Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

1870

Székesfehérvár, Nepomuki Szent János (jezsuita - pálos - ciszterci) plébániatemplom

(Fejér megye)

Írta: Bajkó Ferenc
Fényképezte: Vizler Imre és Bajkó Ferenc

Története

Rögvest a török kiűzését követően érkeztek Székesfehérvárra a jezsuiták, a mai Szent Imre ferences templom helyén állt első templomuk, a korábbi dzsámi. Fél évszázad elteltével új templom építésébe kezdtek. A fehérvári jezsuiták mai, impozáns, barokk temploma és kolostora 1742 és 1756 között épült. Mestere ismeretlen, a tervrajzon az 1740-42-es dátum szerepel. A szájhagyományok Johann Michael Gabner nevét őrzik, azonban ezt megcáfolja, hogy a mester az alapkőletétel évében még csupán 3 éves volt. Nagyobb valószínűséggel mondható az épület Martin Witwer karmelita szerzetes tanítványa, Paul Hatzinger művének. A rendházat 1742-ben kezdték el építeni, a templom alapkövét 1745-ben tették le. 1746. július 31-én, Loyolai Szent Ignác ünnepén helyezték el. A befejezéshez azonban még egy évtizedet várni kellett, eközben elkészült külső és belső festése, gazdag berendezése. Az ünnepélyes felszentelés 1756-ban történt meg. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a pálosok kapták meg, akiknek 1786-ban történt feloszlatása (II. József) után rövid ideig üres, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.




Külső leírás

Az épület rendkívül kedvező helyen, mint a belváros lezárása, annak legészakibb pontján helyezkedik el. Kettős tornya, tömegarányai a jezsuita templomépítészet vonásait hordozzák. A barokk homlokzatból jelzésszerűen előrelépnek az órapárkányos, hagymasisakkal záródó tornyok. A tornyok közötti középrizalit tetején enyhén ívelő timpanont láthatunk, lejjebb lant alakú, majd a főpárkány alatt szegmesíves ablak. A tornyokat rézsútfalak kötik össze a hátrább húzott homlokzattal, ezeken apró szoborfülke figyelhető meg. A volutás kőkapuzat szemöldökkövén az MDCCLI (1751) évszám a templom elkészültére utal, feljebb pedig a jezsuita címer áll.

Belseje

Belépve tágas, jól megvilágított tér tárul elénk. Mennyezete csehsüvegboltozatos, melyeket vékony hevederek választanak el egymástól. A szemet először a lendületes freskók ragadják meg, ezeket Caspar Franz Sambach osztrák festő készítette. A boltszakaszokban a bejárattól a szentély felé haladva először a nagy jezsuita szent, Loyolai Szent Ignác megdicsőülése látható a hit, remény és szeretet női alakjával. Tovább haladva, a diadalív előtt Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya mennyezetfreskója tárul elénk az előtte térdeplő, koronát felajánló Szent István és a magyar címert a kezében tartó Szent Imre alakjával. A szentély kupolafreskójának a Szentháromság a témája, láthatjuk a földgömb két oldalán ülő Atyát és Fiút, illetve a kupola középpontján lévő Szentlelket. A három isteni alakot angyalok sokasága veszi körül, akik a bal oldalon a megüresedett keresztet hordozzák dicsőségesen. A főoltárkép szintén freskó, Nepomuki Szent János megdicsőülését láthatjuk. A gyónási titok védőszentjét angyalok sokasága veszi körül. Alatta a földön állva öt ember szemléli az apoteózist. Köztük van a két építtető, Vanossi Antal és Amadé Antalné. A lépcsőn kétségeivel küszödik Vanossi Lőrinc, Antal fia, aki apja bűneiért jelentős összeget adományozott a templom felépítésére. A főoltárkép freskó nagy értéke a teret látványban kibővítő, perspektivikus ábrázolás. A perspektíva a valós és az illuminált világ találkozását fejezi ki, a kettő határát a felhőn ülő angyal alakja jelzi. A főoltárkép voltaképpen kettős, a templom másik védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a kisméretű, alig észrevehető képe a tabernákulum fölött látható, két oldalán egy-egy angyal fogja közre a képet.

Négy mellékoltára van. Jobb oldalt, a bejárat mellett az 1752-ben készült Xavéri Szent Ferenc oltárt és az őt ábrázoló festményt láthajuk, vele átellenben az ugyanekkor készült Őrangyal oltár áll. A második boltszakasz fülkéiben jobb oldalt Loyolai Szent Ignác képét láthajuk, amelyet Michelangelo Unterberger festett, vele szemben pedig a Szent Kereszt oltárkép, a kereszten szenvedő Krisztust ábrázolja. A templom teljes bútorzatát (padok, gyóntatószékek stb.) a fehérvári jezsuiták készítették saját asztalosműhelyükben F. Baumgartner Bernát tervei szerint. A szószék Bebó Károly óbudai szobrász munkáját dicséri. Játékos, könnyed megjelenésű. Hangvetőjén Krisztus megkeresztelkedését, kosarán pedig a Jópásztort láthatjuk a jezsuiták címerével és puttókkal körülvéve.

A bejárat két oldalán kicsiny oldalkápolnákat találunk. Jobb oldalt Szent Imre oltára, alatta Szent Candid vértanú teljes csontvázas ereklyéjével, melyet a templomépítő szerzetes, Vanossi Antal kapott a tusculani püspöktől ajándékba. Vele átellenben az ifjúság másik védőszentje, a jezsuita Gonzága Szent Alajos oltára.

A szentély bal oldalán a lorettói kápolna húzódik, ezt F. Werle Antal SJ és F. Magis János SJ jezsuita testvérek festették ki. Innen csigalépcsőn keresztül lehet lejutni a templom alatti kriptába, ahol többek közt az egri ciszterci templom tragikus sorsú papja, Dr. Debreczeni Sixtus nyugszik tanárai mellett.



Hangszerek

Orgonája 2 manuálos és 14 regiszteres, Angster József készítette 1942-ben, majd 1949-ben átépítette.

Az impozáns templomnak harangja nincsen. Kb. 3000 kg-os, Anton Zechenter által a 18. században, Budán öntött harangját ugyan el nem rekvirálták, de a II. világháborús támadások során lezuhant a toronyból és megrepedt. Egy szobrászművész az egyébként még megjavítható harangot elkérte az egyháztól és műalkotást készített belőle. A harangból készült műalkotás a Szent Imre ferences templom előtti téren került elhelyezésre, így ez a város ma is sokak által látogatott, közismert műalkotása. A harang művész által megcsonkított külsején a Szentháromság domborműve látható. Felirata: "GLORIA PATRI ET FILIO, ET SPIRITUI SANCTO" (="Dicsőség az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek"). Az egyébként rendkívül kifejezően megkomponált szobor az I. világháború halottainak, polgári áldozatainak, az antifasisztáknak és a deportáltaknak emlékműve. Lugossy Mária készítette 1995-ben. (http://www.szoborlap.hu/).

I. világháború halottainak, polgári áldozatainak, az antifasisztáknak és a deportáltaknak emlékműve:


A tervek szerint a huszártorony hamarosan egy új lakóval, az olaszoktól kapott kis haranggal gyarapodik.

Sekrestye

Egyedülálló érték a jobb oldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, mely a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. Alsó részén fiókok, humorosan megoldott gyertyatartók kaptak elhelyezést, a felső, nagyobb szekrények pedig voltaképpen a templom oltárait ismétlik meg. Az ablak alatti tabernákulum oltárszerűen van kiképezve, ajtaján Jézus siratását, két oldalán a két védszent oltárképét: Nagyboldogasszonyt és Nepomuki Szent Jánost láthajuk, utóbbin a templomi freskó több motívuma is megjelenik. A sarkokban egy-egy gyóntatófülke található. Bal oldalt az ajtókon az oltároknak megfelelő sorrendben: Őrzőangyal, Szent Kereszt és Szent Imre domborműve, a túloldalon pedig Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc és a bejárat oldalkápolnájában elhelyezkedő Gonzaga Szent Alajos alakja. A sort kétoldalt egy-egy térdeplő zárja, melyek hátlapján Szent Pál, illetve Szent Péter látható.



Irodalom:

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Fitz Jenő: Nepomuki Szt. János templom. Székesfehérvár. Bp., 1957.

Fitz Jenő: Székesfehérvár. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1957

Fitz Jenő: Séta a régi Székesfehérvárt. A Fejér megyei Múzeumok Igazgatósága kiadása. Székesfehérvár, 1966.

Genthon István: Ciszterci templom. Magyarország művészeti emlékei I. Bp., 1959.

Kapossy Antal: A barokk mennyezetfestés emlékei Székesfehérváron. Magyar Művészet (1930)

Kapossy Endre: Művészeti emlékek a ciszterciták székesfehérvári templomában és rendházában. Székesfehérvár, 1911

Kovács Péter: Székesfehérvár. Egykori jezsuita templom és rendház. Bp., 1988

Kovács Péter: A székesfehérvári Nepomuki Szent János templom rokokó sekrestyéje. Székesfehérvár, 2001

Kovács Péter: A ciszterci templom sekrestyéje. Fejér Megyei Hírlap 2006. augusztus 26.

Környei Elek: Székesfehérvár. Panoráma. Bp., 1966

Lauschmann Gyula: A ciszterciek székesfehérvári temploma. Székesfehérvár, 1901

Marschall Ráfael: A ciszterci rend székesfehérvári temploma. Székesfehérvár, 1928

Say Géza: A barokk Székesfehérvár. Officina. Bp., 1938

Say Géza: Székesfehérvár. Officina. Bp., 1944

Somogyi Antal: Székesfehérvár. Officina. Bp., 1939

http://www.szoborlap.hu/

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc