Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Jézus Szíve és Szent Teréz szobra

Szt. Filoména


Szt. Antal és Szt. Rita

Budapest-Kőbánya,
Föltámadott Krisztus templom


Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története

Az I. világháború utolsó évében, az un. őszirózsás forradalom idején megindult a történelmi Magyarország megszállt, később elcsatolt területeiről a menekültek áradata az anyaországba, főként Budapestre. Az Országos Menekültügyi Hivatal 350 ezerre becsülte az önkéntes vagy kényszerből áttelepültek számát. A közülük Budapesten maradókról nincs megbízható adat. Azt azonban lehet tudni, hogy 1920 végén 7860 menekült tartózkodott a fővárosban. A menekültek Budapesten, Alagon, Rákospalotán vagonokban tartózkodtak. A korabeli jelentés szerint a Kőbánya-alsó pályaudvaron 67 kocsiban 32 család lakik, döntően állami tisztviselő. Akadt köztük 5-8 gyermekes család, többségük Szerbia, egyharmaduk Erdély megszállt vidékéről, kevesük a Felvidékről érkezett.

A világháború kitörésének évében, 1914-ben Auguszta főhercegasszony kezdeményezésére, főként lakossági adakozásból segélyezési alap jött létre. Legismertebb gyűjtési akció volt az "aranyért vasat" mozgalom; tiszta eredménye egy év alatt meghaladta a 600 ezer koronát. A császár - király, I. Ferenc József 5 ezer koronával váltotta meg saját vasgyűrűjét. Az adományok az Auguszta Alap elnevezésével működő egyesületbe folytak be. Az Alap fővédnöke a főhercegasszony, díszelnöke Csernoch János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek lett. A háború kiterjedésével az Auguszta Alap kórházvonat építését rendelte meg az államvasutak istvántelki főműhelyénél, majd adott át a közös hadügyminiszternek 1915. február 14-én. A monarchia legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt kórházvonatát a harctéri sebesült-szállítás szolgálatába állították. A Kőbányán létrehozott szükségkórházat 1919-ben vagonlakó menekültek részére szükség-lakóteleppé alakították át, amely mellé egy év múltán nagyobb lakótelepet létesített a főváros. A kórház, és a lakótelep ugyancsak a főhercegasszony nevét viselte. Az Auguszta telepről a tehetősebb menekültek elköltözése 1924-ben kezdődött meg, a felszabaduló nagyobb lakrészekből szoba-konyhás lakásokat alakítottak ki és nincstelen családokat helyeztek el bennük.

Az Auguszta-telep lakosainak részére az ugyancsak Erdélyből menekült Péterfi József katolikus lelkész kezdeményezésére templom épült Bacsó Andor és Martsekényi Imre tervei alapján. Az alapkövet 1924. június 1-én helyezték el, Breyer István, a későbbi győri püspök áldotta meg. A templomot 1925. november 15-én P. Zadravetz János István OFM tábori püspök szentelte fel.

A főoltár Krasznai Lajos szobrászművész tervei alapján épült, Bubnics Mihály rozsnyói püspök szentelte fel 1925. dec. 5-én. Az 1930-ban épített orgona helyett a hívek adományából új orgonát kapott a templom. Szabó Imre érseki általános helytartó szentelte fel 1950. november 26-án. A II. világháborús károkat 1947-ben számolták fel. Az elrekvirált harangot 1958-ban pótolták egy újonnan öntött 280 kg tömegű haranggal. A toronyban még egy, kisebb, un. lélekharang függ.


Leírása

A forgalmas-zajos Pongrác út mentén, kis tér öblében meghúzódó, csak nyílászárókkal tagolt templom stílusában az erdélyi templomokra hasonlít. Az öt sima törzsű, láb és fejezet nélküli oszlop négynyílású tornácot képez a főbejárat előtt. A négyszög alapú toronytest asszimetrikusan, az épület nyugati oldalán emelkedik, negyedik szintjén fával burkolt erkélykörüljáróval, melyből hátralépve nő ki a nyolcszög alaprajzú, gúla alakú, palával fedett torony. Az észak-déli tájolású templom hosszanti oldalain íves záródású, hármas ablakcsoportok törik meg a falsíkokat. A földszinti, és a szentély színes ólomüveg ablakainak figurális, és az oldalhajók fölötti, bazilikálisan kiemelt falon lévő hármas ablakok ornamentális díszítésűek, Palka József alkotásai. A nyugati homlokzat egyik ablakcsoportja alatt a Moharos házaspár ajándékaként Jézus megkeresztelését ábrázoló márvány dombormű függ, ettől északra, a sekrestye homlokzatára helyezett másik domborművön a levétel a keresztről jelenet látható. A főbejárat előtti kis téren Árpád-házi Szent Erzsébet kőszobra áll, az erdélyi menekültek állíttatták 1931-ben.

A főbejárattól jobbra, az orgonakarzat alatt helyezték el az előtértől ráccsal elválasztva Páduai Szent Antal oltárát, rajta a szent szobrával. Az oltárral átellenben feljárat vezet az orgonakarzatra és a harangházba.

A hatszög keresztmetszetű belső teret a pillérek főhajóra, és két mellékhajóra osztják. Az evangéliumi oldal oltárát Szent József, a leckeoldali Szűz Mária nevét viseli. Utóbbi oltárral szemben, a bejárat közelében Szent Filoménát ábrázoló festmény (Feszty Masa alkotása) függ Szent Rita képének szomszédságában.

A főhajótól diadalívvel elválasztva alakították ki a poligonális szentélyt, főfalán, aranyszínű háttér előtt, konzolon helyezték el a Feltámadott Krisztus szobrát. Tőle balról Szent Istvánt, jobbról Szent Lászlót ábrázoló színes, félkörívben végződő ólomüveg ablak töri meg a fényt. Mindkét ablakot Kátay Gyuláné Petrovich Laura adományozta 1926-ban. Az eredeti főoltárt Krasznai Lajos szobrászművész tervezte. A márványlapokkal burkolt oltártömb lapját négy törpeoszlop támasztja alá. Az oltár bal oldalán felirat örökíti meg az oltár létesítésének célját, építésének és felszentelésének idejét. A szentségházat egy pár törpeoszlop övezi. Az oltár felmagasított részének két oldalán három-három, szentek, vértanúk ereklyéinek elhelyezésére üveglappal védett üreget képeztek ki.

A templom különleges értékét képezik a kelet-nyugati homlokzatba illesztett, kifogástalan állapotú festett, ólomkeretbe foglalt ablakai. Az íves záródású ablakok ívmezejének közepén az elcsatolt területek egy-egy katedrálisát ábrázolták a tondóban. Az ablakok többségén magyar szenteket láthatunk. Felirat utal az adományozó személyére és az elkészítés évére.

Ismerkedjünk meg az ablakokkal, a bejárattól és az evangéliumi oldalon kezdődően; az ábrázolt személy, az ábrázolt templom helységneve és az adományozó sorrendjében felsorolva.

1. Kapisztrán Szent János, Nagyvárad, M. I., 1926.

2. Szent György, Temesvár, özv. gr. Károlyi Istvánné gr. Csekonics Margit, 1925. Közbül függönydíszű ablak: Végvári Ottó adománya, 1925.

3. Árpád-házi Boldog Margit (szentté1943-ban avatták), Pozsony, Drahorád Tivadar és neje Erdey Margit, 1925.

4. Árpád-házi Szent Erzsébet, Kassa, dr. br. Vécsey József Aurél áldozópap, 1925. Közbül függönydíszű ablak, Szilágyi Erzsébet - Erdélyi Nőegylet, 1925

5. Szent Mihály arkangyal, Gyulafehérvár, gr. Andrássy Sándorné Eszterházy Mariette, 1925. Utána függönydíszű ablak, özv. Erdey Kálmánné, 1925. A következő vakablakban helyezték el Szent X. Pius pápa fényképét. Az oltár közelében függ a Szent Család szálláskeresését ábrázoló festmény.

A leckeoldal ablak sorrendje ugyancsak a bejárattól kezdve:

1. Szent Tibor (Tiburtius). Hazánkban kevésbé ismert szent, vértanú, 230 körül temették el Orbán püspök mellé a Praetextatus katakombába. Felirata: "néhai Eberling Tiborka + 1920 ajándékozták a bánatos szülők, 1925". Függönydíszű ablak, Aczél Ilona, 1925

2. Szent Imre, Nyitra, menekült székely egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete, 1925

3. Szent Gellért, Szatmár, Werner Adolf zirci főapát, 1925 Közbül függönydíszű ablak: özv. Kilvády Ferencné, 1925.

4. (Tours-i) Szent Márton, született a pannóniai Sabariában, a mai Szombathelyen. Adományozója (1925) zabolai gr. Mikes János szombathelyi püspök. A tondóban székesegyház helyett a püspök címerét és jelmondatát ábrázolták.

A sekrestye azonos kivitelezésű ablakán Szent Józsefet látjuk a gyermek Jézussal. Szülei emlékére adományozta a templomépítő lelkész, Péterfi József. A tondóban a kolozsvári Szent Mihály templom.

Irodalom

Auguszta Naptár az 1916-ik szökőévre. Franklin Társulat Méhner Vilmos-féle könyvkiadóhiavatala. Bp., é.n.

Berza László (főszerk.): Budapest lexikon, Akadémiai K., Bp., 1973

Bangha Béla S. J.: Katolikus lexikon IV. kötet. A Magyar Kultúra kiadása, Bp., 1933

Szalai György: Kőbánya története. Bp., Főváros X. ker. tanács v. b. Bp., 1970

* Szentmisék: Kedden, szerdán, pénteken 17 órakor Vasárnap 10 órakor

Az evangéliumi oldal ablakai:



A lecke oldal ablakai:



Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc