Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



A harangtorony működés közben >>>
Pécs, Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom
(Belvárosi templom / Gázi Kászim pasa dzsámija)


(Baranya megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A középkori Szent Bertalan templom

A Mecsek melletti, hangulatos nagyváros emblematikus épülete határozza meg a város főterének arculatát. A középkorban ezen a helyen alakult ki a város vásártere, ahol a 13. században Bertalan püspök plébániatemplomot építtetett Szent Bertalan apostol tiszteletére. Ez az épület a 13. század végén jelentősen megrongálódott, amikor Mizse nádor felgyújtotta az egész várost templomával együtt. Az igen egyszerű, egyhajós, négyszögű szentéllyel ellátott templom helyébe új, gótikus stílusú, boltozatos, támpilléres templom épült, a hajónál keskenyebb, nyújtott, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel és a főhomlokzat jobb oldalán álló toronnyal. Ez az épület 1335-ben készült el. A lakosság rohamos növekedésnek indult, ami szükségessé tette a bővítést. Két oldalhajóval háromhajóssá bővítették a 15. században. Kapisztrán Szent János már ebben a templomban mondhatta el a török ellen lázító prédikációját.

Templomból dzsámi

1543-ban a törökök elfoglalták Pécset is. Templomaira a kereszt mellé felkerült a félhold is. A Szent Bertalan templom egy ideig megmaradt, csak mecsetként funkcionált. A legenda szerint Gázi Kászim pasa egy magyar keresztény rabszolga váltságául nagy jövedelemhez jutott, amiből Pécs főterén felépítette impozáns Dzsámiját. A pasa még 1543-ban leromboltatta a középkori Szent Bertalan templom és helyébe, annak köveiből megépíttette a ma is látható Dzsámit. Az épület 1546-ra készült el. A méltóságteljes, komoly méretekkel rendelkező épületnek igen nagy híre volt. Ez az épület a mainál jóval értékesebb volt. Evlia Cselebi az isztambuli Szelim-dzsámihoz hasonlítja. Bejárata előtt két kupolával fedett előcsarnok és egy égbe nyúló minaret állt. Bejárata eredetileg az északi oldalon volt.

Dzsámiból keresztény templom

1686-ban az országgal együtt Pécset is felszabadították a császári seregek. A dzsámit a jezsuita rend kapta meg, akik fokozatosan római katolikus templommá alakították. Eltávolították belőle az iszlám tárgyakat, berendezéseket, majd a csaknem üres, "megtisztított" templomban szentmisén adtak hálát azért, hogy a templom ismét keresztény kézre került. Első oltára Thüngen tábornok adományából készült, később Szent Apollónia, Xavéri Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác tiszteletére készült barokk oltár. Díszes főoltára 1712-ben készült el, Szent István, Szent László, Szent Kázmér, Szűz Mária és Szent Imre szobrával. Igazi barokk térré 1754-ben alakult át, amikor Schlick Prokopius jezsuita atya tervei szerint a teljes belső átalakult, ugyanebben az évben Neff János megerősítette az akkorra igen rossz állapotban kerülő kupolát. A korábbi bejárati oldalon diadalívet nyitottak, amelyből a szentély nyílt, annak két oldalán pedig sekrestye és Szent Alajos oldalkápolnája állt, mögé pedig alacsony, barokk tornyot emeltek tetején hagymasisakkal. A templomot a rendházzal (később cisztercita gimnázium) áttört árkádsorral kötötték össze.

Miután II. József király eltörölte a jezsuita rendet, a város lett a templom kegyura. A király a templomot az ifjúság lelki gondozásának céljára ítélte. 1813-ban az akkor a városba érkező cisztercita szerzetesek vették használatba a templomot, amelyet 1823-ban renováltak A felújítás után, 1829-ben felszentelt templomot Gyertyaszentelő Boldogasszonynak ajánlották. A neoreneszánsz torony és a szintén e stílus jegyeiben átalakított tambur és kupola 1899 és 1906 között készült.

Helyreállítás és modern stílusú bővítés

Az 1930-as évekre felvetődött a dzsámi eredeti állapotának helyreállítása, ugyanis a barokk és historizáló átalakítás teljesen kiforgatta az épületet eredeti jellegéből. Gosztonyi Gyula készítette el a műemléki helyreállítás terveit. Első lépésben az épület alsó, négyzetes részét restaurálták, visszaállították eredeti ablakait és lebontották szentély mögötti tornyot. A tambur csak az 1960-as években, a '60 és '65 között tartó, Nendtvich Andor tervei szerint történő felújítás során nyerte el eredeti formáját és a kupolát is visszaalakították félgömbkupolává. A tervek között két minaret megépítése is szerepelt, amelyek harangtoronyként funkcionáltak volna, azonban erre a II. világháború miatt nem került sor. Az ekkor már igen szükségessé vált bővítésre pályázatot írtak ki, amelyet Körmendy Nándor nyert meg, így 1939 és 1940 között az ő tervei szerint északi irányba modern stílusban kibővítették, a bővítés alapterülete nagyjából azonos a dzsámiéval. Emiatt bejárat a déli oldalon maradt.

A helyreállítás előtti állapot:


Külső leírás

Pécs főterét méltóságteljes tömegével uralja Magyarország legnagyobb török kori műemléke. A középkori Szent Bertalan templom szentélye kelet felé nézett, a dzsámit viszont Mekka felé tájolták. A négyzet alaprajzú, kubusszerű főtömeg fölött a nyolcszögű kupoladob és a kupola helyezkedik el. A főtömeg ablakai szamárhátívesek, a kupoladobéi pedig csúcsívesek. A belsőbe a tér felöl nyíló, téglalap alakú ajtók nyílnak. Külső magassága 22,6 méter, a kupola átmérője 16,2 méter. A kupola csúcsára az átalakítás után félholdat és keresztet helyeztek. Már a külső szemlélődés során is szembeötlően elüt a modern hozzáépítés, amely mintegy hatalmas félköríves apszis csatlakozik a dzsámihoz. Ez az épületrész nyílásaiban és anyaghasználatában is teljesen más hangulatú. Az oldalkápolnákba hatalmas, téglány, opálos ablakok engedik be a fényt, az apszis ablakai pedig kör alakúak.

A belső tér

Belépve meglehetősen furcsa, szokatlan elrendezésű liturgikus térbe érünk. A belső gyakorlatilag két jól elkülöníthető templomból áll: a dzsámiból és a modern bővítésből, amelyeket diadalív köt össze.

A tulajdonképpeni dzsámi-tér a 20. században került helyreállításra, amikor is műemléki és turisztikai megfontolásból visszakerültek eredeti berendezési tárgyai, törekedtek a korhű anyaghasználatra, színvilágra, illetve felszínre hozták eredeti falrészleteit. Mivel itt is római katolikus szentmiséket mutatnak be nap mint nap, berendezésben a keresztény és az iszlám tárgyak, motívumok és utalások vegyülnek. A bejárat mellett a mihrábfülkét tekinthetjük meg, ez a törökök szentélye, imafülkéje volt, amely Mekka felé néz és a tizenkétszög hét oldalával zárul. Két oldalán török kori falfestés került elé, amelyen felfedezhető Allah és Mohamed neve. A mihráb egyik oldalán valaha szószék állt, az ún. mimber, előtte felolvasóállvány. Ma az imafülke fölött feszület látható, mellette és fölötte pontyhátú ablakok engedik be a fényt, ezek mindegyike vörös-fehér kövekből kirakott boltozattal van ellátva. Üvegezésük szintén a korabeli megoldásoknak megfelelő, kerek üvegtárcsákkal történt, amelyet majolikarácsba helyeztek. A kupola meglehetősen furcsa, több gömbhéjból álló csegelyekkel kapcsolódik a négyzetes belső térhez. A csegelyek alatt sztalaktit díszítésű, lépcsősen fülkévé méllyedő oszlopok futnak végig, melyek könnyed hatást keltenek, a fülkékben egy-egy szobor áll (Jézus Szíve, Szűz Mária, Szent Antal és Szent Margit). Az oldalfalak és a csegelyek diadalívei az ablakok boltozatához hasonlóan piros-fehér színűek. A tér fölé gazdag, népies díszítőfestéssel ellátott kupola borul, domináló színe az arany és az égszínkék a sárga, apró csillagokkal. Körbe keretbe foglalva növénydísz, illetve női angyal alakja váltakozik. A bejárattal szemközti falat az impozáns diadalív töri át. Alatta a két teret összekötő oltár, fölötte pedig Gebauer Ernő pécsi festőművész alkotása látható, amelyen a kis Jézust bemutatja a templomban anyja, Szűz Mária. A kép egyben oltárképként is szolgál.

A két oldalsó, kisebb árkádon jutunk a modern hangvételű másik térbe, amely már sokkal jobban hasonlít egy katolikus templomhoz. Ennek elrendezése fordított, mint a dzsámié. A diadalívvel szemben, a karzaton az Angster József pécsi orgonaépítő által készített, hatalmas méretű orgona látványa fogadja az ide beérkezőt. Két oldalán Gebauer freskói láthatóak. Az orgonától balra Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának, háttérben a pécsi székesegyház látható. Másik oldalán a Nándorfehérvárott a törökkel szemben diadalmaskodó Kapisztrán Szent Jánost és Hunyadi Jánost láthatjuk. A diadalív ezen oldalán két kompozíciót láthatunk, a bal oldalinak Jézus Szíve, a jobb oldalinak Mária Szíve a témája. Jézus Szíve irgalmáért és oltalmáért a város férfi hívei és szerzetesei könyörögnek, háttérben a diadalív freskókompozíciójának leghangsúlyosabb elemeként a dzsámit láthatjuk még a régi, 60-as évek előtti, neoreneszánsz kupolával. Jobb oldalon a város apácái és hívő asszonyai, leányai róják le tiszteletüket Szűz Mária, a templom oltalmazója előtt. Háttérben a négytornyú pécsi székesegyház, a máriagyüdi kegytemplom és a sümegi templom látható, ám ezek a freskón sokkal kisebb méretűek, mint a belvárosi templom. A karzat nagy fesztávú árkádjai mögött Gebauer stáció-sorozata látható. A modern térbővítmény sík mennyezettel fedett.

Az apszis két oldalán oldalkápolna és sekrestye húzódik. A nyugati oldalon láthatjuk a Szent Mór pécsi püspök tiszteletére felszentelt oldalkápolnát, amelynek falait a templom régi oltárképei borítják, nagyméretű, modern ablakait a templom elbontott, barokk ablakainak üvege díszíti. A nyugati oldalon lévő kiugrásban a sekrestye húzódik. A templom modern bővítménye alatt kripta húzódik, freskóját Gebauer Ernő festette.

Orgona

Az apszis karzatának középső harmadát kitöltő, impozáns hangszer már a fal mögül is kíváncsivá teszi a látogatót. Mint ahogy az összes pécsi orgonát, a dzsámiét is Angster József pécsi orgonaépítő, a magyarországi orgonaépítők egyik legnevesebb mester tervezte. 1886-ban 3 manuálos, 30 regiszteres hangszer készült, amit 1930-ban 35, 1941-ben 44 regiszteresre bővítettek föl. A korábban csúszkaládás rendszert 1930-ban táskaládássá bővítették.

Torony és harangok

A Szent Bertalan templomnak a XIV. századi alaprajza alapján volt tornya. A török idők elmúltával a szentély mögé emeltek tornyot. Első harangjait a szalántai plébános adományozta a XVII. század végén. A XIX. század végén a megmagasított toronyba új harangok készültek. A tornyot az 1930-as években bontásra ítélték, mivel az a dzsámi stílusával nem fért össze. A modern bővítmény egyik oldalkápolnája fölött haranglábat emeltek a templom II. világháborúban megmenekült két harangjának felfüggesztésére, azonban esztétikai okokból hamar elbontották ezt is. A 290 és 190 kg-os harang sokáig használatlanul, raktári tárgyként sínylődött. A templom mögött 2004-ben közadakozásból, Kele Pál apát-plébános kezdeményezésére készült el Pécs legújabb látványossága, a Magyarországon teljesen egyedülálló műszaki létesítmény: a mozgó harangláb. A háromszög alaprajzú, egyszerű acélcsövekből álló szerkezet alapállásban 5 méter, az arra járók szinte a harangok feliratát is le tudják olvasni az utcáról. Harangozáskor az építmény 13 méteresre kimagasodik, majd a miután elhallgattak a harangok visszahúzódik alapállásba. Tervezte Bachmann Zoltán és a Pollák Mihály Egyetem Műszaki Kara.

Az haranglábon három harang található. A Szent Mór és Szent Bernát nagyharang 290 kg-os, 79 cm alsó átmérőjű, Szlezák László öntötte 1950-ben Budapesten.

Felirata:
"ISTEN DICSŐSÉGÉRE SZENT MÓR ÉS SZENT BERNÁT TISZTELETÉRE A KÉT VILÁGHÁBORÚBAN ELVITT NÉGY HARANG PÓTLÁSAKÉNT ADOMÁNYOZTÁK A PÉCS-BELVÁROSI EGYHÁZKÖZSÉG HÍVEI AZ ÚRNAK 1950-IK ÉVÉBEN."

Másik oldalán Szent Bertalan domborműve látható.

Az Árpádházi Szent Margit középharang 190 kg-os, 66 cm alsó átmérőjű és szintén Szlezák László öntötte 1950-ben Budapesten.

Felirata:
"A TELJES SZENT HÁROMSÁG DICSŐSÉGÉRE, ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT TISZTELETÉRE AZ 1950-IK SZENT ÉVEMLÉKÉRE A PÉCS BELVÁROSI PLÉBÁNIA"

Másik oldalán Árpádházi Szent Erzsébet domborműve látható.

A Szent Pál lélekharang: 90 kg-os, 50 cm alsó átmérőjű. Jan Felczynski öntötte Legyelországban, Przemyslben 2005-ben.

Felirata:
"HEINRICH DE RAEDT, NIKOLAUS DE WOLF, KARL HOFER, FRANZ-JOZEF HÜLSMANN, KELE PÁL BARÁTI ADOMÁNY AIBÓL 2005-BEN."

Felső pártázatán körbefutó szöveg: "JANUSZ FELCZYNSKY ODLEWNIA DZWONÓW PRZEMYSL" Másik oldalán Szent Pál domborműve látható. Alatta felirat: "SZENT PÁL APOSTOL TISZTELETÉRE"

A harangláb alatt Szent Bertalan modern szobra emlékeztet a középkori templomra, Rétfalvi Sándor szobrászművész modern alkotása.

Forrásmunkák:

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Bikfalvi Géza: A pécsi Irgalmasok (Belvárosi) temploma

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécs, Bp. 1956.

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei-műemlékei, Bp. 1966.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Gosztonyi Gyula: A várostemplom építéstörténete, Pécs, 1944.

Homa János: A turbános templom harangja. Keresztény Élet 11.sz, 2003.

Dr. Kolta János: Pécs, Bp. 1975.

Levárdy Ferenc: Pécs, belvárosi plébániatemplom; TKM, Bp., 2006.

Levárdy Ferenc: Pécs, belvárosi plébániatemplom; TKM, Bp., 2000.

Levárdy Ferenc: Pécs, belvárosi plébániatemplom; TKM, Bp., 1991.

Vörös Márton: Pécs. Officina Bp., 1941

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc