Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Boldog Avianói Márk szobra


Szűz Mária szobra




A Szent Ferenc oltár


A Szt. Antal oltár


A Szt. Kereszt oltár



A Lourdesi oltár



Török-kori falrészlet




Alsóvízivárosi Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom
(Kapucinus templom)

(Budapest)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

A mai templom környékén a középkorban feltehetően az Ágoston rendi szerzetesek kolostora állt. Buda 1541-es török kézre kerülése után ennek köveiből építették fel Tojgun pasa dzsámiját (Schoen1937:58 szerint: Matáf dzsámit) a mai templom helyén, és egy török fürdőt (1555).

Buda felszabadításakor (1686) a dzsámi és fürdő viszonylagos épségben maradt. A jezsuiták a dzsámit plébániatemplommá alakították át, a fürdőt katonai kórház céljára tették alkalmassá.

Széchényi György esztergomi érsek jelentős összegű pénzadományt ajánlott fel a kapucinus rend számára egy Budán létesítendő kolostor alapításához.

(Az érsek elhatározását az is motiválhatta, hogy Buda visszafoglalása során a harcoló európai csapatok buzdításában kitűnt a később boldoggá avatott kapucinus szerzetes, Avianói Márk (1631-1699). Az atya korábban, Bécs ostroma (1683) idején vált ismertté. Rendtársa, Brindisi Lőrinc, 1601-ben tábori lelkészként vett részt Csókakő és Székesfehérvár felszabadításában).

A kórházat és a dzsámit a rend főnöke királyi leirattal birtokba- (1688), majd később (1692) használatba vette. A kapucinus rend a ferencesek harmadik rendjeként keletkezett, Matteo da Bascio és Lodovico da Fossombrone nevéhez kapcsolhatóan. Az új rendet VII. Kelemen jogaiban megerősítette (1528), tagjai a tudományokat művelték az igehirdetés mellett. Működésüket kiterjesztették a börtönök és a kórházak világára is, hivatásukban nem gátolta őket a járvány sem. Az 1656-57-es pestis járvány idején 400 kapucinus atya vesztette életét. Fénykorukat a francia forradalom zárta le, miután 1790-ben az összes szerzetesrendet megszüntették.

Magyarországon 1674-ben kezdték meg működésüket tíz kolostorban. A dzsámiból átalakított templomot folyamatosan bővítették, a munkálatokat Linzi Ottó, ugyancsak kapucinus atya irányította. Az elkészült, szerény külsejű templomot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1716-ban szentelte fel Natali Lukács püspök.
Az új Istenháza szerény külsőt kapott, nyugati fekvésű szentélyén kis torony hívta fel a figyelmet az épület rendeltetésére. 1760-körül özvegy gróf Zichy Miklósné Bercsényi Erzsébet adományaként új főoltárt emeltek. Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló oltárképét Schervitz Mátyás budai festő alkotta. (Az 1771-ben meghalt festőt vízivárosi Szent Anna templom melletti sírkertben temették el. Emlékét a Szent Erzsébet rendű apácák templomában, a szószék alatti latin nyelvű epitáfiumon örökítették meg). A mellékoltárok képei Szent Antal látomását, illetőleg Szűz Máriát ábrázolta, Vogl Gergely műveiként. A Szent Antal-képet később Szent Ferencet ábrázoló festményre cserélték ki.
Az újabb átalakítással, - melynek mestere a Budán több helyen munkát vállaló Nöpauer Máté - volutás oromzatú, barokk homlokzatot kapott a kelet felé meghosszabbított templom. A mai Corvin tér helyén állt, bekerített kolostort is átépítették.
II. József egyházellenes intézkedése a kapucinus rendet is elérte, érdemeiket figyelmen kívül hagyva feloszlatta őket (1787). Templomuk ekkor vált világi plébániatemplommá, a kolostort pedig, miután kerítését lebontották, világi célra hasznosították.

Amikor József nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő Paulina nevű kislányuk világra jötte után (1801) nem sokkal meghalt, és édesanyja is követte őt a halálba, mindkettejüket a kapucinus templom kriptájában helyezték (nem) örök nyugalomra. A nagyhercegnő földi maradványait előbb a nádor egy közeli birtokán lévő, erre az alkalomra felszentelt helyiségben részesítették a pravoszláv egyház által előírt, hat-hétig tartó gyász-liturgiában. Ezt követően Andrej Afanaszjevics Szamborszkij lelkész tiltakozása ellenére helyezték el a koporsót a kapucinus templom sírboltjába, és őrizték az ürömi mauzóleum elkészültéig. Az orosz cár unokája, Paulina hercegnő 1838. május 24-ig pihent a kapucinusoknál, majd a budai várpalota Zsigmond kápolnája alatti nádori kriptába helyezték át.
Szamborszkij lelkész tiltakozását a kapucinus templom és környékének állapota váltotta ki: "a nádornét ne a kapucinusok budai kriptájába helyezzék örök nyugalomra, lévén az egy jelentéktelen üreg a kapucinusok temploma alatt, melyben arról a térről nyílt lejárat, ahol a kofák fokhagymát, zöldséget és főzelékfélét árusítottak. Amit nem tudtak eladni, azt ebben a pincében őrizték, miáltal ott kibírhatatlan szag terjengett".

1849-ben a budai vár ostroma során a klasszicista Duna-sort szétlövető Hentzi ágyúi a kapucinus-épületek együttesét is súlyosan megrongálták. A templomnak bár csak a tetőzete szenvedett károsodást, teljes újjáépítésének szükségszerűsége alig volt halasztható.
A rekonstrukciót az Országos Építési Igazgatóság hajtotta végre a Reitter Ferenc vezetésével és Glaser Rudolf, Szumrák Emil közreműködésével készített terv alapján. A kivitelezés versenytárgyalását Gerster Károly és a vele társas viszonyban álló Feszl Frigyes valamint Kauser Lipót nyerte el. A munkálatokat Gerster csődbejutása miatt Becker Károly fejezte be. (Téves a meggyőződés, mely szerint a rekonstrukció terveit Feszl Frigyes készítette volna. Vö. Komárik 1973:4 és Komárik 1993. 91. sz. jegyzettel).

Az 1854-1856 között tartó munkálatok során elsőként a kolostort építették át, főfalait megtartva lebontották melléképületeit, keleti homlokzatát egy teljes teremsorral növelték. A hosszú épülettraktus középtengelyében emeletes könyvtártermet alakítottak ki, az új funkcióra a temploméhoz hasonló lépcsőzetes oromzattal hívták fel a figyelmet. Az épület déli oldalához új szárnyépületet húztak fel iskola céljára. A templomi munkálatok idején a szentmiséket ideiglenesen az átalakított könyvtárban mutatták be.

A templom barokk homlokzatát kissé hátrahúzták, és homlokzati hegyes toronnyal látták el. A belső teret jelentős mértékben feltöltötték, a főoltár a szentély mélyére, a falakra pedig díszítő festés került. A főhomlokzat hármas ablakát színes üvegfestménnyel látták el. A templomot 1856. november 22-én szentelték fel.

A szinte folyamatos építkezéseket a különböző hatású természeti csapások indokolták:
- az 1763-as és 1781-es földrengések a templom épületében csekély kárt okoztak, de a falak megrepedtek.
- 1775-ben és 1811-ben a Duna áradása következtében kétméteres hullámok vették körül az épületeket.
- 1810. szeptember 5-én tűzvész pusztított a Rácvárosban. A tűz templomra történő tovaterjedését a hathatós megelőző védekezés mellett az atyák és a hívek imái gátolták meg. A hívek hálából Szent Flóriánról nevezett oltár adományozását ajánlották fel, de a fogadalmi oltár csak ígéret maradt. Később, Iretzer Mihály és felesége a templomnak adományozott egy Szent Flóriánt ábrázoló festményt, melyet 1813-ban meg is áldottak, de a képet csakhamar átvitték a helyőrségi (Mária Magdolna) templomba, ahonnét nem került vissza. Ezek után a hívek közadakozásból 500 forintért újabb, ismét a tűzoltók védőszentjét ábrázoló festményt vásároltak.
- A Duna 1838. januárjában és március 15-én ismét kilépett medréből, a templom és a zárda víz alá került. Az áradás május 20-án megismétlődött, ekkor a vízszint már kilencméteresre nőtt.
- Az 1876. február 23-án keletkezett árvíz három hétig okozott gondot.

1886-ban ismét renoválták a templomot 4542 forintos ráfordítással, az összeg többsége gyűjtésből keletkezett.

Az 1892. évi munkálatokat a falakba szivárgott talajnedvesség megszüntetése indokolta. Budapest székesfőváros térítésmentesen gázvilágítással látta el a templomot.

Az I. világháborút követő trianoni döntés a mai Magyarország területén a tíz kapucinus zárdából csupán négyet hagyott meg.

A templombelső 1926-1927. évi felújítása során a falakat díszítő jellegű festéssel és freskókkal, a pilléreket műmárványozással, a padozatot márványmozaik lapokkal látták el. Új orgonát és gyóntatószékeket kapott a templom. A gázvilágítást jutányos áron elektromosra cserélte a főváros. Ebben az időszakban új stációs képek kerültek a templomba, a képek hátoldalára az adományozók nevét írták fel.
(Kevéssé ismert, hogy Serédi Jusztinián hercegprímás a templomban részesítette a bérmálás szentségében Horthy István özvegyét, Gyulai Edelsheim Ilonát 1943. június 2-án).

Budapest ostroma során hatalmas károkat szenvedett az épület együttes. A rendfőnök polgármesterhez intézett 1945. november 30-án kelt kárjelentése szerint:

1944. május 8-án hadi célokra elvitték a két kisebb, 300 és 168 kg-os harangot.
1944. december 16-án SS-csapatok hatoltak be a rendházba, magukkal hurcolva 100 zsidó munkaszolgálatost. A német katonák öncélúan összetörték a kolostor berendezését, lefoglalták az atyák ágyait. Az ostrom alatti 8 belövés egyike átszakította templom födémét, mennyezetét, a bomba a szentély előtt robbant fel. A robbanás a főoltárban és a mellékoltárokban súlyos károkat okozott, festményeiket megsemmisítette. A szentély mennyezet freskói lehullottak, a Krisztus királyt ábrázoló nagy festmény jelentősen sérült. Jelentősen megsérült a szószék, és valamennyi üvegablak. A templom tornyában függő egyetlen harang darabokra tört. A rend könyvtára 15 ezer kötetének 40%-a elpusztult. A harcok végső szakaszában a német csapatok lovaikat bekötötték a templomba, takarmány hiányában a lovak a vörös fenyőből készült padokat szétrágták. A katonák ledöntögették a szobrokat, a jelentést író rendfőnök különösen a művészi értékkel bíró vörösmárvány Szent Antal szobor pusztulását fájlalja.

A második világháborút követő diktatórikus időszakban a szerzetesrendek többségének szétszóratása idején a kapucinus rendtartomány létszáma 71 fő volt. 1989 után az 1934-ben önálló vált magyar rendtartomány 36 tagja ismét lelkipásztori feladatokat látott el Budán, Tatán, Móron és Máriabesnyőn.

A kapucinus rendtől elvett zárda épületet a hatvanas évek elején renoválták.
A templombelsőt a háború befejeztével alkalmassá tették funkciójára, új oltárképeket festtettek. Sokaknak talán fel sem tűnik, hogy a templomban nincs szószék. A szószéket, annak ellenére, hogy a restaurálásához szükséges anyagot a máriabesnyői rendházból hozatták, a templom akkori plébánosa indokolatlanul lebonttatta.
Az épület külsejének tatarozását 1969-ben fejezték be.

Leírása

A három oldalról szabadon álló egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, középtornyos, romantikus historizáló stílusú templomhoz délről a kétemeletes, zárt udvarú, azonos stílusban épült zárdaépület csatlakozik, melyet a templom homlokzatával megegyező stílusú középrizalit emel ki.

A templom keleti oldalán nyílik a főbejárat, de használatos a déli homlokzaton kialakított főbejárat is, melyhez az úttesttől keskeny járdával elválasztva lépcsőkön jutunk. Két oldalról kockafejezetű oszlopok fölött farkasfogas díszítésű ív keretezi. Az ív két oldalán szárnyas angyalfejek féldomborművei láthatók. A homlokzati hármas ablaktól jobbra és balra, négyszögű keretben Szent István és Szent László fej-reliefjét helyezték el. A nyolcszögű, egy-egy, fiáléban végződő pillér által közrefogott, lépcsőzetesen emelkedő oromzat csúcsán kissé előrelépő konzolos talapzatú, gúla sisakos harangtorony áll. A konzol alatti fülke Marschalkó János 1856-ban alkotott Árpád-házi Szent Erzsébet kőszobrának ad helyet.

A dongaboltozatos hajó és a fiókos dongaboltozatú szentély falain festett üvegű ablakok nyílnak. Az egyházközség tatarozási és templomfestési bizottságának 1926. évi megbízása alapján a szentély és hajó freskó- valamint díszítőfestő munkáit Sándor Béla festő-tanár és Tardos Krenner Viktor festőművész alkotta. Előbbi a szentély előtti boltozati freskót, a díszítő festést, és Szent Ferencet, Szent Erzsébetet ábrázoló kisebb freskót készített. A 4.40 méter átmérőjű felület falképének témája Szent Erzsébet alamizsnaosztó tevékenysége.
A nagyobb, 12.5X6.5 méter határolta hajóboltozat freskóján Krisztus királyságát a magyar szentek körében ábrázolta Tardos Krenner Viktor. Szőnyi Ottó, Pécs-egyházmegyei pap, művészettörténész műbírálata némi kritika mellett megállapítja, hogy "…fáradozásuk eredménye megnyugtató, a templom díszítése egységes, nyugodt, kiegyensúlyozott."

Az oszlopokkal tagolt, háromrészes felépítményű barokk főoltárt Mayrholdt Mihály műasztalos és Weber Lénárd szobrász alkotta 1760-ban. Scherwitz Mátyás Szent Erzsébetet ábrázoló elpusztult főoltár-képét azonos témával Fáy Győző festménye pótolja 1954-től. A főoltár oldalszárnyaiban Szent István és Szent László egészalakos festménye látható, alkotójuk Szilágyi János.


Scherwitz Mátyás oltárképe

A diadalív evangéliumi oldalán eredetileg Bebo Károly Szűz Mária oltára állt, rajta a Vogl Gergely által festett képpel, melyet majd a Falconer ecsetje alól kikerült Szeráfi Szent Ferencet ábrázoló képpel cserélnek fel.
A leckeoldalon Padovai Szent Antal oltára állt, ugyancsak Vogl Gergely képével. Mindkét oltár megsérült, a festmények elpusztultak. Ma, az előbbi említés sorrendjében Szent Ferencet (az oromzatban Szent Klárát) majd Szent Antalt (az oromzatban Szent Veronikát) láthatjuk az oltárokon. Valamennyi festmény Feszty Masa alkotása. Veronikát szokatlan ikonográfia megoldásban mutatja a művész. az oltár ugyancsak Bebo Károly műve. Szent Sebestyén 18. századból álló szobra az evangéliumi oldal fali konzolján áll.

A Szent Kereszt oltár (evangéliumi oldal) a bejárathoz, és a török-kori falrészlethez közel emelkedik. A falmaradványban a zárdából származó, 18. századbeli Fájdalmas Krisztus-szobor látható. Átellenben, a nem használatos északi kapu elé építve a lourdesi oltárt találjuk, a lourdesi Szűz Mária közismert ábrázolású szobrával. .

A háború előtti utolsó felújítás során a templom régi orgonáját szétszerelték. A hangszer sípszekrénye a kórus két oldalán állt, szabaddá téve a homlokzati ablakot, de a karzat mellvédjén is volt egy sípok nélküli, üres szekrény. A felújítás során az Angster cégnél új orgona építésére adtak megbízást, a kivitelező művész Garay János. Az új orgona beépíthetősége szükségessé tette a mellvéd 70 cm-mel történő előbbre helyezését.

1989-ben a Rend Rómából Magyarországra látogató főnöke a kapucinus rendet "újra visszaállítottnak nvilvánította és elindulónak mondta ki".
A vallásosság elmélyítése, a közöny és nemtörődömség ellenhatása céljából a velencei (Olaszország) kapucinus rendtartomány testvéri segítségét ajánlotta fel. Az Avianoi Boldog Márk Budapesti Olasz Lelkészség 2004-ben jött létre az Erdő Péter érsek, bíboros-prímás által kinevezett Alberto Demeneghi OFMCap atya, helyi plébános vezetésével.
A Budavári Önkormányzat és Aviano városa Avianoi Márk boldoggá avatásának évében, 2003-ban állíttatta fel a kapucinus atya Györffi Sándor szobrászművész alkotta büsztjét a templom és az egykori kolostorépület öblében.

Irodalom

Budapest templomainak háborús kárai. FSZK-jelzet B 0910/414

Hankó Ildikó - Kiszely István: A nádori kripta. Babits Kiadó, Szekszárd, 1990

[Horler Miklós]: Fő utca 30-32. Árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett volt kapucinus-templom és kolostor. In Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország műemléki topográfiája IV. Budapest műemlékei I. Akadémia Kiadó, Bp., 1955

Komárik Dénes: "Az I. Fő utca 30-32" kezdetű rövid hír. In Műemlékvédelem XVII. évf. 1973/4., 247-248. o.

Komárik Dénes: Feszl Frigyes (1821-1884). Akadémiai Kiadó, Bp., 1993

La Rosée Erzsébet gróf: Budapest katolikus templomai. Szent István Társulat, Bp., 1938

Medvey Lajos: Budapesti templomi temetkezések. Kézirat, 1959. FSZK-jelzet: BQ 0910/337

Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége I. kötet A-K. Dinasztia Kiadó, Bp., 1998

P. Veremund [Schweighardt] OMCap. (szerk.): Emlékkönyv a budai kapucinus rendi zárda és plébániatemplom renoválásnak alkalmából. Budapest II. kerületi kapucinus plébánia Egyházközsége kiadása, Bp., 1927

P. Veremund [Schweighardt] OMCap..: A kapucinus rend rövid története. A Kapucinus rend kiadása, Bp., 1927

Rados Jenő: Magyar oltárok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1938

Schoen Arnold: Buda és Óbuda XVIII. századi templomai. In Történetírás, I. évf. 1937/1.

Schoen Arnold: Schervitz Mátyás budai festő. In Magyar Művészet 1929. 265-269. o.

Sisa József: Budapest. Alsóvízivárosi plébániatemplom. TKM kiadás, Bp., 1989

Sisa József: Szent Erzsébet (Kapucinus) plébániatemplom. In Koltai András (szerk.): A Szent Anna templom és a budai Víziváros egyházai. Budapest Felső-vízivárosi Szent Anna plébánia. Bp., 2005

Uxa József: A budavári királyi kápolna, a nemzet temploma. Bp., é. n. [1934] Szerzői kiadás. Stephaneum nyomda R.t.


Brindizi Szt Lőrinc a székesfehérvári csatában; Avianoi Szt Márk Buda ostrománál


Az 1876-os árvíz; a kapucínusok az 1876-os árvízben

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc