Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Törökszentmiklós, Szentháromság római katolikus plébániatemplom (Főtemplom)

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A falusias hangulatú mezőváros főutcáján végighaladva impozáns épületet láthatunk, amely a főút forgalmától elrejtett, csendes kis téren, az Ipoly Arnold téren áll. A városszerkezetben való elhelyezkedése rendkívül kedvező, mivel a főút törésében, annak tengelyében, illetve a vasúttól befelé vezető Panthy Endre utca végében áll. Jól érvényesül a terepadottságból következő szintkülönbség, a templom szinte várszerűen, az északi városrész fölött helyezkedik el. Az Ipoly Arnold tér azonban rendkívül kicsi ahhoz, hogy lenyűgöző méretei igazán érvényesülni tudjanak.



Története

Ezen a helyen a török időkben minarettel ellátott iszlám dzsámi állt, amelynek helyén 1796 és 1803 között barokk stílusú templom épült az Almásy család és Pozderka István adományából. Fölszentelésére 1807-ben került sor, Fekete Antal plébános szentelte fel. A templom idővel kicsinek bizonyult, a hívek nem fértek el a vasárnapi és ünnepi szentmiséken, ezért már a 19. század végén felvetődött egy nagyobb templom építésének gondolata.

A megbízást az új templom terveinek elkészítésére a budapesti Örökimádás-templom tervezője, Aigner Sándor készítette, aki égbenyúló tornyokkal ellátott, háromhajós, keresztházas, nagy belmagasságú templomot tervezett neogót-neoromán stílusban. Az építkezést Vaskovits Antal ceglédi mérnök vezette. Az építkezéshez nagy anyagi hozzájárulást adott Pánthy Endre megyéspüpök, egykori törökszentmiklósi plébános, illetve egy földműves család: Csató József és neje, Orosz Ilona. A régi templomot 1898-ban lebontották, és annak helyén épült fel a jelenlegi. Az alapkőletétel 1898. április 12-én történt meg. A tornyokra a kereszt 1899. június 25-én került fel. 1900-ban készült el a templom külsőleg, ekkor (1900. június 10-én) Debreczeni János apátkanonok áldotta meg. Ebben az időben még fehérek voltak a falai. Belső berendezése és freskói 1911-1912 között készült el. 1913-ban Szmrecsányi Lajos egri érsek szentelte fel.

  A régi templom 1896-ban és az új az 1910-ben a ref. templom tornyából   (Forrás: http://www.varosvedo-tmiklos.hu)

Külső leírás

A templom előtti hangulatos térre érve feltárul előttünk a monumentális, historizáló templom 58 méter magas, karcsú tornyaival, építészeti részletgazdagságával. Az épület észak-déli tengelyben áll, szentélyével északi irányba néz. Kapuzata csúcsíves, bélletíves keretezésű, azonban maga az ajtónyílás neoromán stílusú, félköríves kialakítást kapott. A kapuzat oromzatán Szűz Mária szobra látható. A főhomlokzat két szélén állnak az 58 méter magas tornyok, melyeket négy oldalon négyszakaszos támpillérek kísérnek egészen addig a pontig, ahol a tornyok túlnyúlnak a homlokzaton. A két torony közötti középrizalitot háromosztatú csúcsíves kórusablakok tagolják. Az orompárkány alatti ablakok a román stílus jegyeit elevenítik fel. A tornyok földszinti ablakai félkörívesek, az emeleti szimpla és a harangházak dupla ablakai csúcsívesek. A tornyok falazatának záró oromzatán kis kőkeresztek ülnek, innen kezdődnek a nyolcszög alapú, elnyújtott sisakok, melyek a templomot annyira kecsessé teszik. A toronyórák mechanikus ingaórák, a budapesti Sowinszky József készítette őket 1898-ban. Átmérőjük 2 méter. Az időt jelző kongatók 20 kg-osak. A nyugati torony lábánál a Törökszentmiklósi Városvédő és Szépítő Egyesület korábbi, barokk templom emlékére készített emléktáblája látható.

Oldalhomlokzatainak kiképzését is érdemes részletesen szemügyre venni. A gádorfalakat, a fő- és mellékhajók kapcsolódását a gótika jellemzi, impozáns támpillérek sorakoznak, kétosztatú ablakai csúcsívesek. A mellékhajók ablakai félkörívesek. Az oldalsó bejáratok a főbejáratéhoz hasonló, annál kissé egyszerűbb megjelenésűek, a román ajtónyílást gótikus keret foglalja magába. Érdekes, hogy míg a templom tömegében inkább a gótikus, a három apszisban a román összhatás dominál inkább, s így némileg jobban elkülönülnek a hajóktól.



A belső tér

Az épület latinkereszt alaprajzú. Hossza 50, szélessége a kereszthajónál 30 méter, a főhajó szélessége 10, a mellékhajóké 5 méter. Külső szélessége 22 méter. A főhajó belmagassága 16 méter, az oldalhajóké 6,5 méter. A szemeket felfelé vonzó belső tér legnagyobb értéke az egységes berendezés. A főhajót négy, a mellékhajókat három-három gótikus keresztboltozat fedi, melyeket csúcsíves heveder választ el egymástól. A főhajó és kereszthajó találkozásánál tágas négyezeti tér jön létre, amelyhez a kereszthajó egy-egy keresztboltozatos szakasza csatlakozik. A kereszthajó mindkét végét félköríves apszis zárja le. A négyezeti tér után a főhajó egy keresztboltozatos szakasszal folytatódik, majd a szentély előtti, csúcsíves, fiókos dongaboltozatú szakasz következik, melyet végül a szentély félköríves apszisa zár le. A boltozatok, bordák, párkányok, hevederek díszítőfestése jól kiemeli a gótikus építészeti formákat. Eredeti belső festését az 1910-es években Nagy Virgil egyetemi tanár vezetésével Ortner Ferenc és Kaincz János végezte. A freskókat 1942 és 45 között a jelenleg is látható szekkókra változzák, ezeket Benke László jászberényi festőművész készítette el, így tehát a belsőnek ezen részei nem eredetiek. A berendezést Aigner Sándor építész tervei alapján készítették el 1900-ban Rétay, Benedek és Höltzel oltárkészítők.

Oltárok, szekkók, szobrok a hajókban

A szélfogó csarnok mögött jobbra a Fájdalmas Szűz Anya szobra, vagy más néven a Pieta látható (Szűz Mária, halott fiát tartja kezében, és siratja őt), balra pedig Páduai Szent Antal, illetve kicsit továbbhaladva oltárszerű, tabernákulummal ellátott építményen Lourdesi Szűz Anya és az előtte térdelő Szent Bernadett szobra látható. Beljebb lépve ismét egy Páduai Szent Antal szoborral találkozunk. A mellékhajókban gyóntatószékek és a keresztút stációi láthatók, utóbbiakat Balázs Ferencné és gyermekei faragták. A fő-és mellékhajókat elválasztó árkádsor felett és a gádorfal ablakai alatt a szentély felé haladva a következő szenteket láthatjuk. Jobb oldalon: kassai vértanuk (Grodec Menyhért, Kőrösi Márk, Pongrác István), Kapisztrán Szent János, Toulouse-i Szent Lajos, Magyar Szent Pál, Pécsi Boldog Mór, Esztergomi Boldog Özséb, Szent Gellért, Szent László, Szent Imre, Szent István. Velük szemben, a bal oldalon: Szent Hedvig, Portugáliai Szent Erzsébet, Prágai Szent Ágnes, Árpád-házi Szent Margit, Árpád-házi Szent Kinga, Boldog Szalomea, Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldog Gertrúd, Boldog Zsófia, Árpád-házi Szent Piroska, Skóciai Szent Margit, Boldog Gizella.

Az eddig viszonylag visszafogott bejárat felöli hajókból a négyzeti térbe érve annak gazdagsága nyűgözi le a látogatót. A kereszthajó mindkét végében két-két mellékoltár és 3-3 szobor áll. A jobb oldali (keleti) felén, a mellékhajó végében áll a Debreczeni József apátkanonok által adományozott Szent Miklós oltár, melynek három szoborfülkéjében három szent látható: középen Szent Miklós, két oldalán Szalézi Szent Ferenc és Nepomuki Szent János. Az oltár két oldalán posztamensre helyezett szobrokat láthatunk, a bal oldali Szent Mihály arkangyal, a jobb oldali Liseux-i Kis Szent Teréz. Szent Mihály főangyal szobra mellett látható Pánthy Endre püspök sírja. A sarokban Kármelhegyi Boldogasszony szobra látható, aki előtt Stok Szent Simon térdel, kezében rózsafüzérrel. A keresztház keleti apszisában Jézus Szíve oltár áll, a főalak két oldalán Szent Anna és Szent Sebestyén alakja látható. Az oltárt Fehér Sebestyén és neje, Fehér Anna készíttette. Fölötte, az apszis mennyezetét a Szent Kereszt diadala című falfestmény díszíti, melynek két fő témája Xavéri Szent Ferenc indiánok között végzett missziója és a török Magyarországról való kiűzése. Középen a megfeszített Krisztus látható, a kereszten felirat: "Keresztben az üdvösség". Krisztust angyalok sokasága veszi körül, alatta Xavéri Szent Ferenc keresztel. Bal oldalt a templom helyén álló, lángoló, minaretes dzsámi, jobbra a korábbi, barokk plébániatemplom vetül elénk, alattuk török katonák henyének, miközben felettük angyalok harangokat kongatnak. Jobb oldalán, a Kármelhegyi szoborral szemben a templomépítésében nagy anyagi áldozatot vállalt házaspár, Csató József és Orosz Ilona sírja látható. Efölött a nagy egyházatyák: Nagy Szent Gergely, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Ambrus , velük szemben ószövetségi próféták: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel látható.

A kereszthajó másik, nyugati oldalán, az oldalhajó végében Szent Anna Szécsi Mátyásné szül. Szelei Kiss Erzsébet által adományozott oltára áll, melynek kiképzése a Szent Miklós oltáréval megegyezik. Középen Szent Anna, balra Szent Pál, jobbra Szent Erzsébet. A posztamensen álló két szobor: Gonzága Szent Alajos és Assisi Szent Ferenc. Utóbbi szobor mellett a berendezést készítő művész, Rétay Gyula sírja tekinthető meg. A nyugati apszis jobb oldalán az "Ecce Homo" című alkotás, a töviskoronás Jézus látható. A nyugati apszis mellékoltára a Szűz Mária oltár. Főalakja Mária a kis Jézussal, jobb oldalán Szent István királyt, balra Szent Imre herceget láthatjuk. Negyedgömb-kupoláján a "katolikus egyház dicsősége" című szekkóban gyönyörködhetünk. A római Szent Péter bazilika előterében Jézus Krisztus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek. Kétoldalt ó- és újszövetségi üdvözülteket láthatunk. A szentély felöli falon Máté, Márk, Lukács és János evangélista, a mellékhajó fölöttin pedig Szent Atanáz, Aranyszájú Szent János, Aquinói Szent Tamás, Canisius Szent Péter látható.

A szentély

A szentély bal oldalán a Baghy Imre adományából készült szószék látható, kosarán ismét a négy egyházatya: Nagy Szent Gergely, Szent Ambrus, Szent Ágoston és Szent Jeromos, koronáján Jézus, a Jó Pásztor, hangvetőjén a Szentlélek galambja. A lépcsőn felmenve a szentély előtti boltszakasz gádorfalán bal oldalt látható az Angyali Üdvözlet, vele szemben pedig Mózes az égő csipkebokorral. A főoltár uralja legerőteljesebben a belső teret, amely hatalmas, gótikus, égbenyúló tornyokat utánzó tömegével jól illeszkedik a templom hangulatához. A középső csúcsíves mezőben a Szentháromság domborműve látható, melyet két-két kisebb neogótikus fülke fog közre. Bal oldalt Szent Ilona és Szent Miklós püspök, jobb oldalt János és András apostolok. A Szentháromság alatt a tabernákulum áll, vele azonos sorban a négy evangélista látható dombormű formájában. Asztala márványból készült a szobroknál és az égbenyúló felépítménynél valamivel később, 1913-ban. A főoltárt özvegy Fodor Józsefné született Kovács Ilona adományozta. A szentélyapszis két sarokpillérét a Rózsafüzér Királynője és a kis Jézussal ábrázolt Szent József szobra ékesíti. Kiemelkedő értéket képvisel a főoltár előtt álló zsolnai majolikás keresztelőkút, amelyet dr. Keller István budapesti ügyvéd készített el Ipoly Arnold. A szentély negyedgömb-kupoláján azt az evangéliumi jelenetet láthatjuk, amint Jézus a megfáradtakat hívja magához, felirata két sorban a következő: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, kik fáradoztok és terhet hordoztok és én megenyhítelek titeket (Mt.11.28). A szentély színes üvegablakán Szent Bertalan apostol és Szent Miklós püspök látható.

A szentély bal oldalán az avval egybenyitott Jézus Szíve kápolna, jobb oldalán a kívülről is megközelíthető sekrestye húzódik. Mindkettő egy négyzetes és egy téglány boltszakaszból áll. A Jézus Szíve kápolna végében lévő Jézus Szíve oltár a Pánty Intézetből került át a templomba 1944-ben.

Orgona

A szegmensíves karzaton áll a templom 2 manuálos, 30 regiszteres orgonája, mely Rieger Ottó orgonagyárában készült 1900-ban Lábassy János ekegyáras adományából. Orgonaháza jól illeszkedik a többi berendezéshez.



Harangok

A templomnak öt harangja van, 1 a keleti, 5 a nyugati toronyban. A keleti torony harangja az 1400 kg-os, disz1 hangú nagyharang, amelyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel 1982-ben. Bohács Miklós és neje adományából Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. A korábbi nagyharangot 1899-ben öntötték 1800 kg-os tömegben Szent András tiszteletére, az I. világháború áldozatává vált, az 1920-as években újjáöntötték, azonban a II. világháborúban ismét rekvirálásra került. A nyugati toronyban lévő második legnagyobb harang 600 kg-os, és Szlezák László öntötte Budapesten Fodor Józsefné sz. Kovács Ilona, a főoltár adományozója felajánlásából 1922-ben. Szentháromság tiszteletére szentelték, hangja fisz1. A Magyarok Nagyasszonya harang 450 kg-os, gisz1 hangú és Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban 1990-ben. A Szent Antal harang 350 kg-os, B hangú, 1995-ben öntötte Gombos Miklós Őrbottyánban, ez a templom legfiatalabb harangja. Régi harangjai közül a Szentháromság-harangon kívül még egy, a 60 kg-os lélekharang maradt meg, amelyet Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére öntött Szlezák László 1922-ben.

Miserend

A templomban vasárnap 8.30, 10 és 19 (télen 17, ősszel-tavasszal 18) órai kezdettel, hétfőn 19, kedden és szerdán 7, csütörtökön 7 és 19, pénteken 19, szombaton 7 és 19 órai kezdettel mutatnak be szentmisét. Törökszentmiklóson 2001-ben a város 22883 lakosából 9139-an (40%) vallották magukat római katolikusnak.



Műalkotások a templom környékén

A templom előtt három szobor áll. A Mária-szobor a város legrégibb köztéri alkotása, 1755-ben készült. A tér felújításának idejére a plébánia udvarára került, majd 2000-től ismét az Ipoly Arnold téren tekinthetik meg az arra járók. Felirata:

MULIER
AMICTA SOLE
ET LUNA SUB
PEDIBUS EIUS
ET IN CAPITE
EIUS CORONA
STALARUM DUO
DECIM

Apoc 12

A templom jobb oldalán álló Szentháromság-oszlop barokk eredetű, azonban pontos eredetéről nem maradtak fenn források, legkorábbi írásos említés 1891-ből származik. Sokáig a Hunyadi téren állt, 1970-ben helyezték át jelenlegi helyére. Mellette feszületet láthatunk 1904-ből. Felirata: "Isten dicsőségére és a keresztény hívek lelki épülésére emelte Szűcs István és neje, Kada Erzsébet 1904." A plébánia neobarokk stílusban készült 1928-ban.




Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc