Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Izbég, Szent András-plébániatemplom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Szentendrével összeépült település, Izbég katolikussága a XVIII. századtól kezdve számottevő. Izbég szláv eredetű település, ahol a lakosok főként ortodox vallást gyakoroltak, a katolikusok Szentendrére jártak templomba, mivel olyan nincstelenek voltak, hogy még egy kis kápolnát sem tudtak maguknak építeni. 1782-ben kérésükre saját temetőt és haranglábat létesítettek maguknak, 1791-től a szentendrei plébánia filiájaként kezelik, de temploma továbbra sem létesült. Sőt, 1846-ban már a harangláb is romos állapotba került. Két harangjukat az I. világháborúban elrekvirálták, ez után új helyén, a Szentlászlói út mellett állították fel. Időközben az izbégi ortodox kőtemplom elnéptelenedett, ezért az ortodox egyház eladásra szánta azt 1928-ban, de az összeget nem tudták a katolikusok előteremteni. 1936-ban engedélyt kaptak, hogy a hely óvodában tarthassák miséiket.

1937-ben Opaterny Flóris építészmérnök megtervezte az izbégi római katolikus templomot, és egyből megkezdték az ehhez szükséges intézkedéseket és az országos gyűjtést. Helyét a harangláb mellett jelölték ki. 1938-ban megkezdődött a gödör kiásása, és a város 300m3 terméskövet adományozott.

A templom sajnálatos módon nem épülhetett fel, mivel a Felvidék visszacsatolása miatti rendkívüli viszonyok az országos gyűjtést megakadályozták. 1940-ben Enökl Elemér építőmérnök és felesége 10 évre az egyháznak adományozták Szentlászlói úti telküket. A házból a falak eltávolításával kis kápolnát hoztak létre. Nagy zúgolódást váltott ki a hívek körében, hogy a plébánia 1944-ben nem az izbégi templomot, hanem a Péter-Pál-templomot vette meg. Az ortodox egyházon belül is némi viszályt váltott ki, hogy templomaik sorra más felekezetek kezébe kerülnek. 1946-ban Mindszenty József prímás szentendrei látogatásakor tanácsolta az izbégi káplánság megalapítását, ami a következő évben valósult meg. Ismét napirendre került az ortodox templom megvásárlása, amit az egyházközségi tanács ezúttal jóváhagyott, így 1948-ban 7000 forint és 180 mázsa búza költséggel megvásárolta az akkor eléggé romos állapotban lévő épületet.

Az egykor volt szerb ortodox templomot 1738-ban építették fel a Szentlélek tiszteletére, majd a 18.-19. században nemegyszer átalakították, renoválták. 1806-ban sisakja vörösrézfedést kapott, 1867-ben réz toronygomb és vaskereszt készült a torony tetejére, de ez 1887-ben lezuhant. A jelenlegi sisak 1896-ban készült el. Mindszenty József érsek 1948-ban szentelte fel, és már ez évben megkezdődött átalakítása, ami miatt művészettörténeti jelentőségét részben elveszítette. A hajót keleti irányban egy boltszakasszal kitoldották, kétoldalt egyenes záródású kereszthajó épült hozzá és a korábbi, kosáríves szentélyt a nyolcszög három oldalával záruló szentély váltotta fel.

A 121 m2 alapterületű, barokk templom kelet-nyugat tengelyű, Izbég szélén, kőfallal körülvett téren áll. A homlokzatból kissé előrelépő, órapárkányos tornyának sarkai lekerekítettek. A tornyot két erőteljes, vastag párkány tagolja. A nyolcélű, párnatagos toronysüvegen az 1896-os évszám látható. A templom valamennyi ablaka kosáríves. A bejárat, a kórusablak és a lépcsőház rácsos ablaka kőkeretes. A torony két oldalán ívelt párkányú oromzat. Az oldalhomlokzatok meglehetősen egyszerűek, díszmentesek.

A görögkeletiek 1928-ban valamennyi berendezését és összes harangját magukkal vitték. 150 ülőhelyes belső terét fiókos dongaboltozat fed, melyet négy hevederív oszt szakaszokra. A padok a híres, lebontott Regnum Marianum templomból valók, Budapestről, és 1951-ben hozták őket ebbe a templomba. Freskóit Jeges Ernő (a szentendrei művésztelep alapítója) festette. Az oltárasztal mögött főoltárként Szent András látható két oldalán Szent Péterrel és Keresztelő Szent Jánossal. Az oltár tabernákulumát Lőte Éva készítette 1939-ben. Orgonája kétmanuálos, kisalakú, hordozható, ajándékba kapta a templom. Többnyire egyházi könnyűzenei együttesek tartanak a templomban koncertet. Korábban egy egyszerű harmónium töltötte be zenével a templomot. A szerbektől maradt ránk az a XVIII. századi, bizánci stílusú kereszt, melynek közepén Krisztus, négy szélén pedig a négy evangélista alakja látható.

Négy harangja van, melyek közül a 65 kg. súlyú használaton kívüli, haranglábon függ. Ezt a sérült, hegesztett harangot Joseph Brunner öntötte Budán 1792-ben, felső peremén copf minták láthatók. A toronyban három harang található. A legnagyobb 206 kilós, Gombos Lajos öntötte 2000-ben Őrbottyánban. A harang dísze a koronás magyar címer. 110,5 kg-os harangját M. Kovács Kálmán és felesége adományozta 1912-ben. Novotny Antal öntötte Temesvárott. Érdekessége, hogy a harangpalást felső negyedében, körben késő barokk mintázatú nyílások találhatók. Felirata: "Uram, legyen meg mindenben mindenkor a te akaratod". A lélekharang 30 kg-os, 1810-ben Franciscus Millner öntötte Budán. Egyik oldalán Szent Kristóf, a másikon a megfeszített Krisztus domborműve látható.

1914-ben Tuharszky Ferenc a szentendrei plébániára hagyta a lakását, hogy annak árából az izbégi hívek számára harangot öntsenek Szent Paulina tiszteletére (felesége emlékére). Az egyházközség az ajánlatot elfogadta. Tuharszky meghagyása volt, hogy minden évben felsége névnapján, Paulina napkor az úrangyala (esti harangszó) után egy órán keresztül harangozzanak vele.  Mivel később Izbégen különösen sürgetővé vált egy iskola létesítése, a város felszólította az egyházközséget, hogy tekintsen el a Tuharszky végrendeletében leírtaktól, és bocsássa az ingatlant a város rendelkezésére, hogy evvel az iskolának helyet biztosítson. Így a végrendeltben szereplő harang nem került megöntésre.

Az 1948-tól lelkészségként működő egyházrész 2003-ban plébánia rangot kapott. 1723-ban 14, 1773-ban 154, 1870-ben 315, 1938-ban 763, 1945-ben 1456, 1982-ben 2000, 1989-ben 3000 római katolikus lakos élt Izbégen. Jelenlegi számuk megközelíti a 4000-ret. Szentmisét vasárnap fél 9, 10 és este 6 órai kezdettel, hétfőn, pénteken és szombaton 18 órakor, kedden reggel pedig fél 7-kor celebrálnak. 2003-ban plébánosa Fajcsák Tibor.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc