Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


A Horthy-, a Nagytűzi és a Kistűzi harang


Az Erzsébet- és a Horthy-harang


A Nagytűzi és a Kistűzi harang


A Kistűzi harang és a Nagytűzi


A Kistűzi, a Nagytűzi és a Horthy-harang


Az Erzsébet-harang


A Nagytűzi harang


A Kistűzi harang


A Kistűzi és Nagytűzi harang


A Horthy-harang megérkezése
(Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/
data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/
pages/030/005_horthy_harang.htm)
Makó, református ótemplom
(belvárosi református templom / fehér templom)


(Csongrád megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Makó belvárosában felépített lakótelep szélén áll a reformátusok robusztus tornyú, kősisakos, barokk temploma.

Az imaház

Makó a török hódoltság idején református hitűvé vált. Szegedi Kis István és Abády Benedek vezetése alatt tért át a lakosság a hitújítás oldalára. A török időkben többször elpusztult a város, a reformátusok és prédikátoraik gyakran menekülni kényszerültek. A legnagyobb pusztulás a török kiűzésekor, 1686-ban történt, akkori lelkipásztora, Bökényi János Debrecenbe menekült, majd az 1700-as évek elején visszatérve nagy fellendülést hozott az egyház életében. Ő építette fel az egyház első ismert fatemplomát a mai Kálvin téren, a templom mögötti parókia kertjében. Ez egy rendkívül egyszerű, sövényfonatú és sárral tapasztott falú imaház volt, mellette egyszerű fa harangláb állt.

A kőtemplom

1765-ben Szikszai György lelkész, a "Keresztyén tanítások és imádságok" című imakönyv írója kezdte meg szolgálatát. A legfőbb feladatának a templomépítést tartotta. Hosszadalmasan elhúzódott az engedélyek megszerzése, először a megyei közgyűlés, majd Makó város földesura, végül a Helytartóság következett. Hét év után, 1772-ben kapták meg az engedélyt. Az épület komoly korlátozások között épülhetett csak fel, meghatározták a hosszát és tornya sem épülhetett. Istentiszteleteket már 1774-ben tartottak falai között, felszentelésére azonban csak 1778-ban került sor. A belső tér két rövidebb oldalán egy-egy fakarzat állt. Bejáratai a két hosszanti oldalon voltak. A mai torony helyén egy egyszerű faharangláb állt, vele átellenben a karzat feljáratául szolgáló cinterem.

Tűzvész és újjáépítés

1781-ban nagy tűzvész pusztított a városban, melynek martaléka lett a reformátusok új kőtemploma. Fából ideiglenes sátrat építettek, és ez alatt tartották meg az istentiszteleteket. A templom hamarosan újjáépült, és 1784-ben már cinteremre is kaptak engedélyt, sőt, pár év múlva tornya is épülhetett. A pompás, erődítményszerű, kősisakos, barokk torony 1787-88 között készül el.

A későbbi átalakítások

1828-ban északi irányban kereszthajóval bővítették, és kibővítették a karzatot. 1790-ben kőkerítéssel vették körül, amelyet 1927-ben lebontottak, azóta szabadon áll a templom a tér közepén. 1801-ben készült el Erdődy Pál makói asztalosmester munkája, a szószék. A padokat Joó Sámuel asztalosmester faragta 1829-ben. Az úrasztal, a keresztelő medence és az úrasztal kerítése 1830-ból származik. Korábbi csillagokkal díszített, kék famennyezetét stukatúr mennyezetre cserélték.


Leírás

A templom Makó kiemelkedő látványossága, hűen tükrözi a régi alföldi városok hangulatát. Nagy terei, vastag falai, erős boltozatai védelmet, erőt, méltóságteljességet sugároznak. A későbarokk épület a Kálvin téren kelet-nyugat tengelyben áll. Az épület fő hangsúlyát a homlokzat előtti, kelet felé tájolt, 35 méter magas torony adja, melynek szélessége szokatlanul nagy, ez adja a templom erőd jellegét. A torony ablakai szegmensívesek. Sisakja ritka, egyedi kiképzésű, ugyanis kőből készült, benne a tűzőr szoba helyezkedik el. Órapárkánya fölött kőkorlátos tűzőrerkély látható. A két oldalhajó egyszerű kiképzésű, ablakai szegmensívesek. Az északi kereszthajó oromzatos záródású, és magassága megegyezik a főhajó magasságával. A toronnyal átellenes oldalon a karzatra vezető lépcsőház áll, a déli oldalon pedig a cinterem (előcsarnok) húzódik.

A déli oldalhomlokzat falában három síremlék van, egy-egy lelkész kriptája található mögötte: Ecsédi Miklós (szolgált: 1784-1803)
Szikszai Benjámin (szolgált: 1803-28)
Szőlősi Antal (szolgált: 1849-99)

Szőlősi Antal síremléke helyezkedik el középen, és egyben ez a legnagyobb is. Felirata:

A.B.F.R.A.
(nyitott Biblia)
SZŐLŐSI ANTAL
A makói ev. reform. egyháznak
51 éven át hitbuzgó lelkipásztora
SZÜLETETT 1825 MÁJUS 21.
MEGHALT 1899 ÁPRIL 10.
-
"Az igaznak emlékezete áldott"

A torony alatt az I. világháború emléktáblája áll az alábbi felirattal:

A DICSŐ MULT ÉS AZ 1914-1918-IG TARTÓ
VILÁGHÁBORÚBEN HŐSI HALÁLT HALT BAJTÁRSAINAK
EMLÉKÉRE A SZEBB JÖVŐ REMÉNYSÉGÉBEN ÁLLÍTTATTÁK
A VOLT CS. ÉS KIR. 4. HUSZÁREZRED BAJTÁRSAI
1938 MÁRC. 20-ÉN MÁSODÍZBEN TARTOTT EMLÉKNAPON
1788 - 1938
"Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért"

Belseje teremtemplom jellegű, mely a hosszanti felénél, a szószékkel szemben kibővül. A 1050 ülőhelyes templom főhajója 34 méter hosszú, 14 méter széles, a kereszthajó 9x9 méteres, mennyezete sík, vakolt. Berendezése a református istentisztelet feltételeinek jobban megfelelő, centrális elrendezésű. A cinteremből a szószék mellett lépünk be a templomba. Vele szemben, a kőkarzat mellvédjén Istenszem-motívum látható. Szószéke visszafogottan aranyozott díszítésű, kiképzése rendkívül figyelemre méltó. Vázaszerű kosáron áll a mellvéd, melyen girland motívumok láthatók. Hangvetőjét kovácsoltvas konzolok tartják, koronája tetején váza áll. A főhajó centrális központjában impozáns méretű csillár áll.

A bejárattal szemközti karzaton áll az orgona, amely 2 manuállal és 26 regiszterrel rendelkezik, 1939-ben Rieger Ottó készítette Budapesten, miután előző orgonáját a gyülekezet Makó-Honvéd városrész kis imaházának ajándékozta. A korábbi orgona 1 manuálos, 10 regiszteres volt, Weller Tamás építette 1818-ban.

Harangok

A templom harangállománya rendkívül gazdag, és a harangok története rendkívül érdekes. A toronyban függ Makó két legnagyobb harangja. Összesen négy harangja van, melyek acél I tartón függenek.

A Horthy Miklós harang 2660 kg-os, 167 cm az alsó átmérője, 120 cm a magassága, a debreceni, ceglédi és miskolci nagyharang után Magyarország negyedik legnagyobb református harangja. Az Ecclesia Harangművek (F.W.Rincker) öntötte Budapesten 1927-ben közadakozásból. A nemzeti megújulás korabeli vezére, Horthy Miklós tiszteletére közadakozásból öntötte a gyülekezet. Egy 1927-ben keletkezett cikk szerint a harang hangja megegyezik a budapesti Szent István Bazilika harangjának hangjával. Eredetileg füles koronája volt, a későbbiek során szerelték át tárcsásra. Körbefutó igei felirata: "ADJATOK AZ ÚRNAK, AZ Ő NEVÉNEK DICSŐSÉGET, IMÁDJÁTOK AZ URAT AZ Ő SZENT HAJLÉKÁNAK ÉKESSÉGÉBEN" ZSOLT. XXIX. 2. A palást egyik oldalán a makói egyház címere látható, alatta az öntés indítéka és adományozók neve olvasható, ennek részlete: "ISTEN DICSŐSÉGÉRE, A NEMZETI MEGÚJHODÁS VEZÉRÉNEK NAGYBÁNYAI VITÉZ HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ TISZTELETÉRE A MAKÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZHASZNÁLATÁRA ÖNTETTÉK…" Másik oldalán Horthy arcképe látható, fölötte félkörívben felirat: "A PUSZTULÁST KÖVETI A MEGÚJHODÁS!" HORTHY. Az arckép alatta: HORTHY MIKLÓS HARANG.

Az Erzsébet-harang, vagy más néven a Böske-harang 1432 kg-os, 138 cm alsó átmérőjű, 98 cm magas, D1 hangú. Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben Nagy József és neje, Nagy György Erzsébet adományából. Egyik oldalán a házaspár képe látható, a dombormű érdekessége, hogy a házaspár arcai pirosas színűek, tehát a harangot festették (!) , fölötte domború ívben: ERZSÉBET HARANG; alatta képaláírásként homorú ívben: A LELKES ADOMÁNYOZÓK

A Nagytűzi harang 716 kg-os, 110 cm alsó átmérőjű, 79 cm a magassága, F hangú, és Szlezák László öntötte 1923-ban Budapesten az I. világháborúban elrekvirált harang helyett. Koronája tárcsás, meghajtása motorral történik. Egyik oldalán az öntés körülményei olvashatók: AZ 1914-18 VILÁGHÁBORÚBAN FELHASZNÁLT HARANG HELYETT ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE A MAKÓ REFORMÁTUS EGYHÁZ SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ ÁLTAL BUDAPESTEN 1923. ÉVBEN. Másik oldalán: indákkal körbefuttatott, nyitott Biblián nyugvó kehely, igei felirata:

AZ ÉN NYELVEM PEDIG HIRDETNI FOGJA A TE IGAZSÁGODAT,
A TE DICSŐSÉGEDET MINDEN NAPON. ZSOLT.XXXV.28.

A Kistűzi harang, vagy kisharang 308 kg-os, 83 cm alsó átmérőjű, 56 cm a magassága. Szlezák László öntötte Budapesten 1923-ban az I. világháborúban elrekvirált, ún. tűzi harang helyett. Egyik oldalán kehely látható, alatta igei felirat:

DICSŐÍTSÉTEK VELEM AZ URAT,
ÉS MAGASZTALJUK EGYÜTT AZ Ő NEVÉT! ZSOLT XXXIV.4.

Az I. világháború előtt három harangja volt. A legnagyobb 3030 font, azaz 1697 kg tömegű volt. Felirata: Ecclesiae Reformatae Makoiensis. A Makai Reformata Sz Ekklésia Isten Ditsőségére készíttette Az MDCCCXXVI. Esztendőben. Öntötte Eberhard Henrik 1826. Nyomok 3030. Domborműve: a gyülekezet címere. A középső 924 kg-os, öntötte Seltenhofer Frigyes 1890-ben Sopronban. Legkisebb, 142 kg-os Tűzi harangján II. József császár lovas domborműve volt látható, 1787-ben ismeretlen mester öntötte. Az 1697 és 924 kg-osat 1917. február 5-én, a kicsit 1917. november 29-én rekvirálták.

A templomban vasárnap 10 és csütörtökön 18 órakor tartanak istentiszteletet. 2009-ben a város 25.802 lakosából 6.042-en vallották magukat reformátusnak, ami a valláshoz tartozók körében 37%-ot jelent

Irodalom:

Horthy-harang (www.sulinet.hu)

Reizner János: Makó város története

Szibrik Miklós: Makó város és református egyház története (kézirat)

Tóth Ferenc: Művészetek (www.sulinet.hu)

Vass Erika - Lengyel Orsolya: A reformátusok (www.sulinet.hu)

Várady József: Tiszántúl református templomai I. Debrecen, 1991.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc