Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



A nagyharang:

A keleti torony harangjai:




A pápai tornyok egy hotelszoba ablakából:
Pápa, Szent István vértanú plébániatemplom
(Római Katolikus Nagytemplom / Öregtemplom)


(Veszprém megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A templom története

A gyönyörű történelmi város felé közeledve már messziről láthatjuk a Nagytemplom házak fölé emelkedő, 72 méter magas tornyait, a város egyedi jelképeit. A középkorban több kisebb falu húzódott a város területén, 1225-ben már főesperese volt, tehát egyházi központ, az akkori templomról viszont nem maradtak fenn feljegyzések. A 14. században a Garai család megkezdi pápai kastélya felépítését a mai Esterházy kastély helyén, ez előtt ált az iratok által Szent István templomnak nevezett épület, mely valószínűleg ugyanebben az időben épült. A reformáció után a protestánsok használták, majd 1732-től ismét a katolikus híveké. Később barokk stílusban jelentősen átépítették. 1733-ban Pongrácz Gáspár plébános azt írja, hogy a templomnak három hajója, 3 hatalmas díszes ajtaja van, valaha két tornya volt, közülük már csal egy áll. Fennmaradtak ábrázolások is, ezeken román jellegű, vaskos, zömök tornyok jelennek meg. 1759-ben gr. Esterházy Károly a későbbi váci és egri püspök, a nagy építkezések mecénásaként elhíresült gróf lett a város birtokosa. Az ekkor már rogyadozó templom felújításához a győri püspöktől kért támogatást. Később az volt a terve, hogy barokk stílusban egységesíteni kell a kastéllyal. 1762-ben határozta el Esterházy, hogy saját maga építi fel uradalmi templomát.

A 33 évvel később felszentelt templom minden elemében Esterházy elgondolását és építészeti ízlését tükrözi. A morva származású Fellner Jakab kapta meg a megbízást 1772-ben, az első tervváltozat 1773-ban készül el, amit az ekkor már Egerben tartózkodó püspök sok tekintetben kiegészít. A kor barokk szellemének megfelelően felhívja a figyelmet a képzőművészet és az építészet egyenrangúságára, és bátorítja a képzőművészeti elemek bátor alkalmazására a templom belsejében. Külső kiképzésében Franz Anton Pilgram váci székesegyházát mintapéldának véve egyszerűsítésre inti Fellnert. Ebből a tervből vette át a római Sta Agnesse templom tornyait idéző, jellegzetes, hazánkban szinte egyedi módon áttört harangtornyokat. 1773. szeptemberében elkezdődött az építkezés és régi templom bontása. Oltárát és orgonáját Gyömörére vitték. 1775-ben a falak, 1776-ban a tornyok felhúzása kezdődött meg. A rengeteg kőfaragást neves mesterek készítették. A lépcsőket, ablaktagozatokat Franz Winklemayer, a márványburkolatokat, lábazatokat, faragott tagozatokat Martin Rumplemayer, Johann Georg Mess, Carlo Adami, Giacomo Adami, Johann Messerschmidt, Philip Jakob Prokop kőfaragók készítették. 1777-ben kezdődött el a belső tér megtervezése, az oltárok tematikus rendjének felállítása Esterházy tervei szerint, aki Kracker János Lukács egri festőt bízta meg. A mester 2 év múlva meghalt, Franz Anton Maulbertsch folytatta a festmények megtervezését 1780-tól kezdve az eredeti, Esterházy-féle elképzelés szerint. Az 1777-es év végére elkészül a boltozás és a tornyok közötti tetőszakasz. 1778. júniusára felkerült a kereszt az egyik toronyra. A tornyok bádogmunkáit bajor rézművesek készítették. 1778. augusztusában kezdték el kitermelni a Dunából a tornyok közti ornamentikához szükséges köveket. A szoborcsoport 1779. februárjában lett kész. Ez év novemberében készültek el a tornyok. 1780-ba rajzolta meg Fellner Jakab a főkapu tervét, amit eredetileg rózsaszín márványból javasolt. A püspök ezt elvetette, ragaszkodva eredeti elképzeléseihez, miszerint a teljes főhomlokzatnak fehérnek kell lennie. Az 1780. decemberében elhunyt Fellner helyét Grossmann József veszi át, aki tökéletesen beteljesíti előde elképzeléseit. Az ő tervei szerint készült el az eredetinél egyszerűbb főoltár. 1782. áprilisában a mennyezetfreskó készül el, 1784-ben megérkezik Ausztriából a szószék. 1786-ra készülnek el a mellékoltárok. A templomot ünnepélyes keretek között 1795. március 3-án szentelték fel.



Külső leírás

Pápa főterének középpontján áll a kéttornyú, copf stílusú, impozáns Nagytemplom. A klasszicizáló arányrendszerben felépült templom 42 méter hosszú, 22 méter széles. A tornyok 72, a belső magasság pedig 24 méter. Szépsége és méltóságteljessége egyszerűségében, tömegeiben és erőteljes tornyaiban rejlik. Az épület tömege a széles főhomlokzat mögött fokozatosan szűkül. Homlokzatokat klasszicizáló egyszerűségben képezték ki. A főhomlokzat fókuszpontjában a nagyméretű főbejárat áll, előtte a mecénás Esterházy Károly püspök szobra. A főkapu oszlopainak tetején egy-egy kőváza áll. A kovácsoltvas ajtókat XVIII. századi pápai mesterek készítették. A főkapu és a fölötte lévő három ablak kosáríves záródású, míg a torony földszintjének és az oldalhomlokzatok ablakai szegmensívesek. A nyugati torony egyik ablaka alatt ma is ott van az ősi napóra. A magasra felnyúló lizénák jón fejezetűek. A tornyok a főpárkány felett emelkednek ki az épület tömbjéből, közöttük mellvédfal és timpanon húzódik, benne az Esterházy-címerrel és a tetején püspök-kalappal. A mellvéd tetején, a homlokzat eszmei központjában Szent Istvánnak, az első vértanúnak szobrát láthatjuk középen, akit két térdelő angyal vesz körül. A mellvéd két szélen egy-egy hatalmas görög urna látható. A girlandok, mint a copf stílus névadó motívumai az épület több részletében is megjelennek, néhol rejtetten, néhol egészen erőteljes formában. Hazánkban nagy ritkaság, hogy a harangház nyitott és a harangokat látni lehet az utcáról. A hatalmas áttörések egyenes záródásúak, két oldalukon ión oszlopok húzódnak. A sisak szintén páratlan formájú. Alsó szakaszán toronyóra látható, melyet timpanonnal választ el kupolaszerűen záró felső szakaszától.



Belső tér

A belső téren egyfajta visszafogottságból fakadó elegancia sugárzik át. A teret pillérpárok három szakaszra bontják. A kétboltszakaszos, csehsüvegboltozatú hajó és az ennél valamivel alacsonyabb csehsüvegboltozattal fedett szentély díszítőfestése és freskói szürkés árnyalatúak, azt szolgálva, hogy a tekintet egyértelműen a szentélyben lévő főoltárképre terelődjön. A két méter magas lábazat és az ajtók-ablakok keretei márványból készültek, ezt a Bakonyban található Kőris-hegyből termelték ki. A Szent István vértanú megkövezését ábrázoló főoltár festményét Hubert Maurer bécsi akadémiai festő készítette, a főoltárkép voltaképpen a szentély homorú belső fala. Az oltár magas talapzata előtt az egri Khern József tabernákuluma látható két angyal között. Az oltárképet két-két íves elhelyezkedésű ión oszlop fogja közre, közöttük Szent István és Szent László királyok 18. századi díszmagyarba öltöztetett alakja. A felső párkány tetején két-két angyal szobra látható. Magát az oltárt a felépítménnyel és a rajta lévő szobrokkal együtt Prokopp Fülöp bécsi szobrászművész alkotta. Az oltár a rajta lévő malachit szentségházzal voltaképpen közvetlenül a szentélyfal előtt áll, carrarai fehér márványból készült, a tabernákulumot két oldalán térdeplő, kedves angyalok fogják közre.

A bejárattól jobbra a Krisztus és Magdolna szoborcsoportjával díszített női gyóntatószék látható, majd elérünk az első oltárhoz, melyet Nepomuki Szent Jánosnak szenteltek, majd elérkezünk Szent Anna oltárához. A szentély jobb oldalán keresztelőkút áll, bronzfedőjén a "Krisztus megkeresztelkedése a Jordán folyóban" című szobor látható, alsó részén paradicsomi fa jelenik meg, amelyen kígyó mászik föl. A Bécsből hozott szószék libanoni cédrusfából készült, domborművei gazdagon aranyozottak, ezek szintén Prokopp Fülöp alkotásai. Hangvetőjén a Tízparacsolat tábláit tartó puttók, kosarán a Magvető, Krisztus prédikál a tavon és a kenyérszaporítás csodája látható.

Négy mellékoltár emeli a templom pompáját. A szószék mellett a Szent Anna oltár látható, melyet Kracker János Lukács festett 1784-ben, Szent Anna családját ábrázolja. Mellette Szűz Mária szobrát láthatjuk. Vele szemközt Szent József oltárképe áll, mellette a Jézus Szíve szoborral (Prokopp F.). A bejárattól balra Borrómei Szent Károlyt, láthatjuk, amint püspökként pestisben szenvedő betegeket áldoztat. A képen Gróf Esterházy Károly püspök is megjelenik, az áldoztató püspök mögött áll papi ruhában. Az oltár mellett Prokopp Fülöp szobrát láthatjuk, amely Lisieux-is Kis Szent Terézt jeleníti meg. A bejárattól jobbra, a Borrómei Szent Károly oltárral szemközt láthatjuk a gyónási titok védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festményt. Az utóbbi három kép Mauer Hubert munkáját dicséri.

A mellékoltárok:

Nepomuki Szent János és Borrómei Szent Károly oltára:


Szent Anna oltára:


Szent József oltára:

A padok 80 szál tölgyfából készültek, a hozzájuk való fát horvátországi erdőkből hozták. Szentély felöli előlapjukon faragványok váltakoznak: Krisztus megkorbácsolása, a 12 éves Jézus a templomban, a samáriai asszony és Jézus bemutatása a templomban.

Maulbertsch 3 mennyezetfreskója közül a bejárat felöli legelső Szent István vértanú diakónussá avatását ábrázolja. Diadalívek, pillérek között, lépcsőn fehér ruhában térdel Szent István vértanú, Szent Péter apostol diakónussá avatja, közben megnyílik a menny, láthatóvá válnak angyalai, puttói, a Szentlélek pedig sárgás fénnyel, galamb formájában kiárad Istvánra. A boltozat csegelyeiben szürkés-barnás árnyalatban, szinte alig észrevehető módon Nicanor, Promenas, Timon és Hochorus vértanuk halála látható.

A második festmény a művész legismertebb, legjobban sikerült alkotása, Szent István vértanú prédikálását ábrázolja, mögötte a zsinagóga hatalmas, diadalíves, világos csarnoka látható, a képen a világosság, ragyogás összhatása érződik, ami az ige világító szerepére is utal. Sarkain a vértanú életében tett csodákat vetíti elénk.

A szentély mennyezetfreskója Szent István vértanú kivégzését ábrázolja. A zsinagóga elé hurcolják, ahol korábban még prédikált, Szent István látomást lát: kitárul előtte az ég és a Szentháromság jelenik meg előtte. Csegelyein a Szent Istvánnal kapcsolatos, halála után megtörtént legendákat, történeteket láthatjuk, köztük azt is, amint Sarolta, Géza fejedelem felesége megálmodja Szent István királyunk világra jöttét - a színvilág itt ismét szürkésre vált, ezért a szemlélődő számára nehezen tűnik fel ez a jelenet.

Az orgona feletti dongaboltozati freskó témáját a Jelenések könyve adta: 24 vén látható rajta, akik az Urat dicsőítik.

A kálvária 14 stációját Cziráki Lajos készítette.

Az orgona 1942-ben készült a pécsi Angster József munkája nyomán, 3 manuálos és 26 regiszteres.

A szentély egyik oldalán a sekrestye, másik oldalán a Mária-kápolna tárul elénk. Ebben találhatóak Szent Martiallis földi maradványai egy üvegkoporsóban, ő Rómában szenvedett vértanúságot, és őskeresztény katakombában temették el holttestét, Gr. Esterházy Károly hozatta Pápára. Az oltárkép a főoltárkép kicsinyített mása, a Boldogságos Szűzet ábrázoló oltárkép eredetije pedig az egri székesegyházban látható. A mennyezetfreskó Mária mennybemenetelét ábrázolja Raffaello Madonna della Stedia képének másolata, két oldalán a két magyar szüzet: Szent Imrét és Margitot láthatjuk.

A nagytemplom alatt kripta húzódik, amelyben az Esterházy család több tagja és néhány pápai nemes, polgár nyugszik.



A nyugati torony harangjai:

A Szent István vértanú nagyharang 3192 kg-os, Ioan Christeli öntötte Pozsonyban 1759-ben. Ez a korábbi templom számára készült, latin felirata szerint Szentilonay József, Pápán született esztergomi kanonok adományozta..

A Lélekharang 89 kg-os, Szlezák László öntötte Budapesten 1932-ben.

A két harang technikai és statikai okokból kifolyólag évek óta nem szólal meg, csak az idő múlását zengik negyedóránként.

A keleti torony harangjai:
Magyarok Nagyasszonya harang
Tömeg: 678 kg.
Alsó átmérő: 105 cm

Felirat az egyik oldalán:
ÖZV. DR. SZKICSÁK JENŐNÉ
ÚRNŐ AJÁNDÉKA 1936.
PÁPA
ÖNTÖTTE SZLEZÁK RÁFAEL HARANGÖNTŐ MESTER BUDAPESTEN

Felirat a másik oldalán:
MAGYAROK NAGYASSZONYA,
KÖNYÖRÖGJ A TE NÉPEDÉRT!

Szent István király harang
301 kg
Alsó átmérő: 80 cm

Felirat az egyik oldalán:
PÁPA 1936
ÖNTÖTTE SZLEZÁK RÁFAEL HARANGÖNTŐ MESTER BUDAPESTEN

Másik oldalán:
HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY
TÉGED MAGYAR KÍVÁN
GYÁSZOS ÖLTÖZETBEN
TE ELŐTTED SÍRVÁN

A keleti toronyban a II. világháború előtt három harang volt, ezek közül a legnagyobb, 1200 kg-os Hősök harangját elrekvirálták.

Felirata a következő volt:
A HÁBORÚ HADIFOGSÁGBAN ELHUNYT HŐSEI EMLÉKÉRE.
HAZÁTOKHOZ HŰ SZENVEDŐ VITÉZEK,
A NÉVTELE SZÁZEZREK NÉVTELEN HŐSEI VOLTATOK
NAGY HŐSTETTETEKÉRT CSAK SZENVEDÉST,
MÉG TALÁN FAKERESZTET SEM KAPTATOK
TIETEK LEGYEN EZ A MEGEMLÉKEZÉS.
PÁPA 1936

A 678 kg-os harang hangja >>>
A 301 kg-os harang hangja >>>
A 678 kg-os és a 301 kg-os harang >>>

A templom plébániája a város legnépesebb keresztény közössége, 28500 lakosából kb. 20100-an (70%) római katolikusok. A plébánia látja el a ferences és bencés templomot, továbbá ellátja a Szent Benedek és a Kálvária plébániát. Hétköznap 19 (télen 18), pénteken 7.30 és 19 (télen 18), vasárnap 9, 11 és 19 (télen 18) órai kezdettel mutatnak be szentmisét a templomban. Adventben hajnali fél 7-kor szoktak bemutatni szentmisét.

Irodalom:

Bangha Béla: Katolikus lexikon. 1931-33.

Cs. Dobrovits Dorottya: Pápa, Római katolikus Nagytemplom; TKM, Budapest, 1998

Csigó László - Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Anno Kiadó, Budapest, 2000.

Dercsényi Balázs et al: Katolikus templomok Magyarországon, Bp.,1991

Diós István: Magyar katolikus lexikon. Szent István társulat Bp., 1993.

Gerő László és Sedlmayr János: Pápa, Budapest, 1959.

Mezei Zsolt: Pápai templomok, Pápa, 2001.

Tóth Lajos: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke, Pápa, 1936

http://www.miserend.hu/

http://ersekseg.veszprem.hu/

http://hu.wikipedia.org/

Látképek a toronyból:

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc