Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pécs, Szent Ágoston plébániatemplom
(Ágoston rendi templom)


(Baranya megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Története

A belváros északkeleti sarkában, a töredékeiben megmaradt városfalon kívül, az Ágoston tér közepén áll a barokk, egykori szerzetesi templom. Története nagy hasonlóságot mutat több pécsi temploméval. Az első templom ezen a helyen a középkorban épült fel, ennek kinézetéről, építésének idejéről keveset tudunk. A törökök dzsámivá alakították, ezt bizonyítják a hajó oldalfalában a restaurálásakor talált szamárhátíves ablakok, amelyeket felszínre hoztak. A templom falai feltehetőleg egyéb középkori és török időkből származó részletet is tartalmaznak. A török kivonulását követően, a 18. században keresztény templommá vált. 1710-ben Ágoston rendi szerzetesek telepedtek meg Pécsett, akik megkapták az itt álló dzsámi, és helyébe annak alapjain, valamint építőanyagát felhasználva új, barokk templomot építettek fel 1712-re. Ez az épület közel 40 év használat után, 1750-ben tűzvész martalékává vált. 1770-re eredeti formájában állították helyre, változás azóta nem történt a külsején.

Külső képe

Északkelet-délnyugati tengelyben álló a barokk épület szentélye keletelt. Homlokzati tornya 28 méter magas. Külső megjelenésében az egyszerűbb barokk templomok közé tartozik. Az épület tömegéhez képest erőteljes torony földszintjén szegmensíves, kőkeretes ajtó nyílik, a kapu fölött feliratot olvashatunk: "Nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned Istenünk". A szintén kőkeretes, félköríves kórusablak két oldalán egy-egy ismeretlen alkotótól származó szobrot láthatunk. Jobb oldalt Remete Szent Pálé, bal oldalt Nepomuki Szent Jánosé. Szoborkutatók szerint mindkét szobor utólag került a fülkékbe, mivel egyik sem a templom védőszentjét ábrázolja és méretükben sem illeszkednek a szoborfülkékhez, sőt, jobban szemügyre véve egymáshoz sem. A Nepomuki Szent János szobor egyes feltételezések alapján a templom előtti kutat díszítette egykor. Az oldalhomlokzaton az oldalkápolna és a sekrestye között a felszínre hozott, szamárhátíves dzsámi-ablak látható.



Belső leírása

Belseje visszafogott berendezést és festést kapott. A szentélyben a védőszent, Szent Ágoston főoltárképe látható, ez a templom építésével egyidős, 18. századi alkotás, alatta szoborfülkébe foglalt, két-két oszlop által közrefogott tabernákulum áll, ez 1727-ből való. A hajónak négy mellékoltárában gyönyörködhet a látogató. A szentély diadalívének bal oldalán Szent Vince hatalmas oltárképe áll, lejjebb, két jón oszlop között Jézus Szíve kicsiny képe látható. Jobb oldalon Nagyboldogasszony megdicsőülését ábrázoló nagyméretű festmény, lejjebb pedig a Szűz Mária Szíve festmény az előbbivel teljesen megegyező elrendezésben. A Szent Vince oltár előtt áll a szószék, mellvédjén a négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János látható, mellettük a jelképeik, kezükben az evangéliumot jelképező könyv. A hangvető tetején Szent Ágoston alakja magasodik, alján pedig a Szentlélek látható galamb formájában. A Szent Vince oltár és a szószék között feszület áll, alatta Szűz Mária szomorú alakja, vele átellenben, a Nagyboldogasszony mellékoltár mellett a missziói kereszt. A hajó közepén egy-egy oldalkápolna nyílik. Az északiban kapott elhelyezést a Dóm korábbi barokk oltára, amely a templom legértékesebb berendezési tárgyának mondható, ez a Fájdalmas Anya oltár, amely a keresztről levett fiát a kezében tartó és sirató Szűz Máriát ábrázolja, fölötte kereszt húzódik egészen a zárópárkányig. Az oltárépítmény a bécsi Martin Fischer műve a 18. századból, maga a szobor Bauer Ferenc alkotása, 1789-ben készült. A neoromán átépítés során került át a székesegyházból. A vele szemközti kápolnában Jézus Szíve 1945-ben készült modern, egyszerű oltára áll: a tabernákulum fölött egyszerű, fehér színű Jézus-szobor, majd fölötte a színes ólomüveg ablakon ismét Jézus jelenik meg kipreparált szívvel.

A hajót háromboltszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a boltszakaszokat kettős heveder tagolják, melyek egyszerű, dór fejezetű falpilléreken nyugszanak. A két oldalkápolna fölé szintén csehsüvegboltozat borul. Falfestményeit a legutóbbi restauráláskor eltűntették. Csupán Stefán Henrik 1936-ban készült modern falfestményei maradtak meg. A két oldalkápolna diadalívén angyalok teszik tiszteletüket az oltári szentség előtt. A bejárattól balra, az északi falon Szent Ágoston és Szent Mónika freskóit láthatjuk, a kórus felölin a "könnyek gyermeke" felirat utal a szent életére, a szentély felőlire pedig ez van írva: "Tűnődtem ezeken, s Te segítettél".



Orgonája

A félköríves árkádok fölött húzódó kóruson áll a kéttagú, pozitívorgonával ellátott orgonaház, a hangszer három manuállal és 31 regiszterrel rendelkezik, 1889-ben építette az Angster-gyár, majd ugyancsak ők építették át 1938-ban. Legutóbb 1956-ban Stach Mihály építette át.

Harangjai

Három harangja van. A nagyharang 600 kg-os, 100 cm alsó átmérőjű, Weinbert Péter öntötte Pécsett 1828-ban, középharangja 300 kg-os, 82 cm alsó átmérőjű, Rudle Ignác öntötte Pécsett 1929-ben. A lélekharang 80 kg-os, 50 cm alsó átmérőjű, Rudle Ignác öntötte Pécsett 1929-ben.

Toronyzene

Zenélő toronyórája a templom egyik legegyedülállóbb alkotása, a bányászok emlékét idézi. 2004. szeptember 3-án szentelték fel a Pécsi Bányászattörténeti Alapítvány adományából elkészített toronyzenét. A történelem során a Mecsek gazdag nyersanyaglelőhellyel látta el az országot, a környék településein jelentős bányászat és bányászati kultúra élt, amit az idősök és leszármazottak mindmáig őriznek. Az alapítvány 12 templomon és épületen helyezett el térzenét. Pécsett a Szent Ágoston templom környékén terült el a bányatelep, valamint itt vezetett az út a bányákhoz. A műszakváltáskor, 14 és 18 órakor szólt a munkába hívó jel, a klopacska, aminek ritmusára Kiricsi László dallamot írt, ezt játssza a szerkezet ezekben az időpontokban. Vasárnap pedig óránként a bányászhimnuszt hallhatjuk. A zenélő órát Gulácsi és Fia Elektromechanikai Kft. készítette. Az alapítvány által állított toronyzenével ellátott órák: a vasasi, a bakonyai, a kővágótöttösi, a szászvári, a cserkuti templom, a somogyi művelődési ház, a pécsi a MÉV igazgatóság és a pécsi Bányászmúzeum épületén került kialakításra. Valamennyi óra egyszerre szólaltatja meg a fent említett dallamokat. Pécsett a fenti épület zenéin túl a Városháza órája és a belvárosi templom (dzsámi) Szent Bertalan harangtornya gyönyörködteti kellemes zenével az arra járókat, turistákat, városlakókat. Valamennyit Gulácsi János tervezte és Kiricsy László zeneszerző írta a dallamukat.

Miserend

2009-ben a hétköznap 18, vasárnap 7, 8.30, 10 és 18 órai kezdettel mutatnak be szentmisét. A 8.30-kor és 18 órakor kezdődő szentmise ifjúsági jellegű. Minden hónap harmadik vasárnapján 11 órakor horvát nyelvű szentmise celebrálására kerül sor.

Irodalom

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. h.n. 1998

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei - műemlékei. Műszaki Kiadó. Bp, 1966.

Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: Pécsi. Műszaki Kiadó. Bp, 1956.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Dr. Kolta János: Pécs, Panoráma. Bp, 1975.

Dr.Romváry Ferenc: Pécs szobrai

A templom bejáratánál kihelyezett ismertető.

www.miserend.hu

www.kolostorut.hu

Vasárnapi toronyzene (bányász himnusz) >>>

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc