Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



A Fájdalmas Szűzanya oltár


A főoltár:


A Szószék:


Orgona és kórus:



A kórus lépcsőházának falképe

Szentendre, Keresztelő Szt. János plébániatemplom (Vártemplom)

(Pest megye)

Írta: Bajkó Ferenc
Fényképezte: Vizler Imre

Kedvező adottságai miatt már viszonylag korán, 1002-ben a veszprémi püspökség közigazgatása alá tartozott Szentendre. Minden bizonnyal templomos település volt, bár erről nem maradtak fenn bizonyítékok, hiszen a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé vált. 1301 tavaszán a visegrádi ispán önkéntesen átköltöztette Pilisszentlászló lakosságát Szentendrére. Ezután rövidesen VII. Bonifác pápa utasítására a kalocsai érsek felszólította őket, hogy távozzanak a veszprémi püspökség területéről. Ezt a betelepülők elutasították, ezért a kalocsai érsek a kiközösítés eszközét választotta.

A szentendrei Várdomb tetején álló templom a város legrégebbi épülete. A régészeti feltárás az 1950-es évek közepén folyt, melynek során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban kapta mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó, egyenes záródású szentéllyel és sekrestyével. 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést és lerombolta a templomot is. Újjáépítésére a 14. században került sor gótikus stílusban, ekkor alakult ki jelenlegi alaprajza. A török időkben meglehetősen romos állapotba került, kijavítására csak a 17. században került sor. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése barokk stílusban. Ekkor fehér vakolatot kapott, az ablakok körül vörös sávokkal, ezt rendszerint ott alkalmazták, ahol ferences  rendi szerzetesek szolgáltak, vagyis ez arra enged következtetni, hogy már a 18. század elején működtek a városban ferences barátok. Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 51 között történt meg, és készült el mai formájában. A tornyot eredetileg díszes, párnatagos süveg borította, ez 1818-ban a kerettel együtt ledőlt, ezért a mostani, egyszerű, sátortetős fedéssel látták el. 1870-ben és 71-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. A torony bal oldalán 1891-ben épült a kórusfeljáró lépcsőháza. A plébániatemplom 1957 óta műemlék, teljes felújítása a '90-es években valósulhatott meg.

Szentendre történelmi városmagjában, a Várdomb tetején már messziről magára hívja a figyelmet a középkori eredetű templomépület. Kelet-nyugati hossztengellyel, homlokzat előtti, sátortetős harangtoronnyal és kb. 200 m2 alapterülettel rendelkezik. A 28,91 méter magasságú, sarokarmírozással és 18. századi eredetű órával ellátott tornyot a sátortetős sisak tetején kereszt zárja. Az órát 1970-ben elektromos felhúzó szerkezettel látták el, így technikatörténeti jelentőségét elvesztette. A számlap 57m2 felületű. A rácsos toronyablak félköríves, a templomtest többi ablaka szegmentíves záródású. A gótikus stílusról tanúskodnak a falakat kísérő, egyszakaszos támpillérek. A torony alatti támpilléren, 5,8 méter magasságban napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. Egyedülálló csillagászattörténeti emlék hazánkban. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A déli oldalon két bejárat nyílik: egy a torony alatt és egy a hajó felénél (utóbbi a gótikus templomoknál gyakran megfigyelhető). A kapuk gót kőkerettel rendelkeznek. A templom középkori részleteit az 1954 és 57 közötti renoválás alkalmával tették láthatóvá.

Belépve, egyhajós, 13,27 méter magas, 35,4 méter hosszú és 11,8 méter széles belső tér tárul a látogató elé, melyet a torony alatti előcsarnoktól kovácsoltvas rács választ el. Fejezetes falpilléreken nyugvó hevederei között három hatalmas kora barokk keresztboltozat pihen. A szentélyt kétszakaszos, fiókos keresztboltozat fedi. A sekrestye dongaboltozata minden bizonnyal a középkorban készült. A kóruson 1 manuálos, 9 regiszteres, 1911-ben készült Rieger-orgonát láthatunk. Az első hangszer, melyről írásos említés is ránk maradt, 1 manuálos és 4 regiszteres volt, majd 1756-ban 8 regiszteresre bővítették.

Három mellékoltára van. Az északi fal mentén állították fel a Fájdalmas Szűz Anya tiszteletére készült oltárépítményt, az 1871-ben készült, nagyméretű oltárfestménnyel, Telepy Károly alkotásával, mely a sírba tett Jézust és az Istenanyát ábrázolja. Az oltáron, a kép mellett látható Szent Borbála és Szent Katalin szobra. Az oltár elődje a Boldogságos Szűz Mária-oltár volt, amely 1776-ban búcsúengedélyt kapott a római pápától (IV. Pius). Az oltárt Morus Rupcsics adományozta. A szentély két oldalán a Háromkirályok, illetve Szent András oltára áll. A Háromkirályok oltára 1748-ban készült Georgius Berczkovits adományaként. Két festményből áll. Az alsó a három király Jézus előtti hódolatát ábrázolja, poszamensén Szt. József és Szt. Ilona szobra, a felső képen Jézus Péternek adja a mennyek kulcsait. A felépítmény oromzatán balról Alacocqua Szent Margit Mária, jobbról Szetn Margit Mária szobra. Az építmény tetején Szt. Mihály arkangyal szobra látható. A szentély a hajótól elválasztó diadalív jobb oldalán Szent András oltára látható 1755-ből. Szintén két festménye van. Az alsó Szent Andrást ábrázolja, kétoldalt Sárkányölő Szent György és Szent Erzsébet szobrával (Árpádházi Szt. Erzsébet meglehetősen ritka, rózsák nélküli ábrázolásban. A felső képen Mária-kegykép látható a gyermek Jézussal (valószínűleg az óbudai Boldogasszony), mellette Szent István és Imre szobrával, fölötte az Atya és a Szentlélek alakja. A Háromkirályok oltár mellett nyert elhelyezést a szószék. Mellvédjén a négy evangélista, hangvetőjén Jézus Krisztus látható kereszttel, a hangvető belső felén pedig a Szentlelket szimbolizáló galamb.

A Háromkirályok oltár:


A Szent András oltár:

A szentélyben álló főoltárkép Keresztelő Szent Jánost és Jézus megkeresztelkedését ábrázolja, tetején az Atya és a Szentlélek alakjával. Az oltárépítmény legmagasabb pontja a fából faragott istenszem motívum. Az oltárképet 1818-ban Carolus Schöfft, pesti művész készítette a korábbi, kétfestményes oltárépítmény helyén. A szentélyben álló főpapi szék fából készült, háttámláján a Jó Pásztor, a pápai tiara és a magyar korona van kifaragva. A keresztelőmedence a XVIII. századból való. Említésre méltó még a hajó felénél lévő bronzcsillár, Szemián Ágoston készítette 1909-ben.

A falfelületek freskói 1933 és 38 között készültek a Szentendrei Festők Társasága (Bánáti Sperák József, Onódi Béla, Jeges Ernő, Heintz Henrik és Pándy Lajos) által. Különlegessége, hogy a bibliai jeleneteket szentendrei tájba helyezték. A főoltár bal oldalán a hírt hozó angyal, jobb oldalán az Angyali Üdvözlet, fölötte az Atyaisten és a Szentlélek alakja látható. Az északi oldalfalon látható freskók: a Háromkirályok hódolata Krisztus előtt; a 12 éves Jézus a templomban; Simon házánál Jézus és Mária Magdolna (háttérben a Plébániatemplom és a Görögkeleti Székesegyház); Jézus megostorozása Pilátus előtt. A diadalív fölött: Jézus találkozik 12 tanítványával. A déli oldalfalon: Péter és Pál alakja, illetve Jézus mennybemenetele. A mennyezeten a magyar szentek hódolnak Mária előtt. A festmény jelen van: Szt. István, Szt. Imre, Szt. László, Szt. Erzsébet és Szt. Margit. A mennyezetfreskó négy sarkán Máté, Márk, Lukács és János szimbólumai figyelhetők meg. A templom kb. 550 fő befogadására alkalmas.

Négy harangja van. A nagyharang Szent András tiszteletére szentelt, 594 kg-os, 106 cm alsó átmérőjű és Fisz hangú. Walser Ferenc öntötte 1928-ban Budapesten.  Felirata egyik oldalán a következő: "Szent András harangja, ha kondulsz, minden kondulásod hívja a tévelygőt az Úr zsámolyához". A másik oldalon lévő feliratból tudhatjuk, hogy özv. Dietz Andrásné szül. Pizág Borbála öntette elhunyt férje emlékére. A harangon András apostol látható kereszttel. A Szent József-harang 350 kg-os, 86 cm átmérőjű, B hangú. 1948-ban készült a II. világháborúban elvitt 366 kg-os harang pótlásaként Szlezák Rafael rákospalotai műhelyében. Feliratának részlete: "Szent József, Szent Család őre, légy életünkben útmutatónk, halálunkban pártfogónk!". A harang külsején Szent Józsefet ábrázoló dombormű van. A kisharang 196 kg-os, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték, átmérője 70 cm, hangja Cisz. Felirata: "Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk! Minden kondulásom a magyar nemzet szíve dobbanása, könyörgő imádság Nagymagyarországért, a magyar feltámadásért. Templomunk védőszentjének tiszteletére a hívek adományából, anno domini 1926. Walser Ferenc Bp." Külsején: Jézus megkeresztelkedése a Jordán vizében. A lélekharang 27 kilós, 38 cm átmérőjű, a templom legidősebb harangja, 1843-ban Hegedűs József öntötte. Latin felirata magyarul így hangzik: "Uram Jézus, fogadd be a lelkemet!".

A templom legrégibb, ismert harangja ma is a helyi református templom tornyában van (1717-ben készült). Az I. világháború előtt 5 harangja volt, ebből 4-et vittek el, s csak a ma is meglévő lélekharangot hagyták meg. Elvitt harangjai a következők voltak: Szent Katalin-harang, 1456 kg, 1868-ban készült; Péter-Pál-harang, 756 kg, 1851-ben készült; Isten Szűz Szülője-harang, 480 kg, 1871-ből és a Szt. András-harang, 206 kg, 1871-ből. A II. világháborúban az 5 harang közül kettőt vittek el: az 1925-ben készült Magyarok Nagyasszonya-harangot, mely 1657 kilogrammos súlyával a templom történetének legnagyobb harangja volt; a másik a fentebb már említett, 366 kg-os Szent András-harang volt 1926-ból. Utóbbit később pótolták.

A város felekezeti megoszlásában a legnagyobb arányban a katolikusok állnak. 1989-ben kb. 12000, jelenleg kb. 10000 római katolikus lakos tartozik a plébániához, mely a 2003-ban létrejött izbégi plébánia mellett működik napjainkban. Innen látják el a közeli, pravoszláv eredetű Péter-Pál-templomot. A Plébániatemplom csak a reggel fél 8-kor kezdődő szentmisék színhelye (hétköznap és vasárnap is). A többi szentmisét a Péter-Pál-templomban és a Ferences Gimnáziumban tartják. Az egyházközség neves gimnáziumát 1935-ben alapították. Kun István, dr. Borágh Iván és Szentendrey József kiemelkedő színvonalú magántanfolyamának feloszlása miatt került napirendre agy gimnáziumi szintű iskola indítása, mivel ilyen nem volt azelőtt a környező településeken. Kezdetben a váci piaristák, majd a pesti bencés rend látta el. 1948-ban államosították az akkor Szentendrei Római Katolikus Egyházközségi Gimnázium néven működő intézményt. 1950-tól a ferences rend látja el. 2003-ban plébánosa Blackenstein György.

Fotók a szentélyről:

Bajkó Ferenc fotói:

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc