Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok



Hévízgyörk, Szent Márton templom

(Pest megye)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története és leírása

Építészeti maradványok alapján feltételezhető, hogy a kápolna méretű kis templom románkori eredetű, gótikus átépítésekkel. Utóbbit az északi oldalon álló sekrestye ma már nem létező csúcsíves ablaka alapján vélelmezték. A török korban az elhagyatott helyek között szerepel a helység. Templomának födémét lerombolták, de tornya megmaradt.

A toronysisakot 1724-ben villámcsapás érte, 1771-ben a kegyúr, Grassalkovich I. Antal gróf felesége, báró Klobusitzky Terézia újjáépíttette.

Az 1930-as évektől, miután a település új plébániatemploma felépült, funkcióját elvesztette. A viszonylag jó állapotú templomot 1945-ben szétágyúzták, állapota fokozatosan romlott. Az 1958-ban megjelent, a megye műemlékeit összefoglaló topográfia romként tárgyalja, a közreadott képen sisak nélküli tornyával, romos déli-, és a szentély oromfalával, fedélszék és héjazat nélkül látható.

Az 1990-es kiadású kétkötetes műemlékjegyzék szerint ugyancsak templomrom, M 7052 nyilvántartási számmal.

A Szent Márton Alapítvány emblémáját viselő néhány szavas ismertető a példásan restaurált templom megújítását 1984-1988 közé teszi.

A templom keletelt, egyhajós épület, nyugati homlokzata előtti toronnyal, amelyet lekerekített oldalú, cserépfedésű gúla zár, csúcsán kettős kereszttel. További kettős kereszteket helyeztek el a hajó és a szentély tetőgerincén. A tornyon három keskeny ablakot alakítottak ki, a korábbi kosáríves záródású, zsalugáteres ablakok helyett.

A nyugati, kétszárnyú bejárati ajtót lábazatról indított, zárókővel ellátott kőkeret szegélyezi. A déli oldalról ugyancsak nyílik bejárat a hajóba, az ajtót míves, négyszögletű, Szent Mártont ábrázoló fém-relief díszíti. Hangsúlyosan jelenik meg az ajtó kőkerete.

A sekrestye oldalát három, a torony sarkait két alacsony támpillér övezi. A szentély alacsonyabb a hajónál, nyeregtetejüket cserép fedi. A hajó déli oldalára három, kőkeretbe foglalt, osztás nélküli rézsűs ablakot vágtak.

A torony alja csehsüveg boltozatú, lapos ívű árkádnyílásán át jutunk a templomhajó terébe. A teret korábban síkfödém fedte, ma nyitott fedélszék várja a látogatót. A karzatot jelzésszerűen alakították ki, az evangéliumi oldalról vezet fel az ácsolt lépcső. A karzatról ajtó nyílik a toronyfülkébe.

A hajónál jelentősen keskenyebb, dongaboltozatú szentélyből félköríves záródású, alacsony, kőkeretes román ajtónyíláson át jutunk a sekrestyébe. Innét vezet feljáró a szószékre, amelyet a helyreállítás során, a karzat kiképzésével azonosan csak jeleztek. A szentélyben egyszerűen megmunkált, széphatású tömboltárt helyeztek el, előtte magas feszület áll. A szentélyben a török korból származó freskótöredékeket tártak fel.

A korábbi templom Szent Mártont ábrázoló oltárképét restaurálva, új, egyszerű keretben az evangéliumi oldalon állították fel. A keret oromzatán Jézus Krisztus, Szent Erzsébet és Alexandriai Szent Katalin -a pallossal - fából készült, festett, 48 cm magas szobrai állnak. A képkereten kialakított posztamensen látható még Szent István és Szent László gipsszel borított, ugyancsak festett fából készült 70 cm magas szobra látható. A szobrok az 1700-as évekből származó barokk faragványok.


A leckeoldal falán fából faragott, színezett, népi ihletésű, barokk-kori Pieta függ, alatta aranyozott, háromkarú falikar, ugyancsak fából. Itt helyezték el a restaurált keresztelő medencét.

A hajóban egyszerű, ácsolt padokat állítottak fel két sorban.

Irodalom

Borovszky Samu (fősz.). Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. Országos Monografia Társaság. Budapest, é. n. [1910]

Magyarország műemléki topográfiája V. (Szerk.: Dercsényi Dezső) Pest megye műemlékei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1958

Magyarország műemlékjegyzéke I. (Szerk.: Ikafalvi Diénes Virág) Országos Műemléki Felügyelőség. Bp., 1990

Rados Jenő: Magyar oltárok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Bp., é. n. [1938]

A Szent Márton Alapítvány Budapest képes ismertetője

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc