Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pécs, Szent Sebestyén irgalmas rendi templom
(volt kapucinus templom)


(Baranya megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Története

A reprezentatív Széchenyi tér déli oldalán található a belvárosi plébánia másik temploma, amelyet a kapucinus szerzetesek építettek. A kapucinusokat Radonay Mátyás Ignác püspök hívta a városba 1698-ban, rendházuk és templomuk telkét Visa János kanonok adományozta nekik. Barokk templomukat 1727 és 31 között építették fel Szent Sebestyén tiszteletére, majd 1734-ben sekrestyével bővítették. Rendházukat 1731-ben kezdték el építeni. 1744-ben tűzvész martaléka lett a kis templom, de hamarosan eredeti formájában készült el, csupán egy kórussal gyarapodott. 1787-ben II. József császár feloszlatta a kapucinusokat is, közel száz éves után Pécsett is megüresedett a rendházuk és templomuk.

Helyüket a betegápolás szolgálatát áldozatosan végző Irgalmas rend vette át 1796-tól. Az Istenes Szent Jánosról elnevezett irgalmasok pécsi konventjét Krautszak János molnár és tímármester alapította, ő hívta a szerzeteseket a városba, telepítette le őket és ugyan csak Krautszak hozta létre első kórházukat is. A templomot egyelőre változatlan formában hagyták, és védőszentje is Szent Sebestyén maradt. 1809-ben tornyot építettek az északi homlokzat elé, majd 1887 és 91 között a Millenniumra is készülve eklektikus stílusban átépítették a Széchenyi tér felöli főhomlokzatát, de a belső tér berendezésével együtt változatlan maradt. Az átépítést Kirstein Ágoston tervezte. A kórházat 1859-ben kibővítették.

1950-ben az irgalmasokat száműzték az államosított kórház falai közül, s csak a templomban tevékenykedhettek, majd később feloszlatták a rendet. 1990-ben visszakapták a rendházat, a kórházban pedig ismét végezhettek gyógyító tevékenységet. Az irgalmas rend a történelem során Egerben, Vácott, Pécsett, Pápán és Budán működtetett gyógyszertárat, valamennyit 1950-ben zárattak be. A pécsi Gránátalma patika, amely a templom melletti, emeletes épületben működik ismét, 1996-ban került vissza az irgalmas rend kezelésébe.

Külső leírása

Észak-déli tengelyben, a Belvárosi Plébániatemplommal (dzsámi) szemközt áll a Magyarországon meglehetősen egyedi megjelenésű, olaszos hatású, barokk-eklektikus templom. Déli és keleti oldalán körbeveszi a kórház és rendház épülete, nyugati oldalhomlokzatán az oldalkápolna nyúlik ki hangsúlyosan, illetve emellé a templom képét, tömegét jelentősen rontó bazársor épült.

Főhomlokzatát a historizáló elemek gazdagsága jellemzi, a főpárkányig tartó falszakaszt ión fejezetű lizénák három részre osztják. Mindháromban egy-egy félköríves nyílás látható, a középső Kis György posztamensen álló Nagyboldogasszony szobrának helyet adó fülke. A szobor alatt a kőkeretes, timpanonos szemöldökkel ellátott főkapun juthatunk a templomba, a kőkeret tetején a kapucinus címer látható. Mindhárom falsáv tetején egy-egy koszorú látható. A főpárkány alatt a következő feliratot olvashatjuk: "S. SEBASTIANO M. SACRATA A F.F. MISERICORDIAE", a párkány fölött a torony alján: "FRONTISP ETTVRNEO CONSTR MDCCCLXXXVII".

A tetőzet magasságában falazott toronyszakasz következik korinthoszi lizénákkal, timpanonos oromzatzárással. A timpanon alatt indák és girlandok között angyalfejek jelennek meg. A torony ezen szakaszának két oldalán a homlokzat lépésnyire beljebb ugrik, és egy keskeny erkély kap itt helyet, korlátja kőbábos kialakítású. A torony lépcsőházi szakaszának főhomlokzati takarófala mögül, mintegy kulisszafal mögül magasodik a tetőgerincen ülő, nyitott harangház. A négyzetes szakaszon ülő, hengeres harangházat nyolc dór oszlop veszi körül. Záró párkánya fölé kicsiny, csegelyes kupola borul. Keresztje a Bazilikához hasonló, térbeli kereszt.



A liturgikus tér

Belsejének építészeti kialakítása egyszerű. Az egyhajós teremtemplomot fiókos dongaboltozatos mennyezet borítja. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven szintén a golgotai jelenet tárul elénk. A diadalív két oldalán intarziás mellékoltár állnak, az egyenes záródású szentélyben pedig a Szent Sebestyén vértanúságát elénk táró főoltár jelenik meg, két oldalán Szent László és Szent István festménye látható, még a felső, lant alakú kép a Szentháromságot ábrázolja. Két mellékoltára Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt. Az oldalkápolnában tabernákulumos, rokokó oltár kapott helyet, főképe Szűz Máriát ábrázolja Jézussal, alatta Pió atya képe látható. Kétoldalt kisebb és nagyobb méretű angyalok jelennek meg. Szószéke egyszerű, visszafogott kialakítású. A hangvető tetején a tízparancsolat táblái, illetve kereszt, alján a Szentlélek galambja látható. A szószék melletti falon, az oldalkápolnával szemközti képen Krisztus golgotai szenvedése és a kereszt alatt síró Mária látható. A berendezés ma csaknem eredeti, sértetlen, barokk állapotában tárul elénk. A mennyzetképek azonban 20. századi alkotások Giovanni Domenico Tiepolo festményeinek másolatai, Graits Ede munkái 1908-ból. A szentély felöli mennyezetfreskó Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A bejárat felöli karzat a 18. század második felében készült, orgonáját a pécsi Angster cég készítette.



Miserend

2009-ben a hétköznap 7 és fél 9, vasárnap 9, 10.30 és 19 órai kezdettel mutatnak be szentmisét. A 10.30-kor kezdődő szentmise gitáros jellegű.

Irodalom

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécsi. Műszaki Kiadó. Bp, 1956.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Dr. Kolta János: Pécs, Panoráma. Bp, 1975.

www.miserend.hu

www.pecs.hu

www.irgalmasokpecs.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc