Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Budapest, herminamezei Szentlélek-plébániatemplom

(Budapest, XIV. kerület)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története:

A Hermina Amália Mária Habsburg főhercegnő, József nádor leánya emlékének megörökítésére 1842-1856 között épített kápolna kertjében a herminamezői katolikus lakosság ünnepi szentmisén vett részt. A Mihalovics Zsigmond apát-plébános által 1936. szeptember 13-án bemutatott szentmisén megemlékeztek arról, hogy a kápolna 80 éve szolgálja a hitéletet. Nemcsak ünnepelt az egyházközség, hanem búcsúzott is. Búcsúzott meghitt templomától, mert az ünnepséget követő héten tette le alapkövét annak az új plébániatemplomnak Serédi Jusztinián esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás, amely hivatva lesz befogadni Herminamező megnövekedett számú katolikusait.

A városrész egyházközségét 1919 Húsvét hétfőjén alapította Csernoch János hercegprímás a Hermina kápolna körül lakók részére, feleletül a proletárdiktatúra megfélemlítő akcióira. Az emléktemplom leckeoldali oratóriumát ekkor alakították át szent sír kápolnává, és a már kissé elhanyagolt állapotba került épület csinosításába kezdtek. A hívek ekkortájt már nem fértek el odabent, így a jeles ünnepek istentiszteleteit a kertben tartották; újra és újra felmerült egy nagyobb plébániatemplom építése. 1927-ben megalakítják a templomépítő bizottságot, kijelölik leendő épület helyét, és megbízzák Petrovácz Gyulát, a fővárosi képviselőtestület tagját, későbbi országgyűlési képviselőt a tervek elkészítésével. 1932-ben az egyházi hatóságok módosítják, megnövelik a plébánia illetékességi területét.

1935. március 31-én ünnepi körmenet visz az építkezés kijelölt helyéhez egy hatalmas tölgyfakeresztet, amelyet a majdani templom nyugati homlokzata helyén állítanak fel. Mint a legkedvezőbb feltételeket nyújtó vállalkozó, Wihart Ferenc nyeri el az építési megbízást. Mint már szó esett róla, a hercegprímás szeptember 20-án megszenteli és elhelyezi az alapkövet a főváros által adományozott telken. 1936 utolsó havában bokrétaünnepséget tartanak az építők és építtetők. A 810 kg-os Szent István, a 345 kg-os Szent Imre és a 180 kg-os Szent László harang felszentelésére 1937 szeptemberében kerül sor. Mindhárom harangot Szlezák László műhelyében öntötték. A templomot 1937. november 24-én szentelték fel Serédi hercegprímás cselekvő részvételével.

A Herminamezői Szentlélek Plébániatemplom első plébánosa Mihalovics Zsigmond volt, utolsó szentmiséjét az egyházközség fennállásának 25. évfordulóján mutatta be. Az Actio Catholica igazgatójaként az iskolák államosításának idején a sorozatos letartóztatások láttán "jogellenesen" Rómába távozott, távollétében a Budapesti Népbíróság Olti tanácsa egyrendbeli háborús bűntett, egyrendbeli folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében 10 év szabadságvesztésre ítélte.

1944 májusában aknatalálatok rongálják a templomot, július 2-án és szeptember 17-én az egyházközség hívei között arat a halál, amidőn a Rákosrendező elleni légitámadás során több százan meghaltak. 1945. január 5-én a nyomuló orosz hadsereg lelövi a templom tornyát, amelyben német megfigyelőállásra lettek figyelmesek. Az ekkor elpusztult huszár-(négyezeti) toronnyal együtt soha nem állították helyre. (Ugyanez a sors éri a MÁV telepi Kisboldogasszony plébániatemplom tornyát is a szomszédos X. kerületben). A templom ablakai betörtek, súlyos károk estek a főhajó tetőszerkezetében, a fedélszékben, tönkrement 300 négyzetméter eternit-pala, az összes bádogos munka, valamennyi festett ablak, az ajtók zárszerkezete, és a belső vakolat. A nagyon nehéz körülmények között megindult helyreállítási munkálatokat az akkori lelkipásztor, Seres Ferenc vezette. A legsürgősebb munkákra a főváros 1.300.000 pengőt utalt ki 1945 decemberéig. A belső munkálatokat a délnyugati un. Mamertini feszület kápolnájának kifestésével kezdték meg 1948-ban. A hívek további áldozatos segítségével kijavították a legsúlyosabb károkat, és megkezdték a templom belső kifestését. A szentély feletti és két oldalán lévő freskót Kontuly Béla festőművész alkotta. A háború alatt elrekvirált harang helyett 1948. augusztus 20-án szentelik fel az új Szent Margit harangot. 1950-ben leszerelik és áthelyezik az északi keresztházba azt az emléktáblát, amelyen a szokások szerint feltüntetik az államfő, a magyar katolikus egyházfő, és azon polgári hatóságok vezetőinek nevét, akik idején épült a templom. A névlista vezetője a kormányzó.

Seres Ferenc lelkészt dr. Hóka Imre érseki tanácsos követte (1963-1973) a plébánia élén. Tarnai Béla tb. kanonok kinevezésével (1973) újjáéledt az egyházközség hitélete, és folytatódott a helyreállítás a már csonkatorony és tetőzet rendbehozatalával, felújították a színes ablakokat, az elektromos hálózatot, a templom külsejének festését. Ekkor festette Takács László mezőkövesdi festőművész a freskók nagyobb részét, mintegy folytatásául a Kontuly-freskóknak, és Kovács Géza iparművész a stílusos ornamentikát. Üvegfallal leválasztották a keresztház két kápolnáját, fűthetővé és hitoktatás céljára alkalmassá tették. A templom felszentelésének 40. évfordulóján (1977) dr. Lékai László érsek-prímás ünnepélyes hálaadó szentmisét mutatott be. Újabb 10 év küzdelme és a hívek áldozatkészsége folytán az addig orgonával nem, csak harmóniummal rendelkező templom részére elkészült az új, három manuálos, 48 regiszteres, 3470 sípszámú orgona, amelyet a templom felszentelésének 50. évfordulóján (1987. december 22) dr. Paskai László Esztergom-budapesti érsek-prímás áldott meg.

Leírása:

A plébániatemplom hossza 66, szélessége 20 és 30, főhajónál illetve keresztháznál), belső magassága 15 méter, alapterülete 13 ezer négyzetméter, befogadó képessége 3000 személy, magassága 57 méter volt a toronycsúcsig.

A neoromán stílusban [a "magyar újromantika futószalagon készített, nem sok eredetiséget mutató templomok egyike" (Horváth, 37)], épült templom homlokzata gazdagon tagolt, téglafelületén vörös és világos vakolatsíkok váltják egymást. A timpanonban végződő főkapu az erőteljesen előreugró, eredetileg zömök és mégis karcsúnak ható torony alján indul néhány lépcső-magasítással. A torony ötszintű volt, jobbról és balról kerek, csúcsban végződő lépcsőtorony övezi. A főkapu feletti oromzat kétszintű, az elsőn hatalmas, egyszerű mérműves rózsaablak helyezkedik el, a másodikon tíz négyzetméteres vörös-arany színkompozíciójú mező mutatja be a Szentlélek hét főajándékát (Bölcsesség, értelem, jótanács, erősség, tudomány, jámborság, az Úr félelme). A főkapu timpanonjában a Szentháromság ábrázolása látható. A fölfelé keskenyedő szintek könnyeddé teszik a toronytestet. A negyedik szintet lándzsaablakszerű, hosszúkás, félköríves záródású nyílások törik meg.

A négyzet alakú, világos előcsarnokban 1938-ban missziós keresztet állítottak fel. Két kétszárnyú, oszloppárok által közrefogott, félkörívben végződő ajtó vezet a hajóba. A templom keresztházas, keresztboltozatos bazilika, két oszlopsor a belső teret három hajóra osztja. Az apszis félkörívű, a főoltárt félkörívben oszlopok veszik körül. (A felszenteléskor a főoltár menzájába Szent Kelemen és Szent Tamás ereklyéjét helyezték el). A főoltár fölé korábban négy oszlopon nyugvó boltozat (cibórium) borult. Ez volt akkoriban (1938) a főváros egyetlen baldachinos oltára. A szentély freskójának elkészültekor bontották le 1957-ben. Az új liturgikus teret 1990-ben alakították ki, az egyszerű, de nemes alkotású asztaloltár és az ambo stílusosan illeszkedik a környezetbe. A szentélyben áll a Keresztelő Szent János szobrával díszített egyedi megoldású keresztkút. A főoltárt és a keresztkutat ruskicai márványból Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászművész faragta. Mindkettő a zuglói Bibel család adománya. A szentélyben álló papi trónt II. János Pál pápa használta a Népstadionban, amikor találkozott az ifjúsággal. Az aranyozott tölgyfa szószék törpeoszlop ormán nyugszik. Az evangélisták aranyozott domborművű jelképei a kosár mellvédjén, Krisztust király képét fogják közre.

Az északi mellékhajóban a Szűz Anyához címzett, a déliben Jézus Szíve tiszteletére állított oltár áll. Az északi kereszthajóban a Magyarországi Szent Erzsébet oltár, a déliben Szent István oltár látható.

A délnyugati, Szent Sír kápolnában korábban a Pieta színes szobra állt, a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (1938) idején alakították át és nevezték el a "Mamertini feszület" kápolnája tiszteletére. A római Mamertini börtön sziklába vájt üreg, amelyet Arcus Martius építtetett, a rabokat a felső nyíláson át dobták be és hagyták őket éhen pusztulni. A hagyomány szerint Szent Péter és Szent Pál is szenvedett fogságot Néró uralma alatt. Szent Péter rabtársainak itt fakasztott vizet, börtönőreit megtérítette, és segítségükkel később megmenekült. A keresztények kápolnává alakították át a sziklabörtönt, majd a hely fölé templomot emeltek Szent József tiszteletére. A herminamezői plébániatemplomba olasz zarándokok hozták az eredeti feszület hű mását. A freskók az Újszövetségből merítik témáikat. A 85 színes, ornamentális és figurális díszű ablakokat Zsellér Imre alkotta, a magyar szenteket, a Szentlélek hét fő ajándékát továbbá a főváros címerét (északi keresztház hármas ablaka), és Jézus Krisztust ábrázolja (déli keresztház hármas ablaka). A keresztút domborművei Orbán Antal szobrászművész színes fajansz-alkotása, és Hoffmann Ferenc ajándéka. A szentély alatti altemplomban, 1994-ben urnasírboltot alakítottak ki.

Irodalom:

Békássy Csaba - Borbély Lajos - Buza Péter et al: Zugló templomai és történelmi egyházai. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 2201

Bangha Béla S. J. : Katolikus lexikon III. A Magyar Kultúra kiadása. Bp., 1932

Buza Péter: Herminamező. Fejezetek egy városrész történetéből. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 1992

Gróf La Rosée Erzsébet: Budapest katolikus templomai. Szent István Társulat kiadása. Bp., 1938

Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedései 1944 - 1989. Szerzői kiadás. Bp., 1990

Horváth Miklós: A történeti templomépítészet Budapesten. Szerzői kiadás. Bp., 1946

Schoen Arnold: Hermina főhercegnő budapesti emlékkápolnája. A "Történetírás" kiadása. Bp., 1937

Seres Ferenc plébános kimutatása a templomban bekövetkezett károkról. Budapest, 1945. december 3. Kézirat

A templom tájékoztatója

www.szolgalohittan.hu

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc