Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pápa, Szent Anna plébániatemplom

(Veszprém megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Szent Anna temetőkápolna története

A Főtér és a belváros nyüzsgő életétől kissé távolabb, kisebb magaslaton áll Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának a temploma. Ez a hely a történelem során a térképünkről letűnt Zsemlér község központja volt. A középkorban építették ezen a helyen az első, fából készült kápolnát körülötte temetővel. A temetőkápolnát a hitújítás oldalára állt pápai reformátusok vették használatba a 16. században, a pápai templomok közül ez maradt legtovább a reformátusok kezében, míg 1752-ben Mária Terézia parancsára elvették tőlük és visszaadták a katolikusoknak. A visszavétel után a katolikusok a fatemplom lebontásáról döntöttek, helyébe. Felszentelése 1756. július 26-án, a védőszent ünnepén történt meg. Többek közt Gr. Esterházy Ferenc és Gr. Nádasdy Boldizsár jelentős adományából épült. Berendezése egyszerűséget tükrözött, mellékoltárai, freskói nem voltak. A pápaiak Szent Annának különös nagy tisztelettel adóztak, ezért kápolnáját és temetőjét gondosan rendben tartották, még az 1779-es tűzvészből is újjáépítették, azonban a városrész rohamos növekedésének köszönhetően mind a temető, mind a ravatalozóként is használt kápolna kicsinek bizonyult. Az 1830-as évek végén nyílt meg az alsóváros új temetője, ezért 1837-ben bezárták, a temetést megszűntették. A kápolna új funkciója a környéken élő lakosság pásztorlása.

Temetőkápolnából templom

A hívek gyakran nem fértek be a kápolnába, ezért az 1870-es években Ranolder János veszprémi püspök úgy döntött, hogy saját költségén új templomot épít a Szent Anna temetőkápolna helyén. 1875-ben épült fel a jelenleg is álló neoromán épület Horváth Sándor veszprémi építész tervei szerint, felszentelésére november 1-én, Mindenszentek ünnepén került sor. A templom felépültével egyidejűleg a sírkertet is megszűntették, és rendezték a környező teret. Belseje és berendezése 1903-04-ben alakult ki, a főoltárkép 1950-ből való. A templom 1943 óta önálló plébániát alkot.

Külső leírása

A kelet-nyugat tengelyben álló, nyugati szentélytájolású épület karcsú megjelenésű, építészeti megfogalmazásában a függőleges vonalak dominálnak. Főhomlokzata három részre oszlik, ezek között, illetve a sarkokon vékony lizénák húzódnak fel. A bejárat fölött erőteljesen kiülő főpárkányt követően hosszúkás, félköríves ablakok húzódnak, közülük a két szélső befalazott. A kórusablak fölött láthatjuk Szent Anna kör alakú domborművét. Fölötte az itt induló torony konzolosan előrelép, a konzolokon nyugvó oszlopok között a lépcsőház húzódik meg szoborszerűen. A harangok szintje alatt az előbb említetthez hasonlító, erőteljes kiülésű főpárkány húzódik. Az órakörök helyén virágot ábrázoló kőfaragványokat látunk. A falszakasz záródása háromszögű oromzattal záródik, erre jön rá a hegyes gúlasisak. A templom háromhajós kialakítású, a mellékhajók a főhomlokzat síkjától kissé hátrébbhúzódnak és a szentélynél sekrestyékben folytatódnak, amely körülöleli a szentélyt is. A hajó és a sekrestye fal- és gerincmagassága megegyezik, a szentély egyenes záródású. A bejárat mellett áll Szűz Mária szobra, melyet Kővári Jánosné állíttatott 1998-ban. A bejárat másik oldalán az 1712-ben elmúlt kolerajárvány elmúlásának ősi (1712) keresztje áll. A Szent Anna tér harmadik meghatározó alkotása a napóleoni háborúk áldozatainak kovácsoltvas emlékkeresztje, amelyet átvittek a pápa-alsóvárosi köztemetőbe, majd 1984-ben visszahozták a templom előtti köztérre.

Belső leírása

A templomba belépve a szentély teljes falfelületét beborító, modern főoltárképe ragadja meg a tekintetünket, Cziráky Lajos festette 1950-ben. A falfestmény 11 jelenetet ábrázol, főhelyen Szent Anna látható a gyermek Szűz Máriával, két oldalán Szűz Mária életéből vett jeleneteket láthatunk az Angyali Üdvözlettől Jézus gyermekkoráig. Felirata a felső félkör alatt: "A HALÁL ÁRNYÉKÁNAK ORSZÁGÁBAN VILÁGOSSÁG TÁMADT", lejjebb: "ÉS A VILÁGOSSÁG A SÖTÉTSÉGBEN VILÁGÍT". Helyén korábban Szent Annát ábrázoló, egyszerű olajfestmény ált. 1904-ben készült az északi mellékhajóban lévő Jézus Szíve és a déli mellékhajóban álló Lourdes-i Szűz Mária oltár szobra. Az északi oldalhajóban áll még Szent Antal, a déliben evvel egyvonalban Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra, ugyanebben az időben készültek. A szószék egyszerű kialakítású, hangvetőjén lóherés kereszt, kosarán a hit, remény és szeretet szimbólumai láthatóak. A hitet a kereszt, a reményt a horgon, a szeretetet a lángoló szív szimbolizálja. A szószék mellett a Piéta modern csempeműve látható. A főhajót négy-, a mellékhajót három-, a szentélyt egyboltszakaszos csehsüvegboltozat fedi, melyeket hevederek választanak el egymástól. Ezek a hajókat egymástól elválasztó oszlopokon nyugszanak. A kóruson lévő, kicsiny, 1 manuálos, 8 regiszteres orgonáját 1875-ben építette a bécsi Seybert és Strommer cég építette, 1952-ben a Rieger gyár átépítette. A mellékhajók Négy-négy színes üvegablaka ékesíti a belsőt, Ligeti Sándor budapesti mester kiváló alkotásai 1903-04-ből.

A déli oldalhajóban a következő üvegablakok láthatók:
Szent István király és Szent Imre herceg (adományozta: dr. Rada István veszprémi prépost)
Borromei Szent Károly (adományozta: Báró Hornig Károly)
Szent András apostol (adományozta: Sztankovánszky András alispán utódai)
Árpád-házi Szent Erzsébet (adományozta: Zimmermann János lovag)

Az északi oldalhajó üvegablakai:
Magyarok Nagyasszonya (adományozta: Kriszt Jenő pápai apátplébános)
Szent Péter (adományozta: Szentilonay Intézet)
Szent Pál (adományozta: veszprémi káptalan)
Szent József (adományozta: dr. Rada István veszprémi prépost)

Harangok

Két harangja van. A nagyharang, amely délben is szól 200 kg-os, 72 cm alsó átmérőjű, Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban 1975-ben, a korábbi harangot a II. világháborúban elrekvirálták. A kisharang 70 kg-os, Szlezák László öntötte 1929-ben budapesti műhelyében.

A templomhoz kb. 6000 hívő tartozik. Szentmisét vasárnap 7.30 és 9.00, hétfőn, szerdán és csütörtökön 7.00, kedden, pénteken és szombaton 18.30-kor (télen: 17.30) mutatnak be.




Irodalom:

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Gerő László és Sedlmayr János: Pápa, Budapest, 1959.

Mezei Zsolt: Pápai templomok, Pápa, 2001.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc