Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Az alsó kápolna:


A stációk:


A templom:


Az emlékmű:


Az eredeti terv és a budapesti Szabadság tér oszágzászlaja:


Aradi vértanúk emléktáblája:


56-os emlékmű


Milleniumi emlékmű a főtéren:
Zebegény, Kálvária és Kálvária templom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

A Kálvária a keresztre feszítés helye Jeruzsálem mellett. De kálváriának nevezzük azokat a helyeket is, ahol a keresztút tizennégy állomását (stációját) állítják fel annak az útnak az emlékezetére, melyen az Üdvözítő Pilátus házától a Golgota hegyéig a keresztfát vállán vitte. A keresztút felállításához többnyire valamely magaslatot választanak, ennek lábánál helyezik el az első stáció eseményét ábrázoló képet vagy domborművet. A csúcson a megfeszített Üdvözítőt ábrázolják, jobbján és balján ugyancsak kereszten függő két latorral. Nem ritka, hogy kiegészítik Mária, Mária Magdolna, János evangélista alakjával a szoborcsoportot.

Jézus szenvedéstörténete útjának bejárását szerzetesek, főként a ferencesek szorgalmazták.
A 15. század óta általában hét stációra osztják a keresztutat, de létezett nyolcas és kilences megoldás is. A 18. századra általában kialakult az ájtatosság 14 állomás szerinti formája, amelyet 1731-ben hivatalosan is jóváhagytak a következő sorrend szerint:

Jézust Pilátus halálra ítéli
Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus először esik el
Jézus találkozik anyjával
Cirenei Simonnal vitetik a keresztet
Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Jézus másodszor esik el
Jézus szól a síró asszonyokhoz
Jézus harmadszor esik el
Jézust megfosztják ruháitól
Jézust keresztre feszítik
Jézus meghal a kereszten
Jézust leveszik a keresztről
Jézust sírba helyezik

A szokások szerint a kálvária mellé kápolnát építettek, benne a szent sírral, ennek őrzésére remeték vállalkoztak, részükre remetalak készült. A 19. században hazánkban a kálvária együttes a stációkra és a kápolnára csökkent.

A kálvária együttesekhez nem egyszer az első stáció előtt un. előkészítő vagy indító kápolna csatlakozik. A zebegényi a kilencállomásos típushoz tartozik, indító kápolnával, viszont a felső kápolnája előtt nem állították fel a keresztre feszítés szoborcsoportját. A meredek terepre épített kilenc, a domborzat vonalát követő, és a vízmosásos útra néző négyszög alaprajzú, a posztamensen kissé hátralépő, falazott fülkékben Jézus szenvedéstörténetének 1-9. jelenetét ábrázolják fém reliefeken. A kis épületeket nyeregtető fedi, ormukon kereszttel.

Felfelé haladva a nehéz terepen, feltűnik a hegy szélén a klasszicista stílusú kálvária templom. A terméskő lábazatú, négyszögalapú, keletelt kis templom apszisa ívelt záródású. Az egyetlen bejárat fölött hangsúlyosan kiülő, cseréppel fedett párkány, majd kétmezős, volutában végződő barokk oromzat látható. A bádog gúlával burkolt, deszkából készült és minden oldalán zsalugáteres nyílással ellátott huszártoronyban újabban ismét harang lakik. A templom hosszanti oldalain két-két stáció fülke fog közre egy-egy ablakot. A szentély palával fedett nyeregteteje kissé alacsonyabb a hajóénál.

A templombelsőben nincs bútorzat, hangsúlyos eleme az egyszerű oltár mögötti falon lévő festmény: Krisztus sírba tételét ábrázolja. A festmény érdekessége az ábrázoltak erősen hangsúlyos keleti arcvonásai.

Az egyik festmény reprodukción Feszty Árpád hármas képét látjuk, Jézus a kereszten, levétel a keresztről és a feltámadás. A kép egy másik másolata a budapesti Kerepesi úti temetőben működő Kegyeleti Múzeumban is megtekinthető.

A kálváriát és a templomot 1853-ban építtette Fischer Józsefné Zoller Borbála.

A Nemzeti Emlékezés Harangja nevet viselő, a huszártoronyban függő harangot 2001-ben önttették a zebegényi egyházközség, gr. Károlyi László és a felvidéki Oroszka község támogatásával. Naponta 16 óra 30 perckor szólaltatják meg a trianoni békediktátum mementójaként. A harangot a Vatikán képviseletében Karl Josef Rauber nuncius, Beer Miklós váci megyéspüspök és a zebegényi egyházközség plébános-kanonokja, Kapás László szentelte fel. A szertartáson a keresztény egyházak püspökei is részt vettek. II. János Pál 2002-ben áldását adta a zebegényiekre. Barthalomeosz görögkeleti pátriárka is megemlékezett a bazilita remetékről, akik 950-1250 között tartózkodtak az ősi Zebegényben.

Zebegény lakosságából alakult Dalkör 1934-ben elhatározta, hogy a Kopaszhegyen, ahol már áll a kálvária és a kálváriatemplom, megörökíti az I. világháborúban -130 bevonult lakosa közül- elesett 14 hősi halottjának emlékét. A terv később kibővült:
"a fennsíkra építi Zebegény község a hősi emlékművön kívül irredenta kertjét, ahol egy hatalmas kereszt lesz éjszakánként kivilágítva, mely a megszállott (értsd: elcsatolt) területen is látható. Itt akarták elhelyezni a 18 m magas országzászlót, és a hősök eszményi temetőjét, ahol egy sor oszlop nyer elhelyezést, melyet mindenkinek a hozzátartozója állíttat... A kálvária hegyen még egy nagyszabású Krisztus szobrot is akarnak elhelyezni".

A nagyszabású emlékmű megtervezésével Maróti Géza építő- szobrász- és festőművészt, zebegényi villatulajdonost bízták meg. A művész eredetileg 21 méter átmérőjű, 2.3 méter magasságú kör alaprajzú támfalat tervezett, amely később nyolcszögletűvé vált. Ezt nyolc bástya osztja meg, melyekre a soha meg nem valósult zászlórudakat tervezte. A nyolcszögű tér feltöltött közepén lépcsőkkel kiemelt pódiumot alakított ki, ide került az országzászló rúdja. A terv szerint az országzászló rúdját körülvevő négy kőhasáb tetejére hatalmas, kivilágított kettős kereszteket állított volna, hogy a határ túloldaláról is láthatók legyenek. A terv máig elképzelés maradt. A Kopaszhegy, mint szakrális tér (Maróti Géza meghatározása) hangsúlyozására a kápolna és az emlékmű körül elhelyezett pergolák között kő-posztamensre kétszeres életnagyságú bronz Krisztus fejet alkotott ill. helyezett.

Az emlékmű együttes 1939 nyarára elkészült, falavatására soha nem került sor. (A félárbocra engedett nemzeti lobogó tövében ma kilátóhely működik).

A kálvária hegyi emlékhely funkciója azóta kibővült; a kápolna bal oldalán az aradi vértanúk emlékét 13 kovácsoltvas síremlék és tábla őrzi, de a fennsíkot felkereső emlékezhet az 1956-os forradalomra és szabadságharcra is. (A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a község egyik terén, közel a vasútállomáshoz, áll 1896 óta háborítatlanul a millenáris obeliszk, eredeti állapotában és feliratával).

Irodalom:

Mindenkinek kinek szíve az Országért és Zebegényért dobog. (Internetes közlés)

Baranyai Béláné: Kálvária kápolna. In Magyarország műemléki topográfiája V. kötet. Pest megye műemlékei II. Akadémiai Kiadó. Bp., 1958

Igazságot Magyarországnak. A Pesti Hírlap kiadása. Bp., 1931

Kertész János dr.: Zebegény. Kiadja Zebegény közönsége. Bp., 1937

Köpöczi Rózsa: Maróti Géza és Zebegény. In Ács Piroska (szerk.): Maróti Géza 1875-1941. Az Iparművészeti Múzeum kiadása. Bp., é. n. [2002]

N.N. : Zebegény község története. In Zebegény község honlapja

Szilágyi István: Magyar kálváriák. In Építés-Építészettudomány IV. kötet 1-2. Akadémiai Kiadó. Bp., 1972

Szilágyi István: Kálváriák. Corvina Kiadó. Bp., é. n. [1980]

Zebegény, Bencés apátság és barlangkolostor. In www.kolostorut.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc