Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pécs, Assisi Szent Ferenc plébániatemplom
(Ferences templom, Barátok temploma)


(Baranya megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Története

A Dómtól az Apáca utcán végigsétálva a város egyik újabb színfoltját, a ferencesek templomát, a Szigeti Külváros plébániatemplomát csodálhatjuk meg. A ferencesek a Korody család adományából hozták létre első pécsi rendházukat, amelyről az első említés 1309-ből való. Középkori, kéttornyú templomukat ugyancsak az ő adományukból építették fel a XIV. század elején. A gótikus épület a ferencesekre jellemző, téglány alaprajzú hajóval, nyújtott, kelet felé néző szentéllyel épült meg. A török időkben a templomot lerombolták, egy részét Memi Pasa dzsámijává alakították, a korábbi szentély mögött, a mostani főbejárat előtt pedig felépítették Memi Pasa fürdőjét, amelynek maradványai szépen feltárt állapotban tekinthetők meg.

Miután a megszálló törökök elhagyták a várost, ismét a ferences szerzetesek kapták meg, akik kezdetben a dzsámiban tartották alkalmaikat, mutattak be szentmisét. 1715-ben vetődött fel az új templom felépítése, és 1718-ban neki is láttak az építkezésnek. A legjelentősebb változások 1727-ben történtek. Megváltozott a templom tájolása, hiszen a barokk kor már szabadabb téralakítást tett lehetővé és eltekintett a középkorban szokásos keleteléstől. A főoltár a szentélyével együtt átkerült a nyugati oldalra, a keleti oldalon pedig ajtót nyitottak. Az épület új alaprajzi rendszere nagyjából ebben az időben alakult ki. A torony 1758-ra, a teljes templom pedig 1760-ra készült el barokk stílusban. 1789-től plébániatemplom. Az épületre a későbbi korok is jól látható módon rátették nyomaikat. 1807-ben készült el copf, hagyma formájú toronysüvege, majd 1880 és 90 között az eklektika szellemében homlokzatait teljesen átalakították, és a templom képében nagyban domináló kváderköves díszítéssel látták el.

A legutóbbi nagy építkezés 1925 és 26 között történt P. Oberten Odilo rendházfőnök kezdeményezésére. Ekkor a hajót északról kísérő kápolnasort egybenyitották, mellékhajóvá alakították, és elkészült az északi homlokzat külső, mellvédszerű, Colosseum-motívumos arca. Ugyanennek az átalakításnak az eredménye a gyóntatófolyosóval körbevett szentély, a szintén az apszis mögött kialakított könyvtárszoba és a belső festés is.

Külső képe

A templom a Rákóczi út sarkáról és a Ferences utca teljes szakaszáról tárul fel, keleti és déli oldala körbeépített. Keleti irányba néző, téglány főbejárata kicsiny timpanonnal van ellátva, fölötte erőteljes kiülésű lizénákkal közrefogott és ívesen megmozgatott párkánnyal lezárt kórusablak látható. A főpárkány alatt eklektikus díszítés: metopék között rózsa-ornamentika. A főhomlokzatot lezáró, háromszögű oromzaton Ungváry Sándor mozaikfestménye látható: ferences szerzetesek hódolnak Jézus előtt. A bejárattól jobbra áll a 25 méter magas torony, a templom külsejének egyetlen eredeti, barokk formájában megmaradt részlete áll. A tövében álló, fülkében elhelyezett feszület 1925-ben készült, P. Oberten Odilo ferences rendházfőnök munkája. A torony a főpárkány alatt még erősen káderezett, fölötte viszont átvált a barokkra jellemző formanyelvre. A harangok szintjén kosáríves ablak, majd fekete számlapú óra következik órapárkánnyal, majd pedig a párnatagos, zömök hagymasisak zárja a látványt. Oldalhomlokzatán az ívek és lizénák által tagolt, a római Colosseumhoz hasonlító kiképzés jelenik meg, amely a szentélynél ugyanebben a megjelenésben folytatódik egészen a rendház faláig, amelyet az utcáról már nem láthatunk, csupán a légifotóról figyelhető meg. Az északi hosszoldalon eklektikus kapu nyílik, fölötte hatalmas kővázával megtört timpanon.

Belseje

Belső hossza 30 méter, a főhajó szélesség 10, a melléhajóé 6 méter, tehát a teljes belső szélesség összesen 16 méter. Az előcsarnokba belépve megdöbbenti a látogatót a templom gazdag, igényes barokk belseje, berendezése. A tér érdekessége, hogy kéthajós: egy fő- és egy mellékhajóra tagolódik. A főhajó fölé fiókos dongaboltozat borul, melyet a fiókok csatlakozásánál három freskóval láttak el, ezek Assisi Szent Ferenc rendalapító életéből ábrázolnak egy-egy jelenetet, Korényi József tervei alapján Éber Sándor festette meg őket. Az oldalhajó kápolnái fölé csegelyes félgömbkupolák borulnak.

Mindkét hajó megragadó elemei a barokk mellékoltárok, valamennyi egységesen Jani Lukács pécsi ferences testvér műhelyében készült 1768-ban. A főhajóban a bejárat felöli első Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére készült, a szentet megjelenítő szobor két korinthoszi oszlop között, fülkében áll, jellemző a több helyen előforduló, gazdagon aranyozott volutás díszítés. A főpárkány feletti felső részben Szűz Máriát láthatjuk a Kisdeddel. Ezt követi Szent József oltára, amely az előzőhöz képest kissé visszafogottabb díszítésű. A szentélyhez legközelebb eső Jézus Szíve oltár kiképzése a Szent Teréz oltárhoz hasonlít, Jézus szobra fölött a ferencesek jelképe látható. A mellékhajóban Szent Antal, Szent Anna, valamint a nyugati végén Szent Katalin és Szent Borbála oltára áll, mindhárom az előbbiekhez képest kevésbé díszített, viszont elegáns kivitelű, nagyobb méretű építmények két-két korinthoszi oszloppal.

A szentélyt szintén csegelyes kupola fedi. Freskóját Gebauer Ernő festette. Az oltár 1760-ban készült máriagyüdi és siklósi márványból. A főoltárkép, amely Assisi Szent Ferenc elragadtatását ábrázolja, korábban, 1737-ben készült. A Szent József és a Jézus Szíve oltár között áll a rokokó szószék, hangvetőjén a Szentlélek galambjával, kosarán pedig angyalokkal. A szószék, a gazdagon faragott, nemzeti jelképekkel is ellátott padok, az orgonaház és a tiroli márványból készült keresztút a 18. századtól a 20. század elejéig működő ferences rendi asztalosműhely és szobrászműhely alkotása. Ugyancsak a ferencesek készítették a karácsonykor megtekinthető, életnagyságú szobrokból álló, híres betlehem szoborcsoportot.



Orgona

A bejárat fölött, egyszerű, szögletes pillérekre támaszkodó, rokokó famellvéddel ellátott kóruson emelkedik a csaknem teljes szélességet és magasságot kitöltő hangszer. Az orgonát Angster József 32. műveként építette 1879-ben, majd ugyancsak az Angster-cég építette át 1945-ben. Három manuálos és 30 regiszteres. A kéttagú orgonaházat a ferences barátok faragták.

Harangok

Két harangja van. A nagyharang 800 kg-os, 118 cm az alsó átmérője, Novotny Antal öntötte 1906-ban Temesváron. A kisebbik harang 400 kg tömegű, 90 cm az alsó átmérője. Weinbert Klára öntötte Pécsett 1846-ban.

Miserend

A templomban 2009-ben szentmisét vasárnap 8, 9.30, 11 és 17 órai kezdettel, hétköznap 7.15 és 17 órai kezdettel mutatnak be.

Irodalomjegyzék:

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. h.n. 1998

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei - műemlékei. Műszaki Kiadó. Bp, 1966.

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécsi. Műszaki Kiadó. Bp, 1956.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Dr. Kolta János: Pécs, Panoráma. Bp, 1975.

A templom bejáratánál kihelyezett ismertető.

www.miserend.hu

www.kolostorut.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc