Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Csempeszkopács,
Szent Mihály templom
(Vas megye)

Fényképezte: Szabó Bence
Írta: Vizler Imre

A helység két falu, Csempeszháza és Kopács egyesüléséből jött létre. Kopács területén 1250-ben már állt egy románkori templom, ebből jött létre a Szent Mihály plébániatemplom, amelynek első okleveles említése 1342-ből származik. A 16. században evangélikus kézre került, 1664-től ismét a katolikusoké.

A templom kis mesterséges dombon áll, a 19. századig elpocsolyásodott tó vette körül. Korábban a templomdomb temetőül is szolgált. Az I. világháborúban elesettek emlékére hősi ligetet létesítettek a temető helyén (1920). A templom környékén végzett 1944-es ásatások Árpád-kori és későbbi leletei a háborús időkben elvesztek.

A templom építési idejéről írásos emlék nem maradt fenn. Kapuja és a jáki templom kapuzatának hasonlósága alapján feltehetően jáki vagy esztergomi mester építhette a 13. század első felében.

A románkori téglatemplom építéséhez a római korból származó nagyméretű téglákat is felhasználtak, a külső felületeket a barokk korig nem is vakolták be. A téglalap alaprajzú hajóhoz enyhén megnyújtott szentély csatlakozik. A templomot a torony-hajó-szentély tömegének aránya, a déli kapu és a szentély díszítettsége a románkori egyházi létesítmények egyik kiemelkedő alkotásává teszi. Leghangsúlyosabb eleme a sima törzsű, párkányok nélküli torony, felső részén ikerablakokkal, ezek közül az alsó szinten lévő ikerablakok magasabbak a felettük lévőknél. A torony keleti oldalán nyomaiban megmutatkozó, de befalazott ablak arról tanúskodik, hogy a korábbi fedélszék a mainál meredekebben emelkedhetett. A torony a hajónál valamivel később épült.

A nyeregtetős hajó síkfödéme fából készült. A hajó nyugati részén karzat látható, amelyet a befogadó képesség növelés céljából alakítottak ki. Ugyanebből a célból nyitották egybe a toronybelsőt a hajóval. A torony nyugati oldalán bejárat nem volt.

A hajótest északi oldalán nincs nyílás. A déli oldalon két egyszerű román ablak található, és itt helyezkedik el a dél-francia hatást tükröző, háromszög-záródású, a falsíkból enyhén előrelépő bélletes kapuzat, félkörívű oromzatában az Agnus Dei-vel. A kapuzat díszítése két sorban fűrészfogas, sima törzsű korinthoszi oszlopokkal. A jobboldali oszlopnak már csak a lábazata látható. A hajót vakárkádok, az apszist fogrovat díszíti. Miután a szentélyben állt Szent Mihály szobrot a Szent Családot ábrázoló, rokokó rámájú oltárképpel váltották fel, és ez takarta a szentély keleti ablakát, az apszis déli falába előbb négyszögletes-, majd romanizáló hatású ikerablakot nyitottak.

A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe függ, ugyancsak remekmívű rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll.

A hajó, a diadalív és a szentély falfestményeinek feltárása során fedezték fel, hogy azok nyolc festési periódusra oszthatók, közülük a restaurált, legdíszesebb festés az V. és a VII. periódusból származik. Ekkor történt a karzat beépítése után a templom ismételt kifestése. A hajó északi falán a bűnbeesést, a délin a megváltás misztériumát láthatjuk, a negyedgömb kupolával fedett apszis falára három allegórikus, az erényeket megszemélyesítő angyalt (utóbbiak köré megfelelő mondatot), a hajóba virágcsokrokat festettek. A diadalívet reneszánsz díszítő motívumok ékesítik. A karzat mellvédjén a kartusban lévő 1658-as évszámot az Országos Műemléki Felügyelőség restaurátorai tárták fel 1961 őszén. A templombelső jelenlegi képe Bujdosó Anna, Deák Klára, Bozó Pál és Lente István művészi munkájának eredménye.

A templomot 1966 - 1968 között Mendele Ferenc vezetésével restaurálták. Jelen időszakunkban Módy Péter kőszobrász-restaurátor, Juhász Györgyi festő-restaurátor és Jeney Zolán fa-restaurátor dolgozott a templomban.

Irodalom

Boda László - Gácsy József (szerk.): Vas megye építészete. B. K. L. Kiadó. Szombathely, 1998.

C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula. Vasi műemlékek. Vas megye tanácsa kiadása. Szombathely, 1983

Genthon István. Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1959

Gerevich Tibor (szerk.): Magyarország művészeti emlékei I. Magyarország románkori emlékei. Műemlékek Országos Bizottsága. Bp., 1938

Hell Géza ifj.: A csempeszkopácsi róm. kat. templom. = Technika, 1943/10.

Hell Géza ifj.: Régi Vasi templomok I. A csempeszkopácsi róm. kat. templom. = Vasi Szemle 1936/1-2.

Illés János: Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-1962-ben végzett falkép-helyreállítási munkáiról. = Dercsényi Dezső et al. (szerk.): Magyar Műemlékvédelem 1961 - 1962. Akadémiai Kiadó. Bp., 1966

Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Corvina. Bp., é.n. [1975]

Lente István: A csempeszkopácsi románkori templom falfestményeinek restaurálása. = Műemlékvédelem 1968/4.

Mendele Ferenc: Csempeszkopács. Szent Mihály-templom. TKM Egyesület - Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Bp., 1994.

Pungor Zoltán: A csempeszkopácsi román kori templom. =Vasi Szemle. 1968./2.

Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok. Műemlékek Országos Bizottsága és a Magyar Könyvbarátok kiadása. Bp., é.n [1934]

www.csempeszkopacs.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc