Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pápa, Református Újtemplom

(Veszprém megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A reformáció és ellenreformáció időszaka

Pápát a reformáció viszonylag korán elérte, hiszen a város földesura, Thurzó Elek már 1527-ben a hitújítás oldalára állt, 1535-re pedig szinte az egész város evangélikus lett. Mivel katolikusok nem voltak, erőszakmentesen protestánssá lett a Fő téren álló plébániatemplom, amelyben 1580-ig a lutheri, utána pedig kálvini hitelveknek megfelelően folytak az istentiszteletek. Ez a templom a törökkel vívott háborúk idején elpusztult, 1610-ben újat építettek helyette, de 1629-ben tűzvész martaléka lett. A 17. század második felétől megerősödött az ellenreformáció országszerte. Pápán 1659-től kezdődnek a konfliktusok, ugyanis ebben az évben Esterházy Pár főúr fellép a protestánsok szabad vallásgyakorlata ellen. 1660-ban elveszik, és a katolikusoknak adják a nemrég újjáépített templomot. A pápai református diákok ellenállása miatt a Devecserből hozott fegyveres katonaságnak sikerült csak elfoglalnia a templomot. A templomfoglalás közben a diákok közül néhányan felmásztak a toronyba, hogy félreverjék a harangokat. A diákok közül egyet Vratics hadnagy lehajítatott a toronyból, így halálos áldozata is lett a küzdelemnek.

Ezután a reformátusok új, nagyméretű templomot építettek 1663-ban. 1714-ben ismét rettegés töltötte el a reformátusokat, mivel ebben az évben elvették az evangélikusok újonnan felépült templomát, így félő volt, hogy a reformátusok is hasonló sorsra jutnak. A félelem nem volt alapozatlan, 1718-ban megérkezett a királyi rendelet a református templom bezáratásáról. Ettől az évtől kezdve a mai Öregtemplom helyén álló fészerben tartották istentiszteleteiket. 1720-ban egy hónapra visszakapták templomukat, majd ismét betiltották használatát, a továbbiakban istállóként üzemelt az épület. 1752-ben kelt Mária Terézia levele, melyben megtiltja, hogy a reformátusok a város bármely pontján szabadon gyakorolják vallásukat. Prédikátorukat elűzték, a diákokat megfélemlítették. 1753-ban a királynő engedélyt ad, hogy a pápaiak a szomszédos Adásztevelre járjanak istentiszteletre.

Az Öregtemplom felépülése

A gyülekezet tagjai többször is fordultak Bécshez a szabad vallásgyakorlat megadásáért, mindhiába. A megoldást a II. József által kibocsátott Türelmi Rendelet tartalmazta. A rendeletet a vármegye sokáig nem tartotta törvényszerűnek, így a reformátusok csak 1787-re építhették fel ma is álló templomukat.

Az Öregtemplom tervezője Neumayer Lőrinc soproni mester volt. A Türelmi Rendeletnek megfelelően torony és harang nélkül épült. A templom kapuja nem nyílhatott az utcára, ezért épült elé a kétszintes parókiás ház, amely a templomot így teljes mértékben eltakarja, emiatt a Fő térről alig észrevehető. A parókia udvarában álló, rendkívül egyszerű, késő barokk és copf stílusban épült, téglalap alaprajzú templom kelet-nyugati tengelyű. Belsejét három oldalról tág kőkarzatok övezik. A centrális elrendezésű templomtér déli oldalán, a bejárat mellett helyezkedik el a gyönyörű fafaragó munkáról tanúskodó, díszes, barokk szószék, a 18. században készült Sopronban.

Az Öregtemplomot ma csak múzeumként használják (1972 óta), május és november között időszaki kiállításoknak ad otthont. A kiállítás sok szép egyházművészeti tárgyat és egyháztörténeti dokumentumot tár elénk.

Az Újtemplom építéstörténete

A pápai reformátusok megkötések között felépült régi temploma mintegy 100 év után kicsinek és múltjukhoz viszonyítva méltatlannak bizonyult. Már 1885-ben felébredt bennük a vágy, hogy egy nagyobb méretű templomot építsenek, amelynek van tornya és harangja, amelyben a hívek kényelmesen elférnek. Az egyik verzió az Öregtemplom átépítése lett volna, a másik, hogy új templom épüljön. Az Öregtemplomon állagmegóvás is esedékes volt, a bővítést a körbeépítettség nehezítette volna és csak 40000 koronával került kevesebbe, mint az új épület terveztetése, ezért amellett döntöttek. Nagy kérdés volt a megfelelő helyszín megtalálása. Telkéül az 1881-ben felépült új kőszínház helyét gondolták ki a presbiterek 1901-ben. 1906-ban Pápa város vezetése elé vitték szándékukat, akik 1910. decemberében megszavazták az akkor Széchenyi téren lévő színház lebontását és református templom építését, avval a kikötéssel, hogy ellenértéket kérnek a színház új helyen történő felépítéséhez. A telek megvásárlására 1911-ben került sor. A templomépítés legfőbb motorja Kis József lelkipásztor volt, aki 1926-ban bekövetkezett haláláig pásztorolta a gyülekezetet és gyűjtötte a lelki hajlékhoz szükséges adományokat.

Mint ismeretes, az I. világháború után nehéz idők jöttek, eltolódott a templomépítés is. A templomépítő bizottságot 1925-ben hozták létre, a tényleges munkálatok csak 1931-ben kezdődtek meg a színház lebontásával. 1932. szeptember 20-án tették le az alapkövet, a toronycsillag 1934-ben került a helyére, a berendezés 1937-ben készült, a felszentelés pedig 1941-ben a reformáció ünnepén történt meg.




Külső leírása

A Dunántúl legnagyobb református temploma, Dudás Kálmán tervezte. A kelet-nyugati tengelyben, főhomlokzatával kelet felé néző épület stílusában neoreneszánsz és neobarokk elemek késő szecessziós elemekkel keverednek. Főhomlokzati tornyai 50 méter magasak, közöttük íves oromzat húzódik, tetején kőkehely. A főhomlokzat közepét az orgonakarzat nagyméretű, hármas osztású ablaka tölti be, a tornyokon ugyanebben a magasságban egy-egy ikerablak jelenik meg. A jón oszlopokkal ellátott oszlopcsarnokon keresztül jutunk a belsőbe, a bejárata fölötti félkörívben a Kálvin jelmondatát olvassuk: "Szívemet hozzád emelem", alatta az égő szív motívuma, szintén Kálvin jelképe. Az előcsarnok teteje csipkés párkánnyal zárul, két oldalán egy-egy kőváza jelenik meg. Falai az ablakok magasságáig rusztikus terméskő burkolatúak. Az épület tömegéből kiemelkedő tornyok második emeletén vannak elhelyezve a harangok. A fölöttük lévő, ablakkal áttört szakasszal ér véget a toronyfalazat, melyre íves, ütemes vonalú toronysüveg borul. Maga a templomépület is rendkívül változatos és ütemes vonulatú. A főhajót alacsonyabb és keskenyebb kereszthajó szeli át, amely kívül negyed kör alaprajzú bővülettel csatlakozik a főhajóhoz. Oldalhomlokzatain három-három ablak látható, melyek közül a középső magasabb a szélsőknél. A tetőt piros szegélyekkel ellátott palatető fedi.

Az oszlopcsarnokon túljutva a karzat alatti előcsarnokba jutunk, ahol a II. világháborúban elhunyt pápai reformátusok emléktábláját és az ajtó fölött a következő feliratot láthatjuk: Istennek háza és az égnek kapuja (I Mózes 28,17).


Belső leírása

Belépve egyterű, áttekinthető csarnoktemplomba érkezünk. Ülőhelyeinek száma 1250. Három oldalról karzatok húzódnak. A bejárat felöli kétemeletes karzat felső szintjén az orgona található. Ez 2 manuálos, pedálsoros, 32 regiszteres hangversenyorgona. Az Öregtemplom 1858-ban készült orgonáját 1941-ben Angster József és fia által átszállították az új templomba, és ott felállították. A régi hangszer alkatrészeit is felhasználva 1949 és 59 között készült el a jelenlegi a Váci Cecília Orgonagyár munkája alapján. Tervezője Ákom Lajos volt, és Schäfer Ágoston építette meg a hangszert. Elektro-pneumatikus, csuszkaládás rendszerű, villanymotor hajtja benne a levegőt. A falak fehér-törtfehér színűek, melyeken visszafogott neobarokk stukkódíszek, tagozatok, párkányok jelennek meg. A belső fölé karcsú oszlopokon nyugvó, nagy fesztávú központi csehsüvegboltozat borul, melyhez négyoldalról dongaboltozatos terek csatlakoznak. A karzatok nagy kiülésű konzolokon nyugszanak. A két oldalsó karzat fölött középen egy kosáríves, kétoldalt egy-egy félköríves hevederív húzódik, a bejárat feletti karzat keskenyebb, viszont kétemeletes: a konzolokon nyugvó alsó karzat fölé dór oszlopokra támaszkodó emelet emelkedik, ahol a már említett orgona látható, mellette két díszes kandeláber. A tágas, gondosan faragott padok párhuzamos elrendezésűek. A bejárattal átellenben álló, díszes, kőkosarú szószék és az alatta kétoldalt lévő Mózes-szék az előttük lévő úrasztalával együtt 1937-ben készült Hittner József műhelyében Győrött. A szószék fölött három egyforma nagyságú ablakot látunk, fölötte felirat: "Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené". Az úrasztal előtt szép faragású, ókeresztény motívumokkal ellátott keresztelő medence áll, Percz János munkája. A szószék melletti bejáratok mellett, a karzatok alatt egy-egy márványtábla látható, a déli Huszár Dávid nyomdász-prédikátoré, míg az északi Balogh Séllyei István püspöknek és Kocsi Csergő Bálint kollégiumi rektornak, mint hitük miatt gályarabságba elhurcolt áldozatoknak állít emléket. A karzatajtók timpanonos kiképzésűek.

Harangok

Négy harangja van a templomnak, közülük a legnagyobb az északiban, a többi három a déli toronyban helyezkedik el.

A Diák-harang 1402 kg súlyú, 140 cm alsó átmérőjű, 1936-ban készült Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében. Felirata: "Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram téged tartottunk hajlékunknak, 1936." Másik oldalán: "Isten dicsőségére öntették a pápai kollégium volt és jelenlegi diákjai, megemlékezve arról, hogy a kollégiumot 250 éven át dajkálgatta a pápai szent ecclesia".

A Revíziós harang 798 kg-os, 115 cm az átmérője és a Diák-haranggal azonos származású. Nevét a rajta olvasható felirat alapján kapta: "Revízió-harangunk érchangja a feltámadásig országszerte hirdesse: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában". Másik oldalán: "Vígasztal az, ha meghalunk, feltámadunk, feltámadunk".

A templom legújabb harangja a Béke-harang, amely 427 kg-os, 90 cm az alsó átmérője. 1988-ban készült Gombos Lajos műhelyében, Őrbottyánban. Felirata: "Dicsőség a magasságban Istennek és e földön békesség és az emberekhez jó akarat".

A lélekharang 80 kg-os, 50 cm az átmérője, 1929-ben készült Szlezák László által, ennek a következő felirata van: "Azért mentem az égbe, hogy áldást hozzak a földre". Pápa-Öreghegyről hozták be a templom felépítése után.

A II. világháború előtt öt harangja volt, ezekből a 408 kg-os Szalóky-harangot és a 152 kg-os Gyenese-harangot elrekvirálták. A Szalóky-harang felirata volt: "Dicsér téged teljes szívem, én Istenem hirdetem neved" /Zsolt.138/. A Gyenese-harangot pedig Gyenese János és Lampérth Mária adományozta.

A harangok lengetése húzómágneses megoldással történik, kapcsolóóra vezérli őket. Vasárnap fél 10-kor a Revízió-harang, a 10 órai istentisztelet kezdete előtt mind a négy harang, 12 órakor pedig a Diák-harang szól. A harangozás minden esetben 3 percig tart. Temetések alkalmával mind a négy harang együtt szól.

Pápán a 2001-es népszámlálás alapján a kb. 33500 lakosból kb. 5200-an reformátusok, ami az egyházhoz, felekezethez tartozók 18%-át jelenti. Ebből látható, hogy Pápa jórészt katolikus város. A reformátusok oktatási intézményeikről: a Kollégiumról és a Teológiai Akadémiáról, a város köz- és hitéletében betöltött szerepükről nevezetesek, ebből kifolyólag sokan tévesen református többségű városnak gondolják, igaz, a dunántúli reformátusság egyik fontos szempontja. Vasárnapi istentiszteletet 10 órakor tartanak. A templom keddtől péntekig 9.00-12.00, vasárnap 9.30-10.00 és 11.00-11.30 között látogatható.

Irodalom:

Ágoston István: Magyar Harangok. Magyar Rádió Rt, Budapest, 2003.

Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest, 1998.

Dercsényi Balázs et al: Református templomok Magyarországon, Budapest, 1992.

Gerő László és Sedlmayr János: Pápa, Budapest, 1959.

Hargita Pál és Heidvogel Pál István: Pápai református templomok

Mezei Zsolt: Pápai templomok, Pápa, 2001.

Tóth Lajos: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke, Pápa, 1936

Várady József: Dunántúl református templomai - a Pápai egyházmegye, Diósgyőr, 2002.

A Diák-, a Reviziós és a Lélekharang hangja (1) >>>
A Diák-, a Reviziós és a Lélekharang hangja (2) >>>
A Revíziós harang >>>

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc