Kezdő oldal | Összes templom | Templomok települések szerint | Templomok vallások szerint | Harangok


Zugló, Páduai Szent Antal plébániatemplom

(Budapest)

Írta és fényképezte: Vizler Imre

Története:

A Bosnyák tér és környéke a 20. század elején kevéssé lakott terület volt. Az itt élő katolikus lakosság az Erzsébetvároshoz tartozott, majd a hívek lelki gondozását és a plébánia megszervezését Barkóczy Sándor lelkészre bízta egyházi főhatósága (1917). Az önálló egyházközség és plébánia sokatmondóan a kommün idején, 1919. június 14-én alakult meg. Az eddigi hitoktató, Barkóczy Sándor kapott kezdetben helyettes plébánosi, majd plébánosi kinevezést 1919-ben. Felmerült az igény az addig bérelt helyiségben működő szükség-kápolna helyett saját templom építésére. Megalakult a templomépítő bizottság, gyűjtést indítottak, a pénz elértéktelenedése miatt azonban az egyházközség célja nem valósult meg. A főváros, mint kegyúr nyújtott segítséget; megépíti a körzet első, ideiglenes plébániatemplomát. Az alapkőletételt (1922. június 25) követően egy év múltán sor kerülhetett a hívek áldozatkészsége és az iparosok ingyen-munkája következtében a Páduai Szent Antalhoz címzett vasbetonból készült plébániatemplom felszentelésére (1923. június 17). A titulus szent oltárképét Lohr Ferenc festette. Az egyházközségben sorra alakultak a különböző karitatív egyesületek, bizottságok.

A ma látható plébániatemplomot Barkóczy Sándor plébános építteti 1941-1944 között Rimanóczy Gyula tervei szerint. Az építész két tervet készített a pályázatra, a második terv centrális kialakítású belső teret tartalmazott, szabadonálló harangtoronnyal. A bíráló bizottság az első, 18. számot viselő tervet részesítette előnyben, és ítélte oda a 2000.- pengős első díjat, ugyanakkor dicséretben részesítette a pályadíjat nem nyert 19. számú tervét 1941. április 9-én. A plébániatemplom végül 1957-ben készült el az addig használt templom mellett, amelyet még abban az évben lebontottak.


Leírása:

Az 1700 négyzetméter beépített alapterületű templom hosszhajós elrendezésű, barnásvörös kővel burkolt, háromszögű csúcsban végződő főhomlokzatán hatalmas kerek, üvegfestménnyel díszített ablak látható. A tervező a főbejárat fölötti részen kemény mészkőből faragott feltámadó Krisztus szobrot, a négy evangelista szimbólumával közrefogva akarta elhelyezni. Ugyancsak nem valósult meg a keleti oldalon az alternatívikusan létesítendő Golgota és lourdesi barlang. A tagolatlan homlokzatú torony síkfedelű, sisaknélküli.

A templom szélességében hármas ívű nyitott tornác húzódik, falán emléktáblák örökítik meg az itt működött lelkipásztorok tevékenységét, emlékét. Az előcsarnok jobb oldalának mélyén kovácsoltvas kerítéssel mögött látható a névadó szent, Páduai Antal szobra, amelyet Pándi Kiss János szobrászművész alkotott 1960-ban.

A főoltár süttői mészkőből és ruskicai márványból készült. Az előtte elhelyezett, a zsinati liturgiának megfelelő szembemiséző oltárt 1982-ben alakították ki. A tervező szándéka módosult a szentélyben, amelynek apszisába eredetileg Szent Mihály és Szent Gábor főangyalok szobrát tervezte, ott most Kontuly Béla monumentális, Páduai Szent Antal életéből vett jeleneteket, ábrázoló freskót látjuk. Alkotását 1968-ben fejezte a művész. Áldozópap - művészettörténész bírálója szerint a freskón látható "csoportok imponálóak, mozgalmasak, színezésük élénk, kár hogy a tér nincs kihasználva és a csoportok vízszintes vonalakon sorban állnak"(Erdőssy, 44).

A főhajó tengelyére merőlegesen elhelyezett vasbeton tartó pillér-lamellák három szakaszra osztják a teret. A pillérek fölött, közvetlenül a síkfödém alatt, nagyméretű ablaksoron árad a fény a térbe.

Hangsúlyos az evangéliumi oldal, ahol oldalkápolnák sorakoznak. (A tervet bíráló bizottságok hibául rótta fel, hogy ezekből a kápolnákból nincs rálátás az akkor még a szentély mélyén kialakított főoltárra). A leckeoldalon a kápolnasor helyett az osztatlan szabad falon helyezték el a Keresztút 14 domborművű stációját, Németh Margit szobrászművész alkotása. Az alkotások alatt rímes szöveg mondja el Krisztus kínhalálának történetét.

A Keresztút I. és II. stációja között nyitottak egyenes záródású szabad nyílást ki a lourdesi barlangot magában foglaló kápolna megközelítésére. A barlang sziklái a szokott megoldásokkal ellentétben festett imitációk. A szentély leckeoldalán hatalmas félkörívű szabad nyílással helyezkedik el a Szent József kápolna, a fából faragott Szent József szobor 1982-ben készült.

A túloldalon szimmetrikusan épült a kápolna párja, amelyet Jézus Szíve tiszteletére áldottak meg. A hajótól üvegfallal elválasztott kápolna egyben a keresztelő kápolna funkciót is betölti. A keresztkút anyaga bolgár mészkő.

A kijárat felé haladva a valójában gyóntatóhelyiség-kápolnába érünk, a hajóhoz eső falán hatalmas feszülettel, alatta imazsámoly.

A következő kápolna tér felőli falán két ajtót nyitottak, innét közvetlen bejárat nyílik a Pieta szobrot tartalmazó kápolnába és azon át a hajóba. A szobrot id. Máriahegyi János alkotta. Az oltár illetve szobor fölött missziós kereszt függ.

A bejárathoz legközelebb lévő kápolna Szűz Mária tiszteletét szolgálja. Az oltár feletti modern bronzszobor Mária mennybemenetelét szimbolizálja (Jalita Ernő műve), érdekes a világítótest korona alakú megoldása.

A templom síkfödémét gerendás és kazettás mennyezet alkotja, utóbbit magyaros, vallásos szimbólumok díszítik.

A festett üvegablakot Erdélyiné Németh Márta iparművész tervezte Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának ihletésére, a kivitelezésben közreműködött Szabó István.

Az orgonát Kárpáti József orgonaművész tervezte.




Irodalom:

Békássy Csaba - Borbély Lajos - Buza Péter et al: Zugló templomai és történelmi egyházai. Herminamező Polgári Köre kiadása. Bp., 2001

Erdőssy Béla dr: Korunk magyar egyházművészete. Szerzői kiadás. Bp., 1981

Hadik András - Hajdú Virág - Prakfalvi Endre et al (szerk.): Rimanóczy Gyula (1903 - 1958). Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának kiadványa. Bp., 1996

Minden jog fenntartva! A weboldalakon található dokumentumok másolása és felhasználása csak a szerkesztő írásos engedélyével, és az engedélyben leírtak betartásával lehetséges.

Webmaster: Bajkó Ferenc