Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Makó, evangélikus templom

(Csongrád megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Története:

A maroknyi közösség hajdan volt, nagy virágzásának mementója a Vásárhelyi út templomhármasának egyike, a neogótika jegyében felépített evangélikus istenház. Az evangélikusságnak nincsen nagy hagyománya Makón. A reformáció idején a lakosság a lutheri hitre tért, majd a török pusztításai utáni visszatelepedés után vált reformátussá a település. Evangélikusok pár tucatnyian voltak, de évszázadokon keresztül nem jártak össze helyben. Az istentiszteletek tartása iránti szándék a 19. század elején fogalmazódott meg. Kezdetben Nagylakról látta el evangélikus lelkész. 1817-ben a csanádi püspök telket adományozott az evangélikusoknak, majd 1836-ban nagyobb telket vettek, amelyen imaházat emeltek. 1854-ben anyaegyházzá váltak, és ez évben haranglábat állítottak, amelyen - mint technikatörténeti kuriózumokat - elhelyezték Magyarország első acélharangjait, amelyeket a németországi Bochumból vásároltak. Az acélharangok ugyanis olcsóbbak, és háborúk idején nem sorozzák be őket, így maradt meg a mai napig mindhárom harang.

A templom építésének szándéka 1880-ban fogalmazódott meg, 1883-ban kezdtek el gyűjteni erre a célra, a pénz 1903-ra gyűlt össze. Eredetileg Csorba Jánost kérték fel az épület terveinek elkészítésére, de végül Bánszky Mihály terveit tartotta az egyház szimpatikusabbnak. Alapkőletételére 1903. május 26-án került sor, az építkezés rendkívül gyors ütemben haladt, így 1903. december 13-án már fel is szentelték.

Az 1910-es években csökkenni kezdett a gyülekezet létszáma, majd 30-as években az országszerte tapasztalható ébredés itt, Makón is érzékelhető volt. Az igazán nagy veszteséget a II. világháború és az azt követő kommunista államhatalom jelentette a gyülekezet számára. A templomba járók száma annyira megfogyatkozott, hogy Brachna Gábor lelkész nyugdíjba vonulása után nem tudott az egyházközség új lelkipásztort választani magának, és megszűnt anyaegyház lenni. Kezdetben Hódmezővásárhelyhez, jelenleg pedig Szegedhez tartozik. Minden vasárnap délután fél 3-kor tartanak istentiszteletet. A 2001-es népszámláláskor 172-en vallották magukat evangélikusoknak, ami a felekezethez tartozók körében 1%-ot jelent. Az istentiszteletet kb. 10-15-en látogatják. A templom teljes, külső-belső felújítása EU-s pályázati pénzből valósult meg 2005-ben.



Leírása:

Kelet-nyugat tengelyben, kelet felé néző apszissal helyezkedik el a Luther utca és Vásárhelyi utca sarkán a 38 méter magas tornyú épület, amely a kor neogótikus építészetének tipikus példája, és magán hordozza annak minden építészeti részletét. A hajóhoz keskenyebb és tetőzetében alacsonyabb szentélyrész kapcsolódik, azonban a párkánymagasság a teljes templomtesten azonos. Az oldalhomlokzatok a templombelső kiképzéséhez idomulva három szakaszra oszlanak, ezeket kétszakaszos támpillérek választják el egymástól és az egyes szakaszokban kettős, csúcsíves ablakok húzódnak. A nyolcszög öt oldalával záródó apszison három csúcsíves ablak engedi a fényt a belsőbe. A homlokzat előtti tornyot két lépcsőtorony kíséri, ebben is rokona sok kortársának (pl. a kispesti Nagyboldogasszony-templomnak). A lépcsőtornyokon lőrésszerű, keskeny ablakok világítják meg a lépcsőt, és nyolcszögletű gúlasisak borul föléjük. A főtorony csúcsíves, bélletíves kapuzatának orompárkányán kereszt látható, majd a funkció nélküli, belülről befalazott rózsaablak következik. A padlástérrel egy szintben vékony, csúcsíves ablakhármas látható, majd a harangok szintjén csúcsíves dupla ablak látható. A torony főpárkánya fölött háromszögű oromzaton órakörök láthatóak. Hosszúkás sisakja nyolcszögletű, tetejére Bánszky eredetileg csillagot tervezett, ahogy ez az alföldi evangélikus templomokon inkább elterjedt, de a gyülekezet kérésére végül keresztet helyeztek el rajta.

Belsejének értéke az egyszerűség, a visszafogott berendezés, amelyek a templom stílusához abszolút jól illeszkednek. Belső hossza 22, szélessége 16 méter. Mennyezete háromszakaszos, gótikus keresztboltozattal fedett, a boltszakaszokat hevederek választják el egymástól, az apszis csillagboltozatú. A hajó közepét ékesíti az 1913-ban készült, impozáns, 24 gömbös bronz csillár. Az orgona alatti rész le van választva a hajótól, és gyülekezeti teremként funkcionál. Orgonája 1 manuálos, 6 regiszteres, Weegenstein C. L. temesvári organaépítő készítette. Az oltártérben álló, az ablakig felnyúló oltárépítmény festménye Jézus mennybemenetelét ábrázolja, festője és az oltár készítője ismeretlen. A fából készült, aranyozott szószék szokatlan módon a jobb oldalon áll, hangvetőjére a szentlélek galambját festették. A koronát a diadalív sarka tartja, amely oszlopszerű megjelenítést kapott. Az apszisban kapott helyet még a papi pad. A diadalív bal oldalán a templomépítő lelkész, Draskóczy Ede emlékét tábla hirdeti.

Harangjai:

A toronyban három acélharang hirdeti Isten dicsőségét, ezek az ország első acélharangjai, túlélték az elmúlt 150 év viszontagságait. Mindhárom a németországi Bochumban készült a Mayer & Kühne cégnél. A nagyharang 728 kg (1300 font) tömegű, 115 cm alsó átmérőjű. Jelenleg használaton kívül van. Mivel mind a mai napig kézzel harangoznak a templomban, és csak egy harangozója van a gyülekezetnek, csak a két kisebb harangot használják. Felirata: "INTSE IMÁR ACÉL KEBLED GYARLÓ KEBELÜNKET, ÚGYFOG ERÉNY ÉS HIT FÉNYE RAGYOGNI FELÉNK" A középharang 392 kg (700 font) tömegű, 86 cm alsó átmérőjű. Felirata: "ÉRCKEBLED KELTSEN HŐN ÁLDNI, DICSÉRNI AZ ISTENT. OCSOVSZKY SÁMUEL AJÁNLÁSA." A kisharangnak 168 kg (300 font) a tömege, 70 cm az alsó átmérője. Felirata: "MAGYARHON S MAKAI EV EGYHÁZ ELSŐ ACÉLHARANGJA 1854. BÁNSZKY MÁRTON AJÁNLOTTA".

A 392 és 168 kg-os harangok hetente csak egyszer szólalnak meg. Vasárnap 14.00 és 14.30 között egy alkalommal 2 percig húzza őket a templom kántora. A nagyharang használaton kívül van.


A nagy-, a középső és a kisharang

Irodalom:

Kemény Lajos - Gyimesy Károly (szerk.): Evangélikus templomok. Athenaeum. Bp., 1944

Krahling János: Evangélikus templomok a mai Magyarországon - Veszendő templomaink III. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp, 2004

Kómár Mátyás: Az evangélikusok (http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/
Mako_monografia_sorozat/pages/
monografia_3/013_e_evangelikusok.htm)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Evangélikus_templom_(Makó)

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc