Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Pápa, Fájdalmas Anya plébániatemplom
(Kálvária-templom)


(Veszprém megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Vasúttal a városba érkezve elsőként a Kálvária stációi, kápolnája, illetve a templom és az azt körülvevő temető ragadja meg a szemünket. 1740-ben P. Mokkos József pálos szerzetes kérelemmel járult Gróf Esterházy Károly elé a város szélén felépítendő kálvária ügyében, amely a kb. 100 templom felépítését támogató gróf részéről beleegyezést és anyagi segítséget nyert. A források szűkössége miatt akadozva haladt a stációsor megépítése. Galgóczy Ferenc plébános mozgósította a híveket, akik négynapi fizikai munkával járultak a kálvária megépítéséhez adomány. Mintegy 300 fő vett részt a munkálatokban. Az ő kemény munkájuk során épült meg a mesterséges domb az utca és a stációsor végében. Tetején 1746. május 24-én állították fel a helybéli Csapó céh munkásai a három keresztet. Ekkor még csupán maga, a kálvária állt, a templom helye üres volt. A templomot 1791-ben kezdték építeni és 1795-ben szentelték fel, teljes egészében Esterházy építtette. A körülötte elterülő kicsiny temetőt ez után nyitották meg.

A kálvária-domb nevezetes az itt működött remeteségről, melynek utolsó lakója Erős Bertalan ferences szerzetes volt, szigorúan megszabott életet élt, gondozta a felépült kálváriát és oktatásával lelki útmutatást adott az ideérkezőknek.

A Győri úttól kezdve öt kicsiny kápolna vezet végig bennünket a kápolnához és a templomhoz, bennük egyszerű, provinciális megjelenésű szobrok láthatók. Ezek most egyedülálló módon nem Krisztus szenvedéstörténetének 14 állomását, hanem a Rózsafüzér imádság Fájdalmas rózsafüzér részletének jeleneteit vetíti elénk: 1. aki érettünk vérrel verejtékezett
2. akit érettünk megostoroztak
3. akit érettünk tövissel megkoronáztak
4. aki érettünk a /nehéz/ keresztet hordozta
5. akit érettünk keresztre feszítettek.

A Krisztus keresztre szögelését ábrázoló stációt elhagyva a templom és a kápolnadomb előtti térre érünk. A domb mesterségesen épült földből és terméskőből. A lépcső kétoldalán egy-egy embernagyságnál nagyobb méretű angyal áll, s a lépcső végében álló lourdes-i kápolnához érünk, ahol Szűz Mária szobrát láthatjuk, majd a lépcső ketté ágazik. A mellvéden négy angyal alakja áll, mögöttük hatalmas, enyhén döntött, szoborfülkeszerű építményben emelkedik Krisztus hatalmas keresztje, tőle jobbra és balra a latorokkal, alatta Szent János evangélista és Mária Magdolna áll. A mellvéd két középső angyala térdel, kezükben lámpást tartanak, arcuk finoman, részletesen megmunkált. A kálvária mögött elhaladva a hegy kicsiny, ráccsal lezárt barlangjában a börtönbe vetett Szent Pál szobrát láthatjuk.

A kálváriához kapcsolódó, falusi plébániatemplom méretű, klasszicizáló késő barokk (copf) épület egyszerű megjelenésű. Nyugati főhomlokzatán álló tornya a fal síkjából lépésnyire előreugrik. Két oldalán íves oromfallal csatlakozik a hajó tömegéhez, az oromfalak tetején egy-egy kőváza látható. Sarkain girlandos (a copf jellegzetes motívuma) jón fejezetű lizénák húzódnak fel a sisakig. A főpárkány felett kupolás vonalú, zsindellyel fedett sisak borul a toronyra, tetején toronygömb nélküli kereszt magasodik. A torony és a főhomlokzat nyílásai az ajtóval együtt téglalap alakúak és kőkeretezettek. A kórus ablaka fölött kicsiny timpanont figyelhetünk meg. Az oldalhomlokzati ablakok szegmensívesek. A hajó és a szentély gerincmagassága egyvonalban van.

Belseje annál gazdagabb, rokokó és empire összhatású tér, a hajót kettő, a szentélyt egy csehsüvegboltozat fedi. Főoltára a sasvári pálos templom Piéta-oltárának másolata: szoborfülkeszerű kiképzésben, oszlopokkal közrefogva a fiát, Krisztust az ölében tartó Fájdalmas Anyát ábrázolja, az alkotás fából készült. A Mária alakja mögül fénysugarak szóródnak, fölötte 6 puttó "lebeg". Az oltárépítmény fölött, a szentély végfalán függönyt tartó puttók, a diadalíven pedig a következő felirat látható: "Feltámadt mint megmondotta". A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven olvashatjuk: "És új sírboltba helyezték…". Körben a falakon a kálvária stációi láthatóak. Díszítőfestésében gyakran megjelenik a rokokó stílus.

A templom a temető ravatalozójaként működik hét közben, ezen kívül a felsőváros plébániatemploma is; vasárnap 8 és 10 órakor, szombaton 17.30-kor mutatnak be szentmisét. A plébániához kb. 3200 hívő tartozik.

Irodalom:

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Gerő László és Sedlmayr János: Pápa, Budapest, 1959.

Mezei Zsolt: Pápai templomok, Pápa, 2001.

Tóth Lajos: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke, Pápa, 1936

http://www.miserend.hu/

http://ersekseg.veszprem.hu/

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc