Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Sopron, Keresztelő Szent János templom

Johannita templom


(Győr-Moson-Sopron megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

Sopron sokszínű templomainak egyik ékköve az Ikva-patak külvárosi oldalán elhelyezkedő, kicsiny, középkori templom, melyet az 1200-as évek derekán a johannita szerzetesrend építette (pontos építési ideje nem ismert). A johannita lovagrend a Szentföld iszlám alól való felszabadítására létrejött, állandó katonai kiképzéssel ellátott, harcos szerzetesrend. Magyarországon az 1100-as években jelentek meg. Tagjai három csoportra oszthatók: lovagokra, papokra (akik csak gyógyítottak és prédikáltak) és fegyverhordozókra. Sopronban ők építették az első ispotályt, valamint két templom is nekik köszönhető: a Szentlélek és a Keresztelő Szt. János templom. A rend tagjai 1347-ig maradtak a városban. Távozásuk után a templomot a város lakói gondozták, renoválták rendszeresen és jobb módú családok a berendezésről is gondoskodtak. A hajó gótikus boltozata 1519-ben készült, a belső teret 1521-ben festették ki, az ablakkereteket 1522-ben faragták. A kapuzat 1526-ban készült. 1636-tól a jezsuiták kapták meg a templomot, akik 1773-ban történt feloszlatásakor elárverezték a templomot. 1779-ben Meskó Jakab vette meg az ősi hajlékot, aki később a káptalannak továbbította. Egészen 1950-ig káptalani templomként üzemelt. A 19. század végén Storno Ferenc újította fel, karcsú tornya is ekkor készült a korábbi, hagymasisakos torony helyett.

A Bécsi úton, három oldalról szorosan körbeépítve áll a gótikus épület. Az utcára néző oldalhomlokzatot háromtagú támpillérek kísérik, közöttük csúcsíves üveg- és vakablakok. A kapu fölött szegmensíves keretben Id. Stornó Ferenc alkotása: a címert kezükben tartó johannita lovagok domborműve látható. Az egyik támpilléren Keresztelő Szent János kicsiny szobra látható. A szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Középen háromosztatú, kétoldalt kétosztatú, csúcsíves ablakok engedik be a fényt az oltárhoz.

Belül a templomot hármas oszlopok négy szakaszra osztják, a gótikus hálóboltozaton növényornamentikás indák között Jézus családfája látható. A festést ifj. Stornó Ferenc és Sterbencz Károly alkotta. Az oszlopokon a templom jótevő családjainak címerei láthatók: Zalka püspök, a Herz család, a Meskók család, Draskovits pöspök és Póda kanonok, továbbá a Krisztus monogram. Érdekes a templom becsukható szárnyas oltára, amely Keresztelő Szent János életének egy-egy jelenetét vetíti elénk; Stornó Ferenc készítette.

A kicsiny torony két harangját Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1928-ban. A Nagyobbik harang 150 kg-os, 69 cm alsó átmérőjű, disz hangú. 80 kg-os harangja fisz hangú és 53 cm az alsó átmérője.

A templom jelenleg a Szent Mihály plébánia alá tartozik, szentmisét egy héten egyszer, vasárnap reggel fél 8-kor mutatnak be. Szentségimádást szeptember 27-én tartanak.

Forrásjegyzék:

Albert Tibor: Soproni városkalauz. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Sopron, 1995.

Czellár Katalin: Sopron. Panoráma. Bp., 1982.

Csatkai Endre: Sopron. Képzőműv. Alap. Bp., 1956.

Csatkai Endre: Sopron. Sopron Városi Tanács. Sopron, 1971.

Csatkai Endre: Magyarország műemléki topográfiája (szerk. Dercsényi Dezső). Akadémiai Kiadó. Bp., 1956-

Ifj. Csemegi József: A Keresztelő Szent János tiszteletére épült kápolna Sopronban. Soproni Szemle V. 1941.

Gábor Géza: A katholikus Sopron. 1925.

Holzhofer Evelin: Sopron, A Szentlélek- és a Keresztelő Szent János-templom, TKM, Bp., 1998.

Dr. Kormos Gyula - Poór Péter: Sopron és közvetlen környéke régi harangjai. In: Arrabona múzeumi közlemények. 2005.

Lengyelné Kiss Katalin: Adalékok a soproni harangöntők történetéhez. In: Öntödei múzeumi füzetek. Bp., 2001.

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc