Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Budapest, törökőri Lisieuxi Kis Szent Teréz plébániatemplom

(Budapest, VIII. kerület)

Írta és fényképezte: Vizler Imre


A korábban is Törökőrnek nevezett dűlő az I. világháború előtti években rohamosan fejlődött, az újonnan épült lakóházak hamar benépesedtek. A híveknek azonban nem volt templomuk. Kohl Medárd püspök oltár-adományát (1907) egy, a területen fekvő iskola tornatermében állították fel, és ott mutatták be ünnepnapokon a szentmisét.

1913-ban a hívek templomépítési célból megalakították a Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásáról elnevezett kápolna egyesületet, és gyűjtéseket szerveztek. Az I. világháború kirobbanása azonban törekvéseiknek nem kedvezett. a templomépítést nem tudták megkezdeni.

Mészáros János érseki helynök 1919-ben újjászervezte a kápolna egyesületet Templomépítő Bizottsággá, rendszeressé vált a gyűjtés.

A Székesfőváros, mint kegyúr templomépítés céljára a Kerepesi út 31 alatt átengedett egy 412 négyzetméternyi területet, amelyre Petrovácz Gyula ókeresztény bazilika stílusú templomot tervezett. A templom alapkövét 1928. április 1-én dr. Breyer István prelátus helyezte el és szentelte fel. A törökőri egyházközség hivatalosan is megalakult a kőbányai, a domonkos és a zuglói plébániákból 1928-ban, élére Schuszter Antal hitoktató került. (1995-től a Kőbánya - MÁV Telepi templomigazgatóság a Kisboldogasszony templommal és a környező területekkel együtt a plébániához tartozik).

A templomépítés gyorsan haladt. 1928. szeptember 28-án a 49 méter magas toronyra felkerült a megáldott kereszt, a templom felszentelésére pedig kereken egy hónap múltán, október 28-án került sor. A szertartást Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás vezette. Ezzel az aktussal létrejött Lisieuxi Kis Szent Teréz első magyarországi 605 négyzetméteres, 1500 lélek befogadására alkalmas temploma.

Az asszimetrikusan elhelyezett torony az előrelépő főbejárat- főhomlokzat keleti oldalán áll. Az enyhén tagolt templomépületet messziről észrevehetővé teszi a vakolatlan tégla vörös színe és a világos vakolatsávok változatos alkalmazása. A gúla alakú toronysisakot posztamensen álló négy, gömbben végződő kis gúla övezi. A háromszögben végződő oromzatban a tituláris szent jó megtartású tíz négyzetméteres mozaikképét helyezték el; Zsellér Imre munkája. A templomba a torony alatti bejáraton át léphetünk be, a másik, kettős kaput csak időnként használják.

Az előcsarnokban helyezték el a templomépítéssel kapcsolatos emléktáblát, jobbról nyílik bejárat a hajóba. A pillérek három részre osztják a főhajót, és két mellékhajó veszi azt közre. A síkfödémet üres kazetták díszítik.

A főoltár fölött az apszisban Jeges Ernő, a névadó szent tiszteletét ábrázoló, 1942-ben alkotott freskója volt látható, ma ugyanott a falra bizánci ikonstílusban festett fa-triptichont erősítettek. A főoltár magyaros díszítésű volt. A II. vatikáni zsinat liturgiai előírása szerint szembenéző oltárt, az üresnek ható apszis mélyén papi székeket állítottak fel.

A templomtér átrendezése folytán az eredeti állapothoz képest sok a változás. Kallós Ede Jézus Szíve-szobra korábban az evangéliumi oldal mellékoltárán állt, ma ez az Oltáriszentség őrző helye. Az átelleni mellékhajó oltára a Szent Szűz tiszteletére szolgált, ma Feszty Masa Lisieuxi Kis Szent Terézt ábrázoló festmény függ az imahelyen. Itt áll a keresztkút is, Schrotta János alkotása.

A diadalív lábainál Szűz Mária és Szent József-szobor állt, ma csak az evangélumi oldalnál látunk szobrot, a másik oldalon a vetítő vászon és technikai berendezés rontja az összképet.

A keresztút stációképeit Orbán Antal szobrászművész alkotta.

Budapest ostroma során és azt követően a templom a következő károkat szenvedte a plébános 1945. december 1.-én kelt jelentése szerint:

"1) A templomépület teteje és fedélszerkezete súlyosan, tornya könnyebben sérült meg, minden ablaka kitörött a légitámadás és a tüzérségi harc következtében.
2) A templom egyházi fehérnemű készlete legnagyobb rész elveszett a január 13-át követő és utána következő fosztogatás által. Ennek leginkább anyagi értéke van, habár sok művészi kézimunka is tűnt el. A nagyobb és művészi értékű felszerelési tárgyakat sikerült megmenteni.

A templom használható. Kijavítása folyamatban van a székesfőváros, mint kegyúr által, a hívek hozzájárulásával".

Irodalom:

Bertalan János: Józsefváros templomai. Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kiadása. Bp., 1995

Horváth Miklós: A történeti templomépítészet Budapesten. Szerzői kiadás. Bp., 1946

A templom háborús kárai. Kézirat, Bp., 1945

www.miserend.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc