Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok

Márianosztra, Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom
Pálos templom / Kegytemplom

(Győr-Moson-Sopron megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története:

A Pálos Rend (Ordo Sancti Pauli Primi Eremitae, OSPPE) az egyetlen magyar szerzetesrend. Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250 körül. A Szent Keresztről nevezett kolostorban egyesítette a pilisi hegyekben élő remetéket, és később átvette a Baranya megyei patacsi remetekolostor vezetését is. A Rend védőszentjéül Remete Szent Pált választották. Kezdetben püspöki fennhatóság alatt éltek, de 1308-ban átvették Szent Ágoston reguláját. Az önálló renddé alakulást követően csakhamar terjeszkedni kezdtek, amelyben nem csak az utolsó Árpád-házi királyaink, hanem Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király is segítségükre volt. Legfényesebb kolostoruk a 14. század elején alapított budaszentlőrinci volt, amely a Rend szellemi és igazgatási központjává vált. 1340-ben németországi remeték is csatlakoztak a Rendhez. Nagy Lajos király 1352-ben számukra kolostort, a kolostor mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt templomot építtet. A település, ahol a kolostor és a templom felépült, a templom védőszentjének latin nevéről, Maria nostráról, a mi Máriánkról kapta nevét. A király visegrádi palotájából gyakran felkereste a szerzeteseket, a kolostor és a templom számított legkedvesebb helyének. Itt merített erőt betegségének, az állítólagos leprának a leküzdéséhez. (Dr. Győry Tibor orvostörténész inkább bőrtünetű betegségnek véli. A leprától való félelem még a királyt is kirekesztette volna a közéletből. Azonban egyik vélelmezés sem bizonyított. Nagy Lajos nevéhez fűződik a máriazelli, az aacheni és a Pozsony melletti Mária-völgyi templom építtetése is. A király 1382-ben pálosokat küld Lengyelországba, akik a magukkal vitt Mária-képpel ott kolostort alapítanak, és befogadják a lengyelországi remetéket. Ezzel egyik másik célja is megvalósult: lelki támaszhoz segítette a magyar pálos szerzetesek révén a Márianosztrán nevelkedett Hedvig leányát, aki a lengyel trónörököshöz ment feleségül. A magyar királylányt, a Jagelló-dinasztia ősanyját a lengyelek Jadwiga néven szentként tisztelik.

Mohács után a szerzetesek egy ideig még védik a török ellen kolostorukat, de Nógrád, Vác, Esztergom eleste után Márianosztra is pusztítás áldozatává válik, olyannyira, hogy még a Buda felszabadítását követő 25 év múlva is romokban hever. 1711-ben két pálos szerzetes indítja el az újjáépítési munkálatokat, amelyet Széchenyi György esztergomi érsek adománya tesz lehetővé. A szentély helyreállítását követően felépül a hajó a homlokzati két toronnyal együtt, barokk stílusban, Vépi Máté pálos atya tervei alapján. Elkészül a főoltár, majd az oldaloltárok, sőt egy kápolna is a kolostor közelében, amelyből mára nem maradt fenn semmi. Nagy Lajos újjáépített templomát 1729. augusztus 14-én szentelte fel a betegsége miatt távol maradni kényszerült Esterházy Imre esztergomi érsek megbízottja, Berényi Zsigmond. A templomszentelésre előzőleg az ugyancsak pálos szerzetesből csanádi püspökké vált Nádasdy Lászlót kérték fel, de abban halála meggátolta. Címere, minthogy a templom Remete Szent Pál oltárára nagy összeget adományozott, ma is látható az oltáron. A templom orgonája többszöri átépítés után 1774-ben készült el. Először Standiger János budai orgonaépítőt bízták meg (1728). A sípszekrény két oldalán egy-egy angyal trombitás alakja volt látható. 1761-ben alakítja át Jancsik József pesti orgonaépítő, és ezt bővítik 1773-74-ben. Felépült a kolostor is, rangját-jelentőségét tekintve harmadikként számított az országban. Itt nevelkedett Virág Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc. De pálos szerzetes volt a mohácsi vészt követően Erdély kormányzója, Fráter György (családi nevén Utiesenovic [Utyeszenovics] anyja családi nevéről Martinuzzi), bíboros, esztergomi érsek, akit I. Ferdinánd utasítására a zsoldos Sorza-Pallavichini gróf és Castaldo brutális módon meggyilkolt alvinci kastélyában (1551).

Az újjáépült kolostort alig több mint félévszázados fennállásakor elérte a végzet II. József szerzetesrendek elleni intézkedése folytán. Az volt a célja, hogy a rendek "eltörlésével" az állam gondoskodik népei lelki szükségleteiről, maga alkalmazza a papokat, ezáltal az egyház az állam hatalmába kerül. Nem másodsorban a szerzetesrendek elkobozott vagyona nagymértékben gyarapította az államkincstárt. A pálosokat érintő 1786. augusztus 7-i intézkedés 285 fogadalmat tett szerzetesre és huszonhat kolostorukra vonatkozott. Az elkobzott vagyonon kívül a rendi könyvtárak, egyházi felszerelések ebek harmincadjára kerültek. Az orgonaházból még a sípokat is elvitték. Az ingóságokat 8588 forintra becsülték, az árverésnek nevezett kirabláson 8559 forint folyt be. Az orgonaházból II. József abszolutisztikus rendelete folytán nem csak hazánkban, hanem az osztrák örökös tartományokban is megszűnt a pálos rend, csupán Krakkóban maradt érintetlenül, mivel az nem tartozott a császár fennhatósága alá. A kolostor egy ideig üresen maradt, majd a napóleoni háborúk alatt kórházzá alakítják. 1858-1948 között női fegyházzá válik a Vincés nővérek vezetésével. A fegyházat 1949-ben államosították, 1950-ben átvette az ÁVH, a politikai elítéltek, börtöne lett, a börtönök büntetőintézeteként tett szert kétes hírnévre. 1961-től ismét a köztörvényes bűnözők fogvatartó helyeként ismert.

Az 1951. júniusban letartóztatott Grősz József kalocsai érsek félreállítását és a szerzetesrendek vezetőinek megfélemlítését célzó koncepciós bűnperbe többek között bevonták Vezér Ferenc pálos szerzetest. Olyan gyilkossággal vádolták, amelyet egy szovjet katona ellen követett volna el (Gergely 1985, 125). Megvádolták továbbá 30 szovjet katonát meggyilkoló "terrorcsapat" vezetésével, és a népek békés együttműködésének megbontására irányuló bűntettben is. Vezér Ferencet halálra ítélték és kivégezték.

II. József rendelete után két évszázaddal, 1989-ben ismét újjáalakulhatott a magyar rendtartomány pécsi székhellyel, visszakapta a Rend többek között Márianosztrán házukat, templomot.

Leírása:

A falu feletti magas platón álló barokk, homlokzati kéttornyos templom tömegét toszkán pilaszterek és hangsúlyos főpárkány határolja. A középső falpillérpárok között kosáríves bejárat vezet a templomba. Az oromzaton korábban Szent Pál apostol és Remete Szent Pál szobra között Mária ábrázoló büszt állt. A hajó hosszanti falával egy síkban álló toronypár között timpanon zárja le az oromzatot. A szentély a nyolcszög öt oldalával zárul, gótikus támpillérei eredetiek. A déli oldalon, a szentély és a hajó csatlakozásánál az altemplomi lejárat kettős vasajtaja. A szentély falának támasztva látható az a zárókő, amely korábban a diadalív előtti kriptalejáratot fedte.

A pillérpárok a hajót két boltszakaszra osztják, a kettős hevederívek között kápolnák, azok felett balusztrádos karzatok. A bejárattól jobbra találjuk a kegykápolnát.

A keresztboltozatos szentélyben álló főoltár magas, hármas tagozású, kétemeletes, a boltozásig érő retablóján központi helyet foglal el a czestochowai csodatévő kegykép másolata a tabernákulum fölött. Az oszlopok között kialakult fülkékben Szent Ágoston, Remete Szent Pál, Remete Szent Antal és Szent Jeromos életnagyságú , fából faragott szobra áll. A retablo párkányán angyalok között Szent Mihály szobra. Egy szinttel lejjebb, a Szentháromság szoborcsoportját szentek ugyancsak fából készült szobrai fogják közre. A főoltár szarkofág alakú. A szembemiséző új oltár pulthoz hasonlít, nem illik a barokk térbe. A szentélyben kétoldalt csúcsíves stallumok állnak. Az evangélumi oldalon nyíló sekrestye kőkeretes ajtajának zárókövében a pálos rend címerét látjuk. A diadalív bal oldalának pillérén függ a sokszögű, arany-zöld színben tartott, aranyozott akantusz levelekkel díszített szószék. A hangvetőt angyalok tartják, a kosár szélein az evangélisták szoboralakjai ülnek. A hangvető csúcsán sugárkoszorús Jó Pásztor-szobor áll.

A diadalív két oldalán, a főoltárral párhuzamosan két mellékoltárt látunk, balról Remet Szetn Pálét, jobbról Jézus öt sebének oltárát. Az előbbi oltár retablójának csúcsán Immaculata szobor, lejjebb két festmény, egy szent püspök képe, az oltárkép a névadó szentet ábrázolja két szerzetes aranyozott szobra között.

A leckeoldal mellékoltárát Jézus öt sebéhez címezték, az ábrázolás szimbolikus. Felépítése, tagozása azonos a Szent Pál oltáréval. A retablo oromzatán Szent Kristóf, alatta címerpajzsban medve, egy szinttel lejjebb angyalok között Remete Szent Pál és Avilai Nagy Szent Teréz, majd az oltárkép körül Szent János és Remete Szent Pál szobra áll. A címerpajzs fölötti festményen Aquinói Szent Tamás.

Az evangéliumi oldal első kápolnájában Kapisztrán Szent János oltára áll, amely korábban Szent Ágostoné volt. Az egyszerűbb felépítésű oltáron a névadóról készült festmény két angyal szobra között áll. A főpárkányon ugyancsak két angyal fogja közre Avilai Nagy Szent Teréz képét.

A bejárathoz közel eső kápolna Szent Hedvig (korábban Aquinói Szent Tamás) tiszteletét szolgálta. A párkányon sugárkoszorús "Istenszeme" faragvány áll, alatta Szent Hedvig újabb keletű oltárképe, annak alján Nagy Lajos címere, Magyarország korona nélküli- és a Jagelló címer látható.

A leckeoldal bejárat felőli kápolnáját az esztergomi kanonokhoz, Boldog Özsébről nevezték el. Formailag hasonló az átelleni oltárhoz. (Korábban Nepomuki Szent János volt a névadó szent). A párkányon a Szentlélek galambja, sugárfényben, angyalokkal körülvéve, az alatta lévő festményen Boldog Özséb imádkozik rendi öltözetben a feszület előtt.

A következő oltár titulusa Szent András. A főpárkányon Szent Anna a gyermek Máriával című kép, az oltár festményén a névadó szentet látjuk, attribútumával, a ferde, un. András kereszttel.

A festett üvegablakokon Árpád-házi Szent Margit, Magyarországi Szent Erzsébet, Nagy Lajos, Boldog Özséb, Remete Szent Pál és Szent Anna a gyermek Máriával ábrázolása látható. A gyóntatószékek népies barokk munkák.

A Boldog Özséb kápolna nyugati falába épített szekrény ajtaja figyelemre méltóan finom kidolgozású, díszítésekkel ellátott rokokó faragvány.

Irodalom:

Balogh Margit-Szabó Csaba: A Grősz per. Kossuth Kiadó 2002

Bangha Béla SJ.: Katolikus lexikon II., III. A Magyar Kultúra kiadása. Bp., 1931

Baranyai Béláné: Márianosztra. =Dercsényi Dezső (szerk.): Pest megye műemlékei I. Akadémiai K. Bp., 1958

Bertényi Iván et al: Királyok könyve. Officina Nova. Bp., 1993

Császár Elemér: A Pálos-rend feloszlatása. = Századok. XXXV. évf. 4. 1901

Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Bp., é. n [1942]

Dolinay Gyula: Történelmi arcképcsarnok. Otthon Nyomda. Bp., é.n.

Galambos Kálmán: A 700 éves Pálos-rend. = Magyar Katolikus Almanach IV.-V. évf. Országos Katolikus Szövetség Kiadása. Bp., é.n

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Bp., 1961

Genthon István - Nyilas Kolb Jenő: Budapesti képeskönyv. Somló Béla Könyvkiadó. Bp., é. n. [1935]

Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 után. MTA Történettudományi Intézet. Bp.,. 1991

Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 -1971. Kossuth Kiadó. Bp., 1985

Magyary Zoltán: Ungarische Kulturstätten. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Bp., é.n.

Havasy Gyula szerk.: A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Szerzői kiadás, 1990

Hetényi Imre dr. - Bevilaqua Borsodi Béla: Irányelvek a székesfehérvári királysírleletek agnoscálhatásához. Történetírás, régészet, orvostudomány. = Történetírás. Szerk.: Belitzky János. Bp., 1938

Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II. Lámpás Kiadó. Abaliget, 1994

Pesti Hírlap Szerkesztősége: Az Ezeréves Magyarország. Pesti Hírlap R.T. Kiadása. Bp., 1939

Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége II. Dinasztia Kiadóház Rt. Bp., 1998.

Szántó Konrád dr. OFM.: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája. Mécses Kiadó. Bp., 1991

Thuróczy János: A magyarok krónikája. Magyar Helikon. Bp., 1978

White, Kristin: Szentek kislexikona. Maecenas Könyvkiadó. Bp., 1999.

http://bucsujaras.hu/marianosztra/tortenet.htm

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc