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Dombóvári Antal: Rákosliget története Budapest 2007. Rákosmenti Helytörténeti Füzetek V. évfolyam 1. szám

Fabó Beáta et al.: Budapest templomai - Rákosmente, XVII. kerület. Bp, 2006.

Dr. Kósa Pál: Rákosliget története In: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház története. Bp., 2007.

http://rakosliget0.uw.hu/

http://rakosliget.plebania.hu/

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc