Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Szécsény, evangélikus templom


Írta és fényképezte: Vizler Imre

(Nógrád megye)

A város jelentős műemlékét, a ferencesek kolostorát és templomát 1332-ben alapították. A törökök a várost 1552-1594 között uralták. A Bocskai-felkeléssel egyidőben a helyi evangélikusok vették használatba a ferencesek templomát 1605-1607 között. Amikor létrejött a béke az osztrákok és törökök valamint az osztrákok és Bocskai között, adatta vissza Rudolf császár-király a katolikusoknak templomukat (1607. május 30). A szerzetesek bő három évvel később tudták csak kolostorukat benépesíteni.

Okiratok igazolják, hogy az evangélikusoknak a 17. század első felében a várban kőből épült templomuk -mely a török időkben fürdő volt- paplakjuk és iskolájuk van. A török hadak 1663-ban ismét elfoglalják Szécsényt, és birtokukban tartják egészen 1683-ig. Bő száz évig a szécsényi gyülekezetről nem adnak hírt az egyházi források, csupán az említik meg, hogy "Kiszellőnek egyik filiája". Ez az állapot 1869. január 20-ig tart, ekkor vált a szécsényi evangélikus közösség önállóvá, és kapott az egyházközség otthont istentiszteletei számára volt Forgách-kastély északnyugati rondellájában. A vártulajdonos Pulszky család később a rondellát visszavette tulajdonába. A hívek gyűjtéséből, banki hitelből és nemkülönben a Pulszky család áldozatkészségből épült fel a ma is álló evangélikus templom 1884-1892 között.

A templomépítő bizottság, élén S(z)imonides János lelkésszel, kezdetben Sztancsik Mihály helybéli kőművessel építteti a templomot. Az alapok ásása közben kiderült, hogy a laza földszerkezet miatt több mélyre kell leásni a bolygatatlan talajig, ezért a munkálatok folytatását Elsztner Ferenc balassagyarmati építő mérnökre bízzák. 1888 karácsonyára felépül az eklektikus stílusú templom, amely azonban még korántsem kész. Nincs tűzfala, nincs bevakolva, belül is vakolatlan téglafalak fogadják a híveket, akik padok, székek hiányában le sem tudnak ülni. De hiányzik az oltár és a szószék is. Az újra beindított gyűjtés és a Takarék kölcsönének segítségével a hiányzó munkákat elvégzik. Ekkor fejezik be a torony építését, de szószék, oltár még mindig nincs a templomban és harang sem a toronyban. Utóbbiról Ivánka Ödön földbirtokos adománya gondoskodik; 1895-ben egyházának 243 kg-os harangot ajándékoz. Az 1896-os vihar megrongálja a templom zsindely-héjazatát, helyreállítása 600 forintba kerül, melyet ugyancsak hitelből fedeznek. A templomépítés befejező műveletei közben folynak, és feltámad a hívek adakozó hajlandósága. Tárgyi adományokkal is gazdagodik a templom: ifj. Szomor György csillárt ajándékoz, (1897), elkészül a szószék és oltár. Az oltárképet Kubányi Lajos evangélikus művész festi, az Úr feltámadását ábrázolja. Az oltár retábuluma az egyházközségi felügyelő, Pulszky Ágost adománya. Rusznák Borbála és Rusznák Anna szüleik emlékezetét megörökítendő, egy pár "china-ezüst" gyertyatartót helyez az oltárra.

A templomot 1899. július 2-án szentelte fel dr. Baltik Frigyes püspök.

A templom hossza 5 cm híján 20, szélessége 10, magassága 10,2 méter. Főbejárata keletre néz, attikáját, homlokzatait lizénák tagolják. A kétszárnyú bejárathoz ötfokú lépcső vezet. A torony az északi homlokzat előtt áll, itt négy, a déli falon öt ablak van.

Az oltár a bejárattal szemben áll, hossza és szélessége 2, magassága 4,14 méter. Művészi retábulumában helyezték el az ovális oltárképet. A négy méter magas, fából készült szószék a templom délkeleti, az ugyancsak fából alkotott keresztelő medence átellenben áll. A karzatot a főbejárat fölé építették, harmónium (1928) és öt lóca alkotja berendezését.

A templom északi oldalának közepén álló torony magassága 27, alapjának hossza 4,75, szélessége 3,5 méter. A harangházban vasállványon a már említett 243 kg tömegű harang függ (1928). Felirata: "Áldjad az Urat, hirdesd hatalmát és jóságát Isten dicsőítése és az emberiség üdvéért: szülei iránti hálája, kegyeletes emléke jeléül öntette Draskóczy és Jordánföldi Ivánka Ödön családja a szécsényi ág. ev. egyház részére, 1893."

Irodalom:

Galcsik Zsolt: A szécsényi evangélikus egyházközség canonica visitatiója 1928-ban. Regnum, 1998. 1-2 online változata.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc