Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


A neobarokk templom


Feszty Gyula


Feszty Gyula névjegye

Budapest-Zugló, református templom

(Budapest)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története és leírása:

1880-tól kezdődően megnövekedett a református vallásúak száma Zuglóban, ebben közrejátszott, hogy több református kezelésben lévő intézmény is a Herminamezőre költözött (Bethesda, Bethánia). A városrész 1890 Karácsonyán tartotta első istentiszteletét Halmi Gusztávné Manz Amanda Róza lakásán, a Róna utcában. Igét hirdetett Keresztessy Sámuel Kálvin téri hitoktató. Ezt követően, 1891 májusától, két éven át a Fehér Gólya fogadó bérelt helyiségében, majd 1893-ban rövid ideig egy iskolában találkoztak a hívek. Halász Olivér herminamezei ingatlantulajdonos kétszer háromszáz négyszögölnyi telket engedett át ingyen illetve ezernyolcszáz forintért az 1893-ban megalakult egyházközségnek, de a főváros is átutalt nyolc ezer forint segélyt. A hívek legott gyűjtésbe fogtak a templomépítés megkezdése érdekében. Darányi Ignác dr. elnöklésével építési bizottság alakult. Duczay János tervét, noha ingyen kínálta fel, nem fogadták el költségigényessége miatt. A tervezési megbízást a hat fiúgyermekes Feszty család Gyula nevű műépítész fia, Feszty Árpád neves festő bátyja kapta meg. A református családok hetenként 15 krajcár fizetésére kötelezték magukat az építkezés céljára, de a főváros is hozzájárult a templomépítési alapból 8000 forinttal. A templom mindössze négy hónapig épült, tizenöt ezer forintnál alig valamivel került többe. A templomot Szász Károly püspök szentelte fel 1893. november 14-én.

Feszty neobarokk stílusban épített eredeti templomáról a mai épület ismeretében még fogalmat sem alkothatunk. A barokk hagyományokat, követő templomot első ízben, 1939-ben alakították át, amely nem gyengítette az eredeti koncepciót, ekkor kapta hagymakupoláját Hoffer Imre műegyetemi tanár tervei alapján. A téglány alakú templom alacsony hajlásszögű nyeregteteje alatt hangsúlyozottan tagolt főpárkány futott körbe. A nyugati főhomlokzaton az ívelt végződésű bejáratot timpanon, ormán kereszttel keretezte. A homlokzati két pár pillér egymás alatti ívelt és egyenes záródású egy-egy ablakot fogott közre. Mára ebből a csupasz nyugati faltömeg látható, a rizalitos főbejárat timpanonja helyébe ívelt, narancssárga üveg előtető került. Még az ablakok megszüntetése után felhelyezett reliefet, a Khi és Ró görög betűkből szerkesztett "XPISTOS" monogramot, Krisztus nevének kezdőbetűit is eltávolították. Nem látható a főpárkány fölötti, két oldalról balusztrádos, volutás, barokk vázás oromzat sem, amelyből kiindulva emelkedett a zsaluval ellátott, hosszú ablakos harangház, a félgömb-sisakkal lezárt torony. A templom az ostrom alatt kevéssé sérült, azonban a karbantartási munkákat nem lehetett tovább halasztani. A templom jellegét, stílusát jelentősen megváltoztató átépítés 1963-1974 között történt, de volt egy 1986-1994 közti építkezési periódusa is. Ekkor kapta a rozsdamentes, bronzírozott acélcsövekből szerkesztett vázsisakját, Fekete György Ybl-díjas építész tervei alapján. A belső teret is átalakították.

A megalakulása idején 800 lelkes egyházközség mára 1300 hívet számlál. A templomnak 1942-ben egy harangja, 28 regiszteres, két manuálos orgonája volt, úrasztali edényei 1894-ből származtak.

Beiktatott lelkipásztorai:

Keresztessy Sámuel 1893 - 1930
Kutas Emil 1930 - 1963
Szemenyei Sándor 1963 - 1983
Kovács Mihály 1983 - 1999
Körpöly Kálmán 2000 -

Irodalom:
Békássy Csaba - Borbély Lajos - Buza Péter et al: Zugló templomai és történelmi egyházai. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 2001

Buza Péter: Herminamező. Fejezetek egy városrész történetéből. Herminamező Polgári Köre. Bp., 1992

Kováts J. István dr. (főszerk.): Magyar református templomok II. Athenaeum. Bp., 1942

Millisits Máté: A budapesti református egyházközségek. = Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten 1. Argumentum - ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék. Bp., 2006

Seibert, Jutta (szerk.): A keresztény művészet lexikona. Corvina. Bp., 1986

Szénássy Sándor: A polgári építészet Feszty Gyula alkotásaiban. KT Kiadó. H. n., 1997

Verbényi István - Arató Miklós Orbán (szerk.): Liturgikus lexikon. Szent István Társulat - Kairosz. Bp., 2001

www.parokia.net.

 
Képek a harangokról:
(Fotó: Millisits Máté)

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc