Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

A vértesszőlősi Kisboldogasszony-templom bemutatásáért köszönettel tartozunk Zachara Norbertnek, a templom harangozójának és sekrestyésének, akitől a szöveg nagy része, illetve az összes fénykép származik.


A Vértesszőlősi Kisboldogasszony-templom saját honlapja 

Vértesszőlős, Kisboldogasszony-templom

(Komárom-Esztergom megye)

Szőlős már az őskortól lakott terület. Az első írásos oklevél 1244-ből való. Első temploma 1671-ben épült Jankovics Nepomuki János krónikája szerint. Tornyot csak később építettek hozzá, 1751-ben. A templom maradványai 1789-ben még láthatóak voltak, belső falain a szívárszerű felírással: "Ex Miserentls Del Gratla Incola SzőLLőslensls slbl et Posterls praeparavlt."

A jelenlegi templomot 1789-1792 között építették Fellner Jakab tervei szerint. A hívek nagy buzgalommal vettek részt az építési munkákban. Büszkék voltak, hiszen Ők maguk építették. A falu kegyura gróf Eszterházy Ferenc kamat nélküli kölcsönnel járult az építkezéshez, melyet a szőlősiek híven törlesztettek. Az alapkőletételre 1790. augusztus 15-én került sor, melyet nagy lakomával ünnepeltek a helyiek.

A templomot 1792. július 8-án szentelték fel. A szentelési szentmisére gróf Eszterházy Ferenctől miseruhát is kapott a templom, melyet még ma is őriznek az utódok. 1878. szeptember 14-én tűzvész pusztított a faluban, melynek áldozatául esett a templom is. Tornya és tetőszerkezete teljesen leégett. 1879-ben a tornyot újjáépítették, és új harangok is érkeztek. 1924-25-ben került sor az épület renoválására: első évben belülről, majd kívülről. 1941. augusztus 12-én megkezdték a templom bővítését, átalakítását Zachara Gyula plébános idején, mivel a sok hívő számára kicsinek bizonyult. Először a szentélynek és melléképületeinek lebontására került sor. Az építéshez szükséges anyagokat a helybéliek adományozták, és a kőművesmunkát is szőlősi mester végezte. Egy kereszthajóval és egy új (nagyobb) szentéllyel nagyobbodott az épület.

1944 karácsonyán a front elérte a községet. Szilveszter napján Zachara Gyula plébános aknatalálat áldozata lett, amikor az oltáriszentséget át próbálta menteni a templomból a plébániára. 1945. március 18-án a csendes szentmise alatt megkezdődött a község bombázása azokon a helyeken, ahol németek voltak beszállásolva. 1945. március 19-én a szentmisét többször félbe kellett szakítani, mert több hullámban bombáztak, többen meghaltak. Egy akna eltalálta, és súlyosan megrongálta a templom főkapuját. A gránátok betörték az ablakokat, valamint a templomhajót és a tornyot is megrongálták. 1946 őszén sikerült a templomablakokat beüvegezni, majd a következő évben rendbe hozták a háború okozta károkat. 1963-ban a templom tetőzetét felújították, melyekre havonta gyűjtést szerveztek. 1965-ben korszerűsítették a világítást, átfestették az ablakkereteket, kifestették a falakat, és restaurálták a jelképes ábrázolásokat. 1981-ben a templomot egy hittanteremmel bővítették, evvel elnyerve mai, végleges formáját.

A templom fokozatosan emelkedő és kiöblösödő utca közepén, egy kisebb dombon áll. Ezt a dombot az egyik oldalról támfal szegélyezi. A bejárat előtt egy fogadalmi kőkereszt található, míg a több lépcsőfokkal lejjebb fekvő teraszon egy világháborús emlékmű áll. Az egyhajós, kereszthajós későbarokk templom leghangsúlyosabb része a négyszintes, osztópárkányokkal tagozott, órapárkánnyal záruló, sisakos, 36 méter magas torony, amely a homlokzat síkjából "kiszökve" a főhajó előtt áll és bejáratul szolgál. A toronysisakot bádoglemezzel burkolták be. A hajót kontyolt nyeregtető fedi, amely kismértékű túlfutással a kereszthajót is magában foglalja. A későbbi, alacsonyabb bővítményeket (sekrestye, hittanterem) egyszerű kontyolt nyeregtetővel fedték le. A szentély fölött ugyancsak kontyolt nyeregtető van. A templom tetejét egybefüggően, ún. hódfarkú cserép fedi, melyet sűrű cseréplécezésre raktak. A templom alapterülete 532 m2, a hasznos alapterület 438 m2, hossza 35,98 m, a főhajó szélessége 11,80 m, a kereszthajónál: 14,68m. A hajó magassága 14,6 m.

Belépve a templomba, háromboltszakaszos főhajó tárul elénk, melyet a kereszthajó, majd az egyenes záródású szentély zár le. A hajóban a bejárati részt is fedő téglapillérekre állított orgonakarzatot építettek. Ennek északi részében található a gyönyörű Lourdes-i barlang, míg déli részében a karzatra vivő falépcső. A templombelső legértékesebb darabja a szentélyt a kereszthajótól elválasztó diadalíven található copf szószék, amelynek hangvetőjének alsó párkányán a négy Evangélista színezett faszobra ül, és amelyet a Jó Pásztor figurája koronáz. A kereszthajóban két mellékoltár van. A déli oldalon lévő barokk Mária oltár szintén a templom igen értékes darabja. A szentélyben található a korabeli főoltár, melynek freskóját a XIX. század derekán festették. Az új főoltárképet Samodai József festőművész festette meg 1968-ban. Ülőhelyeinek száma: 180.

A templom tornyában két harang van. A nagyharang Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt, súlya 311 kg, alsó átmérője: 82cm, magassága (a koronával): 76cm, pártázata: 11cm, H hangú. Felirata szerint 1928-ban készült Szlezák László műhelyében Budapesten a világháborúban hadi célra elvitt nagyharang helyett. A harang palástján lévő kép Jézus Szentséges Szívét ábrázolja (de számos egyéb díszítéseket is találunk a harangon: búza és szőlőfüzérek, angyalfej füzérek és a pelikán motívumok). A dombormű alatti felirat: "JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD".

A kisharang (Keresztelő Szent János), 78 kg súlyú, alsó átmérője 52 cm, magassága (a koronával) szintén 52 cm, pártázata 6,5 cm, Gisz hangú. Felirata: "ÖNTETTE A VÉRTESSZŐLLŐSI RÓM. KATH. HITKÖZSÉG A HÍVEK BUZGÓ ADOMÁNYAIBÓL. ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ ARANYKOSZORÚS HARANGÖNTŐ 1922-BEN BUDAPESTEN." A harang palástján lévő képen Jézus megkeresztelkedik a Jordánban. Az alatta olvasható felirat: "ÉN A PUSZTÁBA KIÁLTÓNAK SZAVA VAGYOK, KÉSZÍTSÉTEK ELŐ AZ ÚR ÚTJÁT". Ezen kívül rajta is hasonló díszítőelemeket találunk, mint a nagyharangon.

Az első harangok az 1671-ben épült régi templom harangmaradványaiból, érceiből készültek, az új templom szentelési szentmiséjére ezek a harangok hívták a híveket. Az 1878. szeptember 14-i tűzvész következtében a toronyban lévő fa harangállvány elszenesedett, a harangok megolvadtak, és a szénné égett harangállvány már nem bírta a harangok rettenetes súlyát, a harangok lezuhantak, de csodával határos módon a legkisebb harang megmenekült, és teljesen épen egy, a templom melletti fára erősítették, és úgy harangoztak. 1879-ben újra épült a torony, és három új harangot öntetett a község, melyeket Walser Ferenc készített Pesten. A nagyharangot Magyarok Nagyasszonya, a középsőt Szent Vendel, a kisharangot Szent István király tiszteletére szentelték 1896-ban. 1916. augusztus 6-án a két kisebbet elvitték a világháborúba. A hívek virágokkal díszítették fel, az asszonyok menyasszonyi koszorúikat is rátették, és sírva kísérték a falu végéig. 1917. november 28-án elrekvirálták a nagyharangot is. Ezután néhány évig néma volt a templomtorony. 1922. február 3-án különféle adományokból sikerült két harangot öntetni, melyeket Klotz Ignác kerületi esperes szentelt fel február 12-én. 1928-ban a hívek gyűjtést szerveztek a nagyharang beszerzésére. Szlezák László harangöntő 2000 pengőért szállította a harangot, melyet szintén Klotz Ignác esperes szentelt fel augusztus 5-én.

A II. Világháborúban azonban a katonák ledobták a toronyból, és elvitték a középső harangot, melyet feltehetően Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek. Súlya 126 kg volt, hangja E, alsó átmérője 62 cm, magassága 60 cm, pártázata 8 cm volt. A három harang együtt E-dúr összhangzatot adott. Feladatát a Nagyharang vette át, mely amíg ezt a harangot el nem vitték csak vasár és ünnepnapokon szólalt meg. A lélekharang pedig ma már nem csak (kimondottan) lélekharang, hanem mindennap megszólal.

Hétköznap minden délben a nagyharang szól 5 percig. A hétköznapi szentmisék előtt fél órával a nagyharang 3 percig szól, majd a kezdési időpontban először a nagyharang 3 percig, majd a kisharang 2 percig. Ugyanígy történik az esti harangszó is, mely télen (szeptember 29-étől április 24-ig) 18 órakor, nyáron (április 24-től szeptember 29-ig) 20 órakor szólal meg. Vasárnap fél 9-kor a nagyharangot hallhatjuk 5 percig, majd 9-kor a két harang együtt hív a szentmisére szintén 5 percen keresztül.

Kb. 1600 római katolikus hívő tartozik a templomhoz. Hétköznap szerdán és szombaton, télen 16:30-kor, nyáron 17:30-kor mutatnak be szentmisét. A hó első péntekén, télen 16:30-kor, nyáron egy órával később kezdődik szentmise. Vasár- és ünnepnap 9 órai kezdéssel van misebemutatás. A templomot és a vértesszőlősi híveket Tatabánya-Bánhidáról látja el Nagy László c. prépost, érd. esperes. Káplán: Hutóczki Béla, Lukács József Tamás

 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc