Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Szentendre, Péter-Pál-templom
(Csiprovacska-templom)

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc

A Kucsera Ferenc utca és a Péter-Pál utca sarkán, kis téren emelkedik ki a házak közül Szentendre legnagyobb temploma, amely hat másik társához hasonlóan görögkeleti szerb templomként épült eredetileg.

A Ciprovacból érkezett menekültek a belváros déli részén telepedtek le. Viszonylag későn, 1708-ban épült meg első templomuk fából, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. A ciprovaciak nagy száma tette lehetővé, hogy 1750-ben új templom építésébe kezdjenek. A régi templomot meghagyták és aköré emelték fel az új falakat, majd mielőtt a templom lefedésére került volna sor, bontották le a régi falakat. Elsőként a harangtorony lett kész 1753-ban, a templomot azonban csak 1791-ben vehették használatba a hívek. 1796-ban szentelték fel Péter és Pál apostol tiszteletére. 1800. július 25-én tűzvész következtében jelentős sérüléseket szenvedett, harangjait újjá kellett önteni.

A szerbek hazavándorlása miatt a XIX. században a görögkeletiek számában drasztikus csökkenés következett be a városban is. Szentendre templomai közül elsőként a Csiprovacska-templom vált használaton kívülivé (a 20. század első éveiben szűntek meg a rendszeres istentiszteletek). A hazatért lakosok az 1920-as évek elején visszajöttek, hogy a templom igen értékes felszerelését magukkal vigyék. Az ikonosztázion ma a koszovói Prizren templomában található. A templomot hosszú évtizedeken keresztül nem használták, a galambok laktanyájává vált. Az 1940-es évek elején a város polgármestere levélben fordult a szerb ortodox egyházhoz, hogy a szomszéd házakra is veszélyessé vált épületet hozza rendbe, "ennek elmulasztása esetén az a fennforgó közérdekre való tekintettel hivatalból fog történni". Az egyház ez után ajánlatot tett a városnak, hogy 12000 pengő vételárral eladja a templomot, a polgármester ezt el is fogadta avval a céllal, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára helyőrségi templomot biztosítson. Az adás-vételi szerződésben kikötés volt:

1. hogy a templom kocsmának, nyilvános háznak, illetve bármi olyan helyiségnek, ami mulatságra szolgáló lenne nem használható.

2. amennyiben a templomot lebontanák, az oltár helyén, 4 négyszögöles telken az egyháznak joga van egy keresztet állítani.

3. a templom meghagyása esetén az oltár mögötti részen a város köteles egy elkerített mélyedést csinálni,  és ott az egyháznak joga van egy mécsest és szentképet elhelyezni (kivéve ha az épületet egy másik felekezet veszi majd birtokba).

Később a Honvédelmi Minisztérium a háborúból kifolyólag mégsem tartott igényt a templomra, ekkor az egyházmegye határozott utasítására a helyi plébános ajánlatot tett a templom megvételére nemcsak a helyőrség, hanem a városi hívek számára is, akik a plébániatemplomban már nehezen fértek el. Így került a mind a mai napig Csiprovacska-templomnak is nevezett épület a katolikus egyház tulajdonába. Rendbehozatala 1942-ben kezdődött meg a polgármesteri hivatal finanszírozásával, de az idő előrehaladtával a katolikus egyház is egyre nagyobb részt vállalt a költségekben. Az első szentmisét 1944. április 23-án tartották, ekkor áldotta meg a plébános. A templom belső terének művészi átalakítását többször is napirendre vették, de különböző okokból kifolyólag (többek közt az OMF tiltakozása miatt) nem valósulhatott meg.

Az impozáns, későbarokk épület a magyarországi ortodox templomok legváltozatosabb formáját mutatja. A hajót a szentély előtt egy kosárívesen előrelépő, törpe kereszthajó szeli át, melynek két apszisa a pevnicák, vagyis az énekkar számára fenntartott helyiségek. Oldalhomlokzatait kettős pillérek kísérik, ablakai tört íves záródásúak. A falakat egyszerű, római-dór főpárkány zárja le. Háromemeletes, főhomlokzati tornya van. A főhomlokzati bejárat fölött a kórus ablaka húzódik, két oldalán lépcsőzetes ívű vakablak. A szemöldökpárkányos lépcsőházablak fölött háromszögű oromzattal ellátott toronypárkány. A torony harangházának rácsos ablakait fejezetes sarokpilaszterek veszik közre. A harangablakok lefelé ívelő szemöldökpárkányai egyúttal az órapárkány keretét is alkotják. A templom tömegeit jelentősen tompító, egyszerű gúlasisak 1862-ben készült, a toronyóra pedig 1985-ben. A torony két oldalán, az oromfalon egy-egy kőkancsó és egy-egy kőobeliszk látható. A hajó felénél egy-egy díszes, vörösmárvány oldalkapu látható, melyek közül az északi szolgál főbejáratként. A kőkapuk 1790-ben készültek, és meglehetősen gazdag díszítőmunkáról tanúskodnak. A tölgyfa ajtók két szélén egy-egy fonadékos díszű, volutás, akantuszleveles konzolban végződő pilaszter áll.

A templom 300 m2 alapterületű, hossza 35,2 méter, szélessége 15 méter. A hajó 22,05 méter magas, a torony 32,54 méteres magasságából 4,7 métert a sisak tesz ki. Belső magassága 16 m.

290 ülőhelyes, több mint 1000 főt befogadni képes belsejének méretei az ikonosztázion eltávolítása óta sokkal jobban érvényesülnek. A hajó négy csehsüveg boltozattal fedett, két oldalán 6-6 ablak engedi be a fényt, az oldalfalakat ión pilaszterek kísérik. A falak egyszerű, fehér színűek, freskói nincsenek. A kórus alatti tér valaha a görögkeleti pronaosz volt (a nők helye a liturgia alatt). Berendezése meglehetősen egyszerű, szerényes. Első faoltárát a katonák készítették 1944-ben. 1948-ban a feloszlatott irgalmas rendi kápolna oltárát és padjait a templomba szállították, 1952-ben az Irgalmas Kórház felszámolt kápolnájának padjait vásárolták meg. 1953-ban került az oltárra Páter és Pál apostolok szobra, melyeket az ugyancsak megszűntetett esztergomi szemináriumi kápolnából hoztak át. 1978-ban készült az oltár hajó felöli oldalán Borsody László és Urbán Teréz "Húsvéti Bárány" című kerámiaműve, melyet stílszerűen húsvét ünnepén avattak fel. 1985-ben készült a szilfából faragott Mária-szobor Tiedmann Ferencné Parniczky Katalin adományából, Markolt Györgyné Gémes Katalin alkotása. Az utóbbi években készült el a templom modern berendezése, mely művészi kiválósággal érzékelteti a hely pravoszláv eredetét. Az oltár fölött helyezkedik el a szinte lebegő megfeszített Krisztus képe két oldalán Péter és Pál apostollal, Kisléghi Nagy Ádám alkotása. A kóruson elhelyezett orgona 1967-ben készült, 2 manuálos, 14 regiszteres, hangversenyek tartására is alkalmas. Megtalálhatók még a szerbektől ránk hagyományozott támaszkodószékek felújított és átalakított maradványaim, melyek fölött a kálvária modern domborművei láthatók. Csikszentmihályi Róbert készítette a Péter és Pál életéből vett domborművekkel együtt.

Egy 1857-es összeírás szerint 5 harangja volt, ezek egy részét az I. világháborúban a katonaság igénybe vette, másik részét a szerbek vitték magukkal. Mai egyetlen harangja 3 mázsás, és az elmúlt években készült. Vasárnap délelőtt 8, 1/2 9, 3/4 9, 9, 10, 1/2 11, 11, 1/4 12, 1/2 12 és 12 órás kezdettel szólal meg 2-3 percre.

A Péter-Pál-templomot a szentendrei plébániáról látják el. Vasárnap 9, fél 12 és este 6 órás (nyáron fél 7) kezdettel, hétköznap minden este 6 órakor mutatnak be szentmisét.

  
 

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc