|
Sopron, orsolyita templom Szeplőtelen Boldogasszony templom
(Győr-Moson-Sopron megye)
Írta és fényképezte: Bajkó Ferenc
A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított rend a leányok hitbeni nevelését tűzte ki célul. Sopronba 1747-ben érkeztek, időrendben ez volt a rend 7. rendháza. A mai helyen álló, kicsiny fatemplomot kapták meg. Ez a templom 13 méter hosszú, 5 és fél méter széles volt és Szent Keresztnek címezték. Az orsolyiták tornyot építettek hozzá és abba harang is készült. A berendezése ennek megfelelően egyszerűbb volt: főoltárát Szent Kereszt, mellékoltárait pedig Szent Anna és Szent Orsolya tiszteletére szentelték. A régi templomban két neves esemény is történt. 1773-ban Mária Terézia a városba érkezett és a templomban vett részt vasárnapi szentmisén. 1805-ben pedig nagy ünnepság koronázta egész Sopronban a rendalapító, Merici Szent Angéla szentté avatását.
Az 1800-as évek közepére a templom elhanyagolttá vált, szándék mutatkozott egy méltóbb hajlék építésére. A gyűjtést Széchenyi Emilia grófnő vezette és szervezte. A kolostornak sok jótevője volt ezidőben, így hamar összegyűlt a pénz és 1862-64 között fel is épülhetett Handler Frigyes tervei szerint Handler Nándor művezetésével a romantikus-neogótikus templom. 1864. augusztus 28-án szentelte fel a győri püspök, Simor János. Hild Károly margitbányai kőből faragta a homlokzat gyönyörű kőfaragványait.
Sopron zegzugos, szűk utcáinak sok rejtett gyöngyszeme van. A Szent György utca végében, a Szent Orsolya téren álló, impozáns templom is ezek közé tarozik. Homlokzatát házak fogják közre, melyek a templommal egyidősek. A kapu gazdagon faragott előcsarnoka párkányán vízköpők láthatók, szoborfülkéjében Boldog Mária anya alakja áll, aki Kanadában szolgált misszionáriusként. A szegmensíves ajtó fölött csúcsíves mezőben a szenvedő Krisztusfej dombormű látható töviskoronával (Szakál Ernő alkotása 1947-ből). Az előcsarnok hegyes timpanonja tetején lótuszbimbó ül. Mögötte hatalmas, mérműves, rozettás kórusablak engedi be a fényt a keletelt hajóba. A homlokzat két oldalán neogótikus, karcsú támpilléreken orsolyita szentek helyezkednek el: a bal oldalin Merici Szent Angéla, a jobb oldalin Szent Orsolya. A kórusablak csúcsíve fölött Szűz Mária szobra emelkedik, két oldalán befalazott, négytagú lóhereablakok. A Mária-szoborfölé baldachinszerűen előrehúzódik a torony órapárkányos szakasza, amely fölött a harangház nyolcszög alaprajzú szintje emelkedik ki a templom tömbjéből. A kősisak nyolc sarkán, illetve a homlokzat szélein kiemelkedő saroktagozatokon vízköpőket láthatunk. A torony 30 méter magas.
Belépve elsőként az döbbenti meg a látogatót, hogy a hosszház rövid, ugyanakkor a karcsú pillérek, keresztboltozatok a magasságba vezetik a szemet. A hajó kb. feléig húzódik ki a karzat. Itt a bejárat felett feliratot olvashatunk: "Épült 1864-ben. 1945 május 28.-án bombatalálat érte. Helyreállítva 1945-47. Mellette szenteltvíztartó kőedény. A bejárattól északra a Szent Kereszt látható. Szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Főoltára szárnyasoltár, Simor János győri püspök adománya, romantikus alkotás, akárcsak a két mellékoltár. Középen a templom védőszentje, Szeplőtelen Szűz áll, a két szárnyon pedig balról Szent Ágoston, jobbról Merici Szent Angéla fogja közre. A középső mezőben, a főoltárkép mellett áll még két szent királyunk, Szent István és Szent László szobja. Aranyozott, gótikus tabernákulumán Isten Báránya látható. A főoltárt két oldalon a papi stallumok veszik körül. A fő- és mellékhajó találkozásánál bal oldalt Jézus Szíve, jobb oldalt Mária Szíve baldachinos szobra áll. A kereszthajó a körbeépítettség miatt csak a légifotókról látható, ez sokkal alacsonyabb és keskenyebb a hosszháznál. Mellékoltárai a keleti kereszházfalon állnak a főhajó első feléből alig észrevehetően. Mindkettőt Dobjuschowszky Ferenc lengyel festő festette Bécsben. Az északi oldalon álló Szent Angélát, a déli Szent Józsefet ábrázolja. A kereszház és a hosszház találkozásánál létrejövő négyezet bal oldali, bejárat felöli pillérén visszafogottabb kialakítású, fából faragott, neogótikus szószék áll. A sekrestye szabálytalan alaprajzú, kereszboltozattal fedett, gyámkövein Handler Nándor, Hild Károly és id. Stornó Ferenc alakja fedezhető fel.
Három igen értékes, neogótikus díszítésű harangja van. A 600 kg-os Szeplőtelen Boldogasszony nagyharang 102,5 cm alsó átmérőjű, Fisz hangú, 1863-ban öntötte Seltenhofer Frigyes a másik két haranggal együtt. Neogótikus megformálásban három fülke tölti ki a palástját, bennük Szűz Mária, Szent János és Szent József. A 300 kg-os Szent Angéla harang 82 cm alsó átmérőjű, H hangú. Kivitele a nagyharangéval egyezik, a három szent: Szt. Angéla, Szt. Ágoston, Szt. Emília. A Szent Orsolya kisharang 165 kg-os, 67,5 cm az alsó átmérője és Cisz hangú. Szent Orsolya, Szent Benedek és Szent Ignác alakja díszíti. Mindhárom harang füles koronás. A harangok csodásan átvészelték mindkét világháborút, ugyanis eltávolításuk csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, az ablakokon egyik se fér ki, így maradtak ránk eredeti formájukban. Szentmisék kezdete előtt negyedórával a középső, kezdéskor pedig mindhárom harang megszólal.
A templomot a szétszóratás viszontagságai között is az apácák és a hívek adományaikkal támogadták, a lehetőségekhez mérten rendben tartották. Legutóbbi felújítása 1999-ben történt. Jelenleg a templom ismét az orsolyita renddé. Szentmisét vasárnap 9 és 10.30, hétköznap 7.15 szombaton 17 órai kezdettel mutatnak be. A templombúcsú december 8-án, szentségimádás a március 19-i hét keddjén és Jézus Szíve ünnepén van. Hanganyag: a három harang összehúzása >>>
Forrásjegyzék:
Albert Tibor: Soproni városkalauz. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Sopron, 1995.
Czellár Katalin: Sopron. Panoráma. Bp., 1982.
Csatkai Endre: Sopron. Képzőműv. Alap. Bp., 1956.
Csatkai Endre: Sopron. Sopron Városi Tanács. Sopron, 1971
Csatkai Endre: Magyarország műemléki topográfiája (szerk. Dercsényi Dezső). Akadémiai Kiadó. Bp., 1956-
Gábor Géza: A katholikus Sopron. 1925
Dr. Kormos Gyula- Poór Péter: Sopron és közvetlen környéke régi harangjai. In: Arrabona múzeumi közlemények. 2005.
Lengyelné Kiss Katalin: Adalékok a soproni harangöntők történetéhez. In: Öntödei múzeumi füzetek. Bp., 2001.
A templomban elhelyezett ismertető
Harangozási rend a belvárosban:
Idő |
Templom |
Alkalom |
Harang |
Hossz |
6.00 |
Evangélikus |
Reggeli harangszó |
Miatyánk (500 kg) |
3 perc |
7.00 |
Domonkos |
Reggeli harangszó |
Nagyharang (610 kg) |
3 perc |
8.00 |
Evangélikus |
Magyar istentisztelet |
Hűségharang |
2 perc |
|
Szt. György |
Szentmise |
Szt. Teréz (800 kg) Szt. Imre (200 kg) |
1 perc |
8.45 |
Orsolyita |
Hívogató |
Szt. Angéla (290 kg) |
2 perc |
|
Evangélikus |
Hívogató |
Hősök harangja (3441 kg) |
2 perc |
9.00 |
Orsolyita |
Szentmise |
Boldogasszony (600 kg) Szt. Angéla (290 kg) Szt. Orsolya (165 kg) |
2 perc |
|
Evangélikus |
Német istentisztelet |
Béke (1750 kg) Hűség (950 kg) |
2 perc |
|
Kecsketemplom |
Szentmise |
Szent Benedek (195 kg) |
3 perc |
9.30 |
Domonkos |
Hívogató |
Nagyharang (610 kg) |
2 perc |
|
Szt. Mihály |
Szentmise |
Szt. Imre (1600 kg) Szt. György (820 kg) Nagyboldogasszony (480 kg) |
2 perc |
10.00 |
Domonkos |
Szentmise |
Nagyharang (610 kg) |
3 perc |
|
Evangélikus |
Magyar istentisztelet |
Hősök (3441 kg) Béke (1750 kg) Hűség (950 kg) Miatyánk (500 kg) |
2 perc |
10.15 |
Orsolyita |
Hívogató |
Szt. Angéla (290 kg) |
2 perc |
10.30 |
Orsolyita |
Szentmise |
Boldogasszony (600 kg) Szt. Angéla (290 kg) Szt. Orsolya (165 kg) |
2 perc |
~10.50 |
Evangélikus |
Miatyánk |
Miatyánk-harang |
~1 perc |
12.00 |
Kecsketemplom |
Déli harangszó |
Szent Benedek (195 kg) |
3 perc |
|
Evangélikus |
Déli harangszó |
Miatyánk |
4 perc |
|
Domonkos |
Déli harangszó |
Nagyharang (610 kg) |
3 perc |
|
Szt. Mihály |
Déli harangszó |
Szt. Imre (1600 kg) |
3 perc | |